Jézus szíve kilátó a Gordon-tetőn: szobor Isten országának magasságában

A Gordon-tető ugyanakkor nem csak a környék legmagasabb helyeként ismert. Évszázadokkal korábban ezen a tetőn ünnepelték a környékbeli székely falvak az őszi betakarítás ünnepét: a hegyen a termést köszönték meg Istennek. Szent hely volt ez a székelyek számára, ahol összegyűltek, tábortüzet raktak, énekeltek, táncoltak. „Egyféle kultuszhelynek számított a környékbeliek számára, ahol néhány kereszt is maradt a korabeli időkből” – avatott be a hely történelmébe Zavaczki Walter.

Nem megfeszített, hanem áldó Krisztus

A szobor megépítésének tárgyalásai a Gordon-tetőn folytak. A megrendelők elvárása az volt, hogy a kilátó szobra vallási jellegű legyen, s ne a keresztre feszített, hanem az áldó Krisztust ábrázolja, ugyanakkor a székelységhez kapcsolódjon. Magyari Árpád a szobor tervezését teljes mértékben a szobrászra bízta. Kivitelezéskor fontos szempont volt, hogy a szobor több száz méterről is látható és felismerhető legyen. Ugyanakkor olyan kompozíciót kellett keresni, hogy az ne hasonlítson más szoborra, és a kilátást ne zavarják az alkotás különböző elemei. Zavaczki Walter lapunknak elmondta: a tervezésben sokat segített a lécekből készített magasító, amelynek tetejére egy piros póló volt rögzítve. Így könnyebben beazonosíthatta a szobor későbbi méretét és kivitelezését, hogy az ne vesszen bele a tájba, és közelről is átlátható legyen.

Rozsdamentes szobor
A szobor tervezése két évet vett igénybe. Amíg a tervrajz megszületett, azon is gondolkodni kellett, miből készüljön a több mint 20 méter magas kilátó. Székelyföldön a fából és kőből születő szobrok ellenére a Jézus-szobor rozsdamentes acélból (inoxból) készült, ezért keltett negatív visszhangot.

Bronzból vagy rézből szebb és könnyebb lett volna, de akkor a költségek is a háromszorosára nőnek, a bronz pedig egy idő után besötétedik. Akkor nem Krisztus-szobor lett volna, hanem Lucifer – foglalta össze a szobor anyagválasztásának indokait Zavaczki Walter.
Voltak apró részletek, amin útközben változtatni kellett. Az engedélyeket későre és nehezen sikerült beszerezni, ennek következtében egy időre az építkezést leállították. Az eredeti tervben az alapzat is magasabb volt. Ezért látjuk azt, hogy a Gordon-tetőn a kilátó kis emelkedőn van. Az eredeti alapzatot fel kellett tölteni földdel, hogy a kívánt előírásoknak megfeleljen. Máskülönben az alapzat körül kerítés lenne, ami rontaná a látvány összhangját.
Beszélgetésünk során a szakember kifejtette, hogy a munkálatok mögött jó csapat állt, akikkel könnyen lehetett együtt dolgozni. A rozsdamentes acélból születő részt a szobrász a saját udvarán készítette el. A horganyzásra szoruló fémvázat a Nyikó Kft. vállalta föl, az alapzatot, illetve a környezetrendezést a nyikomalomfalvi László Zsolt készítette. A Gordon Kft. minden szempontból támogatta az építkezést. A szobor felállítása 2012. december elején fejeződött be, és titokban avatták fel. „A férjem mintha érezte volna, hogy ő már nem fogja megérni a szobor hivatalos avatását” – magyarázza Magyari Árpádné.

Búcsújáró hely

A környéket elsősorban római katolikus vallású hívek lakják. 2013 óta minden évben a Jézus szíve ünnepét követő szombaton a szobornál búcsús szentmisét tartanak, amelyre leginkább a környékbeliek járnak el: Farkaslaka, Bogárfalva, Oroszhegy, Ülke, Tibód, Székelyszenttamás és Székelyszentlélek lakói. Azok mennek, akik magukénak tartják a hegyet és a kilátót. A Jézus-szobor nemcsak kilátóként áll a Gordon-tetőn, hanem ösztönző szerepe is van: azt üzeni a székelyeknek, hogy a fiatalságot neveljék vallásosan, hiszen Jézus teljes szívvel fogadja be a gyerekeket és felnőtteket. „Isten országának magasságába épült a szobor, és Jézus is azt mondja, hogy »engedjétek hozzám a gyerekeket«” – magyarázza Magyari Árpádné.

A pléhkrisztus gúnynév

Az évek során pléhkrisztus, báró­krisztus és még sok hasonló névvel illették a szobrot. Az alkotó szerint aki a szoborra azt mondja, hogy pléhkrisztus, az olyan, mint amikor valakit aranygyűrűvel jegyeznek el, és azt mondják, felhúztak rá egy vaskarikát. A pléh egy rozsdásodó lemez, aminek vastagsága 1 milliméter alatt van, a szobor alapanyaga pedig kettő, néhol három milliméter vastag inoxacél. Zavaczki Walter szerint emberi butaságra vall, hogy a pléhet valaki összekeveri a rozsdamentes acéllal. 

Nem olvasott újságot, nem fogadott újságírókat, akik a témáról érdeklődtek. „Azt az örömérzetet ölték ki belőlem, hogy valójában a legnagyobb, legismertebb szobrot sikerült elkészítenem azok közül, amiket addig alkottam” – fogalmazott az Erdélyi Naplónak a szobrász. Ennek ellenére úgy gondolja, a sok negatív kritika marketing szempontjából nyújtott segítséget az építménynek. Többek között ennek köszönhetően vált ennyire ismertté a hely.
Arra a kritikára, hogy a szobor nem illeszkedik a környezetébe, a szobrász úgy fogalmaz: a mai kortárs művészetben nincs olyan, hogy az erdőben csak fát lehet használni, merthogy ott csak az van. Ennél az emlékműnél épp a kontraszt a lényeg, hogy az egész kiemelkedjen a térből. „Télen ki kell menni a Gordon-tetőre, amikor minden csupa hó, és a dér rá van fagyva a fákra. Olyankor a szobor annyira tökéletesen egybeolvad a tájjal, a látványa felemelő érzés” – vallja a művész.

Sok látogató

Ottjártamkor több csoport tartózkodott a szobornál, idősek és fiatalok egyaránt. Sorban kellett állni, hogy feljuthassak a kilátó tetejére, és a látványban gyönyörködhessek. A szobor alján figyelmeztető tábla áll, ami szerint tilos kimászni a kilátóból. Erejét fitogtatva néhány éve valaki kimászott a szobor tetejéből a glóriára. Valószínűnek tartom, az illető nem volt tudatában, hogy a glória valójában csak díszelem, így nem többletterhelésre volt tervezve. Szerencsére annyira erősen rögzítették, hogy nem szakadt le az ember alatt. „Ha pléhből lett volna, ahogy a rossz nyelvek mondják, akkor az illető glóriástól zuhant volna le húsz méter magasból” – figyelmeztet a szobrász. A lépcsőszerkezet végig úgy van kialakítva, hogy biztonságos legyen, sem kiesni, sem kimászni nem lehet. Ezt tapasztaltam én is, amikor felmentem a kilátó tetejére. Habár tériszonyom van, mégis biztonságosnak éreztem a kialakított csigalépcsőket és a körülöttem lévő rácsszerkezetet, a kilátás pedig magáért beszél. A Fogarasi-havasokon kívül belátható a Hargita- és a Persány-hegység, a Cekend-tető, a Rez-tető, valamint Udvarhelyszék és a Nyikó-mente egy része is.
A kilátó felé vezető út és a környék is tiszta és rendben tartott. A helyet önkéntesek takarítják: a környékbeliek járnak fel a szemetet összeszedni. Arról pontos adatok nincsenek, hogy havonta vagy évente hányan látogatják a kilátót, mivel sem beléptető rendszer, sem regisztráció nincs a kilátó felé vezető úton. A szobor felé tartva a Székelyszentlélek irányába vezető eltérőnél kell befordulni, és utána kisebb jelzőtáblák mutatják az utat, így az is könnyen odatalál autóval vagy gyalog, aki nem ismeri a helyet.

„Nyáron nem telt el olyan nap, hogy legalább 50 turista ne látogatta volna meg a helyet” – magyarázza Zavaczki, aki éjszaka 12 órakor is felment a hegyre, ahonnan szépen látszanak a csillagok, és akkor is voltak emberek a kilátónál.

Makovecz Imre kápolnája

Azzal, hogy a kilátó Jézus Krisztust ábrázolja, a helynek vallási alapot kölcsönzött, csodák viszont nem történtek. A csoda inkább az emberi elképzelés, az emberi kéz hozadéka. A kilátó magánadományokból, gyűjtés nyomán épült. Nemcsak a kilátó, de a Kálvária is adományok eredménye, tavaly készült el a 14 stációval. Minden kőtömbön feltüntették, melyik család, közbirtokosság vagy vállalat volt az adományozó. A kőtömbökből kialakított stációkat szintén Zavaczki Walter tervezte és faragta. A klasszikus 14 állomás látható, manapság viszont divatba jött a 15., ami a feltámadást szimbolizálja. Ez jelen esetben maga a kilátó lett, ami az új életet, a jövőt jelképezi. Az alkotó szerint „ez nem olyan kálvária, ahol a 14 stációt felvázolom a teljes alakokkal. Itt az volt a lényeg, hogy egyikbe se legyen benne a fájdalom, a megalázás, inkább egy kifejezés, hogy mit akar képviselni.”

Magyari Árpád és üzlettársa, Péter János a Magyar Művészeti és Építészeti Kamarához is elvitte a látványtervet, ahol Makovecz Imre is részt vett a bizottságban. A jeles építésznek annyira megtetszett az elképzelés, hogy ajándékba adott az alapítványnak egy kápolnatervet, ami életpályájának utolsó tervrajza volt. A kápolna alapköve már le van rakva, sőt az időkapszula is el van helyezve oda, ahol az épület állni fog. Jelenleg a kápolna építésének az engedélyeztetése folyik. Az önkormányzatnak sikerült beltelekké nyilvánítani egy akkora helyet, ahová a kápolna felépülhet. Ez a szentléleki közbirtokosság területe, és 51 évre használati joggal adták át a helyi római katolikus egyháznak. A tervek szerint a kápolna jövőre fog felépülni. A következő munkafázis szerint az éjszakai megvilágítás is elkészül, hogy ne csak nappal, hanem éjszaka is jól látható legyen a bogárfalvi templom, a Jézus-szíve kilátó, a Makovecz-kápolna és a Kálváriát magában foglaló zarándokközpont.