Az ünneplő magyarfenesi gyülekezetbe érkező Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke
Fotó: Makkay József
Hálaadó ünnepséggel emlékezett temploma építésének kétszáz éves évfordulójára a kalotaszegi Magyarfenes református közössége. A jórészt helyi közadakozásból történt utóbbi húsz évnyi beruházás szép sikertörténet, amely visszaidézi azokat az időket, amikor a helyi magyar közösségeknek még önerőből sikerült közösségi célokat megvalósítania Erdélyben.
2022. július 21., 10:282022. július 21., 10:28
2022. július 21., 17:062022. július 21., 17:06
A Kolozsvártól 20 km-re fekvő kalotaszegi falu, Magyarfenes református templomát 201 évvel ezelőtt építette a helyi közösség. A kerek évfordulóra tervezett 2021-es hálaadó ünnepség a koronavírus-járvány miatt idénre maradt. Ahogyan Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke ünnepi igehirdetésében fogalmazott, a világjárvány miatt nem akkor ünneplünk, amikor akarunk, hanem amikor erre Isten lehetőséget ad. „Nem múlhatnak el a történések az életünkből úgy, hogy ne állnánk meg és őszinte hálát ne mondanánk ezért Istennek.
– mondotta a püspök a helybéliek, illetve a környező és a távolabbi településekről érkező vendégek és a Magyarfenesről elszármazottak előtt.
Bartha Ernő szobrászművész Archai nevű magyarfenesi szoborparkjában várta a püspököt egy lovascsapat Bárdos Csaba presbiter vezetésével
Fotó: Makkay József
A hálaadó ünnepség azért számít érdekes színfoltnak napjaink templomfelújítási lázában, mert a 800 lelket számláló református közösség többnyire önerőből, jelentősebb anyaországi támogatás nélkül épített az elmúlt húsz esztendőben korszerű gyülekezeti házat, alapjaiból újította fel a 19. században épült parókiát, és a kétszáz éves templom is közadakozásból újult meg kívül-belül. A folyamatos beruházásokhoz az egyháztagok hozzájárulása, gyűjtése mellett a faluközösséget támogató helyi és kolozsvári magyar vállalkozók, illetve a magyar polgármester által vezetett tordaszentlászlói önkormányzat is hozzájárult.
Kató Béla püspököt és nejét hintón szállították végig a falun a református templomhoz
Fotó: Makkay József
A falu határában elhaladó észak-erdélyi autópálya építésekor egyházi földeket is kisajátítottak, az államilag kifizetett kártérítés összegét az egyházközség szintén az építkezésekbe fektette. 2018–2019 folyamán sikerült elvégezni az orgona felújítását a Bethlen Gábor Alapon keresztül a magyar kormány támogatásával: a gyülekezet ennyi külső segítséget igényelt.
Az egyháztagok által közadakozásból begyűjtött pénzösszegek mellett
A magyarfenesi vegyeskórus Fábián Apolka vezényletével szolgált
Fotó: Kiss Gábor
A kalácsos pénzekből származnak a templom előtti kültéri padok és a vastámrendszer a parókia előtti rózsalugashoz. Megannyi hasonló gesztus jellemezte az utóbbi két évtized építkezéseit és felújításait, amelyek sok közmunkával kiegészülve vezettek el a kívül-belül megújult egyházi épületegyüttes mai látványához. A térkővel, lámpaoszlopokkal és vaskorláttal kiépített sétányt a templom előtti kapaszkodón szemgyönyörködtető virágágyások övezik, amely a környék egyik legszebb egyházi épületegyüttesévé varázsolták a magyarfenesit.
A parókiát, templomot és gyülekezeti házat magába foglaló egyházi épületegyüttes
Fotó: Makkay József
A falu lelkipásztor-házaspárja – Lengyel István és Lengyelné dr. Püsök Sarolta – 2000-től szolgál Magyarfenesen. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen tanító Püsök Sarolta idehaza, Magyarfenesen sokban segíti a gyülekezet munkáját, így nem véletlen, ha lelkipásztor férje, István időnként viccesen megjegyzi: lelkészből ugyan egyet fizet a falu, de kettőt kap. A presbitériummal kialakított jól működő, közös munka egyházépítői sikertörténetté vált, amely nemcsak az építkezésekben, hanem a közös ünnepi együttlétekben is megnyilvánul. Amit jól mutat a helyi összefogással, önerőből megszervezett szeretetvendégség is a falu kultúrotthonában. A házhoz szállító catering cégek világában sok településről mára kivesztek a hagyományosan megfőzött közösségi ebédek, ahol a családok összeadták a húsleveshez szükséges húst, zöldséget, házilaskát, és közösen megsütötték a süteményt is. Ez Magyarfenesen ma is élő szokás, hiszen
Püspöki igehirdetés a magyarfenesi szószékről
Fotó: Kiss Gábor
A sütés-főzés mellett a vendégsereg ellátását, felszolgálását a presbitérium és a gyülekezet tagjai végezték, ahogyan ez mindig is szokás volt az erdélyi falvakban. A közös építkezés és ünneplés modellje nyilván nem magyarfenesi sajátosság, de sok erdélyi közösségben a Magyarországról gyorsan érkező anyagi támogatás szorította háttérbe azt a természetes erdélyi életösztönt, amely a legnehezebb időkben is önerőből tudta gyarapítani közösségeinket.
Lengyel István, a magyarfenesi egyházközség lelkipásztora az elmúlt évtizedek beruházásait ismertette
Fotó: Makkay József
A 19. század elején, 1807 és 1849 között, 42 éven át a faluban szolgáló Bíró András lelkipásztor vezetésével épült meg 200 évvel ezelőtt közadakozásból a fenesi templom a báró Jósika Miklós által adományozott telekre. A 18. században volt egy több évtizedes időszak, amikor gróf Haller György az ellenreformáció időszakában pokollá tette a helyi protestáns közösség életét, de ez is lecsengett, és a reformátusoknak sikerült fatemplomot építeniük, amely azonban szűkössé vált a gyarapodó közösség számára, ezért döntöttek két évszázaddal ezelőtt az új kőtemplom mellett.
Dr. Bibza Gábor esperes köszönti az egybegyűlteket
Fotó: Kiss Gábor
Manapság példaértékű a helyi református és katolikus gyülekezet együttműködése a faluban: a lelkipásztorok nemcsak barátságban vannak egymással, hanem évi rendszerességgel közös rendezvényt is összehoz a két gyülekezet, együtt ünneplik a Házasság hetét. Ahogyan a mostani hálaadó ünnepségen is képviseltette magát a római katolikus gyülekezet.
Az igehirdetés során Kató Béla püspök fontos jelenségre is felhívta a közösség figyelmét: a nagyváros, Kolozsvár közelsége azt jelenti, hogy sokan beköltöznek a faluba, sok református is.
Gyurka Petikó Ferenc kurátor a presbitérium nevében szólt az ünneplő gyülekezethez
Fotó: Kiss Gábor
A gyülekezet feladata, hogy a templomot családi otthonná alakítsa át” – fogalmazott az egyházi vezető. A helyi közösség befogadókészségét jelzi, hogy a presbitériumba több betelepülőt választottak be, ők a más vidékről érkező egyháztagokkal együtt „élő kövekként” épülnek be a gyülekezeti életbe.
Megkoszorúzták a templomépítő Bíró András lelkipásztor síremlékét
Fotó: Kiss Gábor
Dr. Bibza Gábor esperes a kolozsvári egyházmegye nevében elmondott köszöntőjében így fogalmazott: „amikor egy gyülekezet 200 éves templomára tekint és a húszévnyi munkára, amely szorgalmas igyekezettel, szépítéssel, templomfelújítással, gyülekezeti ház építésével, parókiajavítással telt el, akkor ez igazi ünneppé válik az egész közösség számára”. Magyarfenes magyar közösségének életében mérföldkőnek számít az elmúlt húsz esztendő.
Megterített asztalok várják az ünneplő közösséget
Fotó: Makkay József
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Dr. Sárosi Arthur, a kolozsvári diakóniai munka egyik meghatározó alakja a rendszerváltás utáni években indult el azon az úton, amely mára Erdély-szerte ismert intézményhálózatot eredményezett.
Pontosan egy héttel azután, hogy megvonta a politikai támogatást a Bolojan-kormánytól, felrobbantva a tíz hónappal ezelőtt összeállt koalíciót, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) folytatta politikai ámokfutását.
A még mindig jó egészségnek és szellemi frissességnek örvendő pedagógus olyan korszakok tanúja, amelyeket a mai nemzedék tagjai elbeszélésekből, vagy csak a történelemkönyvekből ismerhetnek.
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Szeles, de többnyire napos napok következnek a térségben: a hét közepén még hűvös marad az idő, a hétvégére azonban jelentős felmelegedés érkezik. Csapadék csak elszórtan fordulhat elő, ugyanakkor az északi szél több napon át erős marad.
Mindössze két hét telt el azóta, hogy az egyik nemzetközi hitelminősítő a politikai instabilitás kockázatára – és annak kedvezőtlen mellékhatásaira – figyelmeztetett Romániával kapcsán, és a politikum tett róla, hogy ez önbeteljesítő jóslattá váljék.
Miközben az éjszakák még jó ideig hűvösek maradnak, fagyra már nem kell számítani, a nappali csúcsértékek pedig elérik a 19–20 Celsius-fokot. Hétvégére azonban mérséklődik a nappali felmelegedés.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!