Az erdélyi Teleki-kastélyok látképe a gernyeszegi kastély kiállítótermében
Fotó: Makkay József
Mérföldkőnek számít a romániai épített örökség felújítására szánt 180 millió eurós uniós forrás felhasználásáról megkötött szerződés. Számos erdélyi kastély, kúria, templom és öt magyar községben több tucat hagyományos építésű ház újul meg uniós támogatásokból. A történelmi épületek felújítására kilobbizott brüsszeli pénzekről és azok felhasználásáról Hegedüs Csillával, az Európai Beruházások és Projektek Minisztériumának államtitkárával beszélgettünk.
2022. november 03., 07:522022. november 03., 07:52
2022. november 03., 07:592022. november 03., 07:59
– A román államtól visszaperelt erdélyi kastélyok felújítására és hasznosítására a szükségesnél jóval kevesebb pénz jutott az elmúlt három évtizedben. Mi ennek az oka?
– Sok éve tudjuk, hogy az európai uniós programok, a román állami támogatások és az utóbbi időben jelentős magyarországi támogatások sem fedezik azt a pénzt, amire a kulturális örökségnek szüksége volna. Az épített örökségbe nemcsak azért fektetünk be, mert számunkra, erdélyi magyarok számára nagyon fontos – ez a legkézzelfoghatóbb jele annak, amit az elmúlt ezer esztendőben Erdélyben teremtettünk –, hanem azért is, mert ha az örökséggel jól gazdálkodunk, az jövedelmet is teremt, és új munkahelyeket hoz létre főleg faluhelyen, vidéki környezetben, ahol erre leginkább szükség van.
– Nemrég 180 millió eurós támogatásról írtak alá szerződést régi ingatlanok tulajdonosaival az épületek felújítására. Mérföldkő ez az uniós támogatások sorában?
– A Hívogató Románia, az országjáró projekt nevet viselő programunkat az elején egyáltalán nem akarta támogatni az Európai Bizottság. Időbe telt, amíg meggyőztem őket arról, hogy óriási különbség van a vidéki környezetben és a városon élők munkalehetőségei és jövedelme között. Azt mondtuk, az épített örökséget felújító tervünkkel sikerül valamennyire kiegyenlíteni a különbségeket a falun és városon élők lehetőségei között. Érvünket végül nagy nehezen elfogadták. A program több összetevőből áll. Ennek keretében készül el a totalitárius rendszereket bemutató romániai múzeumok sora, amelyekből Erdélyben ötre írtunk alá szerződést, ebből kettő kimondottan magyar környezetben található: a szatmári kényszeriparosítás múzeuma és Sepsiszentgyörgyön a kommunizmus rémtetteinek múzeuma. A program 12 kulturális útvonalat is támogat. Az útvonalak létrehozására és népszerűsítésére külön pályázatot írtunk ki. Ennek segítségével Románia-szerte 306 műemléket mutatunk be itthon és külföldön virtuális eszközzel, online-promoválással és influenszerek bevonásával.
Hegedüs Csilla: a felújított kastélyokat a közönség is látogathatja
Fotó: Veres Nándor
– Erdély magyarok lakta vidékein a történelmi épületekkel rendelkező tulajdonosok mennyire tudtak sikeresen pályázni?
– A 12 kulturális útvonal közül kilenc esetében műemlékeket is restaurálunk.
A kúriák útján Háromszéken, Kolozs, Bihar és Szatmár megyében újítunk fel régi ingatlanokat. A 180 milliós tervből kastélyonként 4,6 millió euró jut a teljes felújításokra, ez az összeg kúriák esetében 1,6 millió euró. A támogatott útvonalak közé sikerült bevonnunk a Szent László-utat is, amelynek keretében háromszéki és udvarhelyszéki templomokat, Bihar megyében pedig a szentjobbi apátságot és a bihari földvárat újítjuk fel. A magyar települések közül is számos hagyományos ház került be a programba Torockószentgyörgyön, Etéden, Csíkszentgyörgyön, Uzonban és Kőrösfőn.
– Mekkora túljelentkezés volt a pályázatokra?
– A kastélyok útja volt a legnépszerűbb, e kategóriába jelentkeztek a legtöbben, valójában azonban minden kiírásnál túljelentkezés volt. Sok esetben a benyújtott pályázatok azért rostálódtak ki, mert hiányoztak a szükséges iratok. Ha valakinek nincs tulajdoni lapja, vagy hiányzik a megvalósíthatósági tanulmánya, pályázatát nem tudjuk támogatni. Ezek hiányában a pályázóval sehol nem állnak szóba az Európai Unióban. Ha valaki pályázati forrásból épületet szeretne felújítani, ehhez megvalósíthatósági tanulmány, tulajdoni lap, technikai terv, különböző engedélyek és egyéb iratok kellenek.
A pályázatokat márciusban hirdettük meg: első körben egyszerű, ötoldalas űrlapot kellett kitölteniük a jelentkezőknek, amit négy minisztérium tagjaiból álló bizottság nézett át, és válogatta ki a támogatható pályázatokat. Aki a szűrőn átment, annak le kellett adnia a pályázatot megvalósíthatósági tanulmánnyal és minden egyéb irattal, amely az uniós pályázatokhoz szükséges. A nyertesekkel a múlt hét elején írtuk alá a szerződést.
A gernyeszegi Teleki-kastély a tervek szerint bő két év múlva nyitja meg kapuit eredeti szépségében
Fotó: Antal Erika
– Hogyan lehet a történelmi épületeket közkinccsé tenni a felújítás után, hogy a közönség számára is látogathatóak legyenek?
– A kastély- és kúriaprojektek esetében kizáró feltétel volt, hogy az épületeket megnyitják a turisták előtt, és amíg a pályázat tart, nem végeznek bennük gazdasági tevékenységet. Az előzményhez hozzátartozik, hogy magánszemély tulajdonában és használatában levő épületet nem tudunk támogatni. Önkormányzati, civilszervezeti vagy egyházi tulajdonban, illetve civilszervezeti vagy egyházi használati joggal rendelkező ingatlanokkal lehetett csak pályázni.
– Idén először magántulajdonban levő hagyományos falusi házak felújítására is lehetett pályázni. Mekkora volt a kiírás iránti érdeklődés?
– Az Európai Unió történetében először tudjuk támogatni magánkézben levő ingatlanok felújítását. Ez esetben a polgármesteri hivatalok pályáztak: jól meghatározott menetrend szerint a megyei főépítésszel, egy falumúzeum, illetve a megyei kulturális igazgatóság képviselőjével közösen bizottság alakult, amely egy kritériumrendszer alapján választotta ki a felújítási tervbe kerülő ingatlanokat. A ház tulajdonosának tiszta tulajdonosi lappal kell rendelkeznie, illetve a mezőgazdaságon kívül nem végezhet a portán más gazdasági tevékenységet, valamint tíz éven át nem adhatja el a házat, ezzel az ingatlankupeckedést akartuk kiszűrni. A polgármesteri hivatalok által meghirdetett licit nyomán 2023. március 31-ig kell a kivitelezési szerződéseket megkötni, különben a támogatást elveszítik a települések.
Sok a turista. A felújított torckói házak között egymást érik a közösségi rendezvények
Fotó: Rostás Szabolcs
– Erdélyben kevés az olyan falu, mint Torockó, amely turistacsalogató beruházásokkal vonzza a látogatókat, és a falusi turizmus keretében helyben is tartja. Több ilyen pályázati lehetőségre van szükség?
– Torockón szerencsénk volt a magyar kormányokkal, amelyek immár 26 éve támogatják a hagyományos házak felújítását. Ennek fontosságát a helyiek is megértették. Azt, hogy nem inoxkorlátokat kell használni, hanem hagyományos eszközökkel és anyagokkal kell felújítani az ingatlanokat. Bízom benne, hogy e példák ragadósak lesznek. Kalotaszentkirályon viszont nem adott senki pénzt. A polgármester kitalálta a teendőket, és az emberek önerőből tatarozták a házakat, rendbetették a kerítéseiket, és megnyitottak egy-két szobát a falusi vendégfogadásra.
– Erdélyben jóval több a magyar kézben levő, felújításra váró kastély és kúria, mint ahány ingatlanra eddig sikeresen pályáztak. Mikor kerülhet sor a többire?
– Két hét múlva újabb pályázatot írunk ki – igaz, kisebb összegben –, amelynek során minden valószínűség szerint két kastélyra, két kúriára, öt fatemplomra és számos hagyományos falusi ház felújítására lehet pályázni. Akik tényleg fel akarják újítani épületüket, és nem csak a Facebookon írogatnak erről, azok újra szerencsét próbálhatnak. Ugyanakkor a Regionális Operatív Program minden támogatási időszakában műemléképületek felújítására is jut pénz. Elég, ha csak Kolozsváron és környékén nézünk szét: ebből az alapból újult meg a Farkas utcai templom, a Szent Mihály-templom, a széki templom, a gyalui várkastély és most van soron a válaszúti kastély. Vannak tehát pályázati lehetőségek, csak nyilván nagy a verseny. Az nyer, aki felkészültebb. Elég sok önkormányzat is érdeklődik, hiszen hasznát látja annak, ha egy régi épületet felújít. Ugyanakkor még ma is sokan várják azt, hogy valami történjen, és helyettük más végezze el a munkát. Egy pályázat csak akkor sikeres, ha a pályázó azzá teszi, azaz elvégzi a szükséges feladatokat. Egyik pályáztató sem tudja helyette elkészíteni a megvalósíthatósági tanulmányt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: kiemelt nemzeti érték lett, és egyre többen veszik kézbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!