Légi úton Erdélyből Debrecenbe – Kárpát-medencei regionális légi-összeköttetést terveznek a nagyvárosok között

A virtuális észak-erdélyi autópálya fölött

A brazil gyártmányú, 30 férőhelyes Embraer 120-as repülőgépen a négy magyar és négy román kolozsvári újságíró mellett a debreceni sajtóeseményre utazik Peti András, a marosvásárhelyi Transilvania repülőtér igazgatója és a repteret tulajdonosként működtető Maros Megyei Tanács elnöke, Péter Ferenc is. A kolozsvári beszállás még nem megy gördülékenyen, mert a reptér informatikai rendszere nehezen ismeri fel a magyar járat beszállókártyájának QR-kódját. Ezt Marosvásárhelyen már az első járat indulásakor sikeresen megoldották, Kolozsváron viszont erre egy hét sem volt elegendő... De minden jó, ha a vége jó:

Kissé előítéletes vagyok a kis repülőgépekkel szemben. A kétezres évek elején a valamivel nagyobb kapacitású, ATR-72-68Y típusú légcsavaros Tarom-géppel utaztunk Temesvárról Milánóba, és egy légörvényben úgy dobált ide-oda a gép, mint egy sebesen haladó motorcsónak a víz felületén. Az európai légi utazásban megszokott, kétszáz férőhely körüli, Airbus repülőgépeken ezt alig érzi az utas. Jelenlegi oda-vissza utazásunk azonban csendes és békés. Mire felszállunk, és megisszuk a felszolgált kávét, ásványvizet, és elropogtatunk némi száraz vagy édes süteményt, már le is kell szállni a debreceni repülőtéren.
Zilah fölött áthaladva szemrevételezem a város épülő körgyűrűjét, amelytől még messze van a Meszes alatt érkező észak-erdélyi autópálya-szakasz. Mondom is az egyik fiatal újságírókollégának, hogy ő még megérheti az észak-erdélyi autópálya befejezését, amikor Marosvásárhelyről, illetve Kolozsvárról pályán is el lehet majd jutni Debrecenbe, illetve Budapestre. A román–magyar határ közelében jól látszik a Bors2 határátkelő körüli csomópont, onnan pedig a Debrecen irányába tartó magyar autópálya-szakasz. Mire jobban szemügyre vennénk, már landolunk is a debreceni reptér kifutópályáján.

Debrecen, a dinamikusan fejlődő nagyváros

A határellenőrzésen a magyar határőr sokáig nézegeti kollégám új román személyi igazolványát, amely nagyjából mindenben megegyezik az immár évek óta forgalomban levő, uniós méretű magyar személyikkel. A csigalassúsággal haladó romániai felzárkózás eme új termékével még nem találkozott.

A kálvinista Róma

Megnézzük a négycsillagos Lycium szálló mellett felépült Kölcsey Központot, illetve az azt kiegészítő Modern Kortárs Művészeti Központot. Következő állomásunk a Déri Múzeum, ahova hétfő lévén nem tudunk bemenni. Felejthetetlen élmény számomra a Krisztus szenvedéstörténetét bemutató Munkácsy-trilógia, amelyet ugyan kétszer is láttam a három festmény 1995-ös közös kiállítása óta. Ám ez olyan kulturális „ínyencség”, amelynek látványával az ember soha nem tud betelni. Vendéglátónk elmeséli, hogy a múzeum helyén a 20. század első két évtizedéig botanikus kert működött a református kollégium diákjai számára. Végül a város úgy döntött, ez a legjobb hely a tehetős textilipari vállalkozó és kereskedő, Déri Frigyes Debrecen városára testált gyűjteményének elhelyezésére egy gyönyörű neobarokk stílusú múzeumban, amely 1930-ra készült el.

A katolikus pap indulatosan letört egy gallyat a líciumfából, és a földbe szúrta, azzal a kijelentéssel, hogy akkor fog megmaradni a reformáció, amikor ez az ág kihajt. Az ág megmaradt, kihajtott, és terebélyesedett, ahogyan maga a protestáns egyház is. A reformáció korában a teljesen protestáns lakosságú Debrecent és környékét az ellenreformáció időszaka viselte meg legjobban, amikor sok lelkipásztort hurcoltak el gályarabságra. Emlékezetükre emelte a város a gályarabok emlékművét, amelyet 1991. augusztusában II. János Pál pápa is meglátogatott, és bocsánatot kért a protestáns egyházaktól a katolikusok által elkövetett kegyetlenségekért.

Megnézzük az 1538-ban épült református kollégium épületét is, amely előfutára volt a helyi egyetem kialakulásának. A Nagytemplomban pedig meglepetésként rövid orgonakoncerttel fogadnak.

A Nagytemplom igehirdetési helyként és múzeumként egyaránt működik, hiszen itt hirdették ki 1849. április 14-én a Magyar Nemzet Függetlenségi Nyilatkozatát. Megtekinthető egy kisebb Kossuth-kiállítás, illetve egyház- és templomtörténeti kiállítás is, ahol eredeti Vizsolyi Bibliát is láthat a vendég.
Felvonóval felmegyünk a 61 méter magas tornyok között kialakított, hat emelet magasságú szabadtéri kilátóra, ahonnan belátható a város nagyobb része a jórészt sétálóutcává alakított belvárostól a távolabbi lakónegyedekig egyaránt.

Anomália egy napot utazni Erdély szívébe

Taxival érkezünk vissza a sajtótájékoztató helyszínére, a reptérre, ahol már a magyarországi újságírók, tévések hada fogad. A hivatalosan bejelentett járatok indulása országos téma, közszolgálati, kormánypárti és ellenzéki sajtó egyaránt kíváncsi az eseményre. Közben elhangzik egy-két csípős megjegyzés is a hátam mögött, hogy a magyar kormány ismét kitöm pénzzel egy magánvállalkozói kört. A kolléga arról feledkezik meg, hogy egy ilyen kezdeményezés állami beavatkozás nélkül nem lehet életképes. Idő kell, amíg az utazóközönség, az emberek megszokják. Igenis,

„Kelet-Európa térsége évtizedek óta a legnagyobb növekedést mutatja. Fontos, hogy ez a térség ne csak autópályákkal és a közösségi közlekedés egyéb formáival legyen összekötve, hanem a közlekedés leggyorsabb és legbiztonságosabb formájával, a légi közlekedéssel is” – érvelt a politikus.

Fontos a regionális együttműködés

Magyar Levente a debreceni repülőtér hangsúlyos fejlesztését elválaszthatatlannak tartja a környék gazdasági és turisztikai fejlesztésétől. Ezt az érvet hangsúlyozta felszólalásában Széles Diána, Debrecen alpolgármestere is, aki abból indult ki, hogy aki repülővel érkezik, az valószínűleg többet is fog elkölteni a környéken.

„A marosvásárhelyi Kultúrpalota és a Teleki Téka, Segesvár vagy Szászkézd olyan helyszínek, amelyeket szívesen keresnek fel a hozzánk látogató turisták. Gyógyászatban Szováta a legvonzóbb, ahova eddig is rengeteg magyar turista érkezett” – fogalmazott az RMDSZ-politikus. Péter Ferenc kitért arra is, hogy a marosvásárhelyi nagyságú debreceni reptér nagyjából hasonló gondokkal küszködik, mint erdélyi társa. Kis reptérként nagy konkurencia számukra a kolozsvári, illetve a budapesti repülőtér, miközben a kis repülőtereknek is meg kell élniük. A politikus szerint ezt az elvárást a regionális összefogással lehet erősíteni.

Somogyi-Tóth Dániel, az új légitársaság ügyvezetője szerint roppant nehéz munka áll mögöttük, és a regionális repülés első állomásánál tartanak. A két hónapos próbaidőszak keretében szeretnék bemutatni, hogy melyek a regionális repülés sajátosságai, ezeket a későbbiekben szeretnék továbbfejleszteni.