Az erdélyi Teleki-kastélyok látképe a gernyeszegi kastély kiállítótermében
Fotó: Makkay József
Mérföldkőnek számít a romániai épített örökség felújítására szánt 180 millió eurós uniós forrás felhasználásáról megkötött szerződés. Számos erdélyi kastély, kúria, templom és öt magyar községben több tucat hagyományos építésű ház újul meg uniós támogatásokból. A történelmi épületek felújítására kilobbizott brüsszeli pénzekről és azok felhasználásáról Hegedüs Csillával, az Európai Beruházások és Projektek Minisztériumának államtitkárával beszélgettünk.
2022. november 03., 07:522022. november 03., 07:52
2022. november 03., 07:592022. november 03., 07:59
– A román államtól visszaperelt erdélyi kastélyok felújítására és hasznosítására a szükségesnél jóval kevesebb pénz jutott az elmúlt három évtizedben. Mi ennek az oka?
– Sok éve tudjuk, hogy az európai uniós programok, a román állami támogatások és az utóbbi időben jelentős magyarországi támogatások sem fedezik azt a pénzt, amire a kulturális örökségnek szüksége volna. Az épített örökségbe nemcsak azért fektetünk be, mert számunkra, erdélyi magyarok számára nagyon fontos – ez a legkézzelfoghatóbb jele annak, amit az elmúlt ezer esztendőben Erdélyben teremtettünk –, hanem azért is, mert ha az örökséggel jól gazdálkodunk, az jövedelmet is teremt, és új munkahelyeket hoz létre főleg faluhelyen, vidéki környezetben, ahol erre leginkább szükség van.
– Nemrég 180 millió eurós támogatásról írtak alá szerződést régi ingatlanok tulajdonosaival az épületek felújítására. Mérföldkő ez az uniós támogatások sorában?
– A Hívogató Románia, az országjáró projekt nevet viselő programunkat az elején egyáltalán nem akarta támogatni az Európai Bizottság. Időbe telt, amíg meggyőztem őket arról, hogy óriási különbség van a vidéki környezetben és a városon élők munkalehetőségei és jövedelme között. Azt mondtuk, az épített örökséget felújító tervünkkel sikerül valamennyire kiegyenlíteni a különbségeket a falun és városon élők lehetőségei között. Érvünket végül nagy nehezen elfogadták. A program több összetevőből áll. Ennek keretében készül el a totalitárius rendszereket bemutató romániai múzeumok sora, amelyekből Erdélyben ötre írtunk alá szerződést, ebből kettő kimondottan magyar környezetben található: a szatmári kényszeriparosítás múzeuma és Sepsiszentgyörgyön a kommunizmus rémtetteinek múzeuma. A program 12 kulturális útvonalat is támogat. Az útvonalak létrehozására és népszerűsítésére külön pályázatot írtunk ki. Ennek segítségével Románia-szerte 306 műemléket mutatunk be itthon és külföldön virtuális eszközzel, online-promoválással és influenszerek bevonásával.
Hegedüs Csilla: a felújított kastélyokat a közönség is látogathatja
Fotó: Veres Nándor
– Erdély magyarok lakta vidékein a történelmi épületekkel rendelkező tulajdonosok mennyire tudtak sikeresen pályázni?
– A 12 kulturális útvonal közül kilenc esetében műemlékeket is restaurálunk.
A kúriák útján Háromszéken, Kolozs, Bihar és Szatmár megyében újítunk fel régi ingatlanokat. A 180 milliós tervből kastélyonként 4,6 millió euró jut a teljes felújításokra, ez az összeg kúriák esetében 1,6 millió euró. A támogatott útvonalak közé sikerült bevonnunk a Szent László-utat is, amelynek keretében háromszéki és udvarhelyszéki templomokat, Bihar megyében pedig a szentjobbi apátságot és a bihari földvárat újítjuk fel. A magyar települések közül is számos hagyományos ház került be a programba Torockószentgyörgyön, Etéden, Csíkszentgyörgyön, Uzonban és Kőrösfőn.
– Mekkora túljelentkezés volt a pályázatokra?
– A kastélyok útja volt a legnépszerűbb, e kategóriába jelentkeztek a legtöbben, valójában azonban minden kiírásnál túljelentkezés volt. Sok esetben a benyújtott pályázatok azért rostálódtak ki, mert hiányoztak a szükséges iratok. Ha valakinek nincs tulajdoni lapja, vagy hiányzik a megvalósíthatósági tanulmánya, pályázatát nem tudjuk támogatni. Ezek hiányában a pályázóval sehol nem állnak szóba az Európai Unióban. Ha valaki pályázati forrásból épületet szeretne felújítani, ehhez megvalósíthatósági tanulmány, tulajdoni lap, technikai terv, különböző engedélyek és egyéb iratok kellenek.
A pályázatokat márciusban hirdettük meg: első körben egyszerű, ötoldalas űrlapot kellett kitölteniük a jelentkezőknek, amit négy minisztérium tagjaiból álló bizottság nézett át, és válogatta ki a támogatható pályázatokat. Aki a szűrőn átment, annak le kellett adnia a pályázatot megvalósíthatósági tanulmánnyal és minden egyéb irattal, amely az uniós pályázatokhoz szükséges. A nyertesekkel a múlt hét elején írtuk alá a szerződést.
A gernyeszegi Teleki-kastély a tervek szerint bő két év múlva nyitja meg kapuit eredeti szépségében
Fotó: Antal Erika
– Hogyan lehet a történelmi épületeket közkinccsé tenni a felújítás után, hogy a közönség számára is látogathatóak legyenek?
– A kastély- és kúriaprojektek esetében kizáró feltétel volt, hogy az épületeket megnyitják a turisták előtt, és amíg a pályázat tart, nem végeznek bennük gazdasági tevékenységet. Az előzményhez hozzátartozik, hogy magánszemély tulajdonában és használatában levő épületet nem tudunk támogatni. Önkormányzati, civilszervezeti vagy egyházi tulajdonban, illetve civilszervezeti vagy egyházi használati joggal rendelkező ingatlanokkal lehetett csak pályázni.
– Idén először magántulajdonban levő hagyományos falusi házak felújítására is lehetett pályázni. Mekkora volt a kiírás iránti érdeklődés?
– Az Európai Unió történetében először tudjuk támogatni magánkézben levő ingatlanok felújítását. Ez esetben a polgármesteri hivatalok pályáztak: jól meghatározott menetrend szerint a megyei főépítésszel, egy falumúzeum, illetve a megyei kulturális igazgatóság képviselőjével közösen bizottság alakult, amely egy kritériumrendszer alapján választotta ki a felújítási tervbe kerülő ingatlanokat. A ház tulajdonosának tiszta tulajdonosi lappal kell rendelkeznie, illetve a mezőgazdaságon kívül nem végezhet a portán más gazdasági tevékenységet, valamint tíz éven át nem adhatja el a házat, ezzel az ingatlankupeckedést akartuk kiszűrni. A polgármesteri hivatalok által meghirdetett licit nyomán 2023. március 31-ig kell a kivitelezési szerződéseket megkötni, különben a támogatást elveszítik a települések.
Sok a turista. A felújított torckói házak között egymást érik a közösségi rendezvények
Fotó: Rostás Szabolcs
– Erdélyben kevés az olyan falu, mint Torockó, amely turistacsalogató beruházásokkal vonzza a látogatókat, és a falusi turizmus keretében helyben is tartja. Több ilyen pályázati lehetőségre van szükség?
– Torockón szerencsénk volt a magyar kormányokkal, amelyek immár 26 éve támogatják a hagyományos házak felújítását. Ennek fontosságát a helyiek is megértették. Azt, hogy nem inoxkorlátokat kell használni, hanem hagyományos eszközökkel és anyagokkal kell felújítani az ingatlanokat. Bízom benne, hogy e példák ragadósak lesznek. Kalotaszentkirályon viszont nem adott senki pénzt. A polgármester kitalálta a teendőket, és az emberek önerőből tatarozták a házakat, rendbetették a kerítéseiket, és megnyitottak egy-két szobát a falusi vendégfogadásra.
– Erdélyben jóval több a magyar kézben levő, felújításra váró kastély és kúria, mint ahány ingatlanra eddig sikeresen pályáztak. Mikor kerülhet sor a többire?
– Két hét múlva újabb pályázatot írunk ki – igaz, kisebb összegben –, amelynek során minden valószínűség szerint két kastélyra, két kúriára, öt fatemplomra és számos hagyományos falusi ház felújítására lehet pályázni. Akik tényleg fel akarják újítani épületüket, és nem csak a Facebookon írogatnak erről, azok újra szerencsét próbálhatnak. Ugyanakkor a Regionális Operatív Program minden támogatási időszakában műemléképületek felújítására is jut pénz. Elég, ha csak Kolozsváron és környékén nézünk szét: ebből az alapból újult meg a Farkas utcai templom, a Szent Mihály-templom, a széki templom, a gyalui várkastély és most van soron a válaszúti kastély. Vannak tehát pályázati lehetőségek, csak nyilván nagy a verseny. Az nyer, aki felkészültebb. Elég sok önkormányzat is érdeklődik, hiszen hasznát látja annak, ha egy régi épületet felújít. Ugyanakkor még ma is sokan várják azt, hogy valami történjen, és helyettük más végezze el a munkát. Egy pályázat csak akkor sikeres, ha a pályázó azzá teszi, azaz elvégzi a szükséges feladatokat. Egyik pályáztató sem tudja helyette elkészíteni a megvalósíthatósági tanulmányt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Országszerte feltűnést keltett Bánffyhunyad polgármesterének a döntése, miszerint több mint másfél évtizedes közigazgatási tevékenység után lemond tisztségéről a kormány által kilátásba helyezett átszervezés jelentette népszerűtlen intézkedések miatt.
Heves belpolitikai vita alakult ki a román kormánykoalícióban az EU–Mercosur szabadkereskedelmi egyezmény támogatása miatt. A Mercosur-egyezmény kockázatairól Nicu Vasile, a LAPAR elnöke nyilatkozott a Krónikának.
A hét közepére mérséklődik az előző éjszakák és nappalok hideg időjárása, ám a néhány napos enyhülést újabb hideghullám követi: a hétvégétől ismét –10 fok alá süllyed a hőmérő higanyszála, kemény fagy várható.
Azúrkék víz, csipkézett part menti sziklák, népszerű bulizóhelyek, elegáns szállodák. A legtöbbeknek ez jut eszébe Ciprusról, a Földközi-tenger több mint 9 ezer négyzetkilométeres szigetéről.
Gyula történelmi belvárosában áll egy ház, ahol nemcsak a falak, hanem a bútorok, a könyvek, a személyes tárgyak és a családi dokumentumok is mesélnek. A Ladics-ház egyedülálló módon enged bepillantást a 19–20. század fordulójának polgári életformájába.
Aki egy picit is elfogult volt Donald Trumppal szemben, és azt gondolta, hogy az amerikai elnök a béke és háború kérdésében merőben más, mint elődjei, az szombat hajnaltól valószínűleg másképp gondolja.
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!