Az ünneplő magyarfenesi gyülekezetbe érkező Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke
Fotó: Makkay József
Hálaadó ünnepséggel emlékezett temploma építésének kétszáz éves évfordulójára a kalotaszegi Magyarfenes református közössége. A jórészt helyi közadakozásból történt utóbbi húsz évnyi beruházás szép sikertörténet, amely visszaidézi azokat az időket, amikor a helyi magyar közösségeknek még önerőből sikerült közösségi célokat megvalósítania Erdélyben.
2022. július 21., 10:282022. július 21., 10:28
2022. július 21., 17:062022. július 21., 17:06
A Kolozsvártól 20 km-re fekvő kalotaszegi falu, Magyarfenes református templomát 201 évvel ezelőtt építette a helyi közösség. A kerek évfordulóra tervezett 2021-es hálaadó ünnepség a koronavírus-járvány miatt idénre maradt. Ahogyan Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke ünnepi igehirdetésében fogalmazott, a világjárvány miatt nem akkor ünneplünk, amikor akarunk, hanem amikor erre Isten lehetőséget ad. „Nem múlhatnak el a történések az életünkből úgy, hogy ne állnánk meg és őszinte hálát ne mondanánk ezért Istennek.
– mondotta a püspök a helybéliek, illetve a környező és a távolabbi településekről érkező vendégek és a Magyarfenesről elszármazottak előtt.
Bartha Ernő szobrászművész Archai nevű magyarfenesi szoborparkjában várta a püspököt egy lovascsapat Bárdos Csaba presbiter vezetésével
Fotó: Makkay József
A hálaadó ünnepség azért számít érdekes színfoltnak napjaink templomfelújítási lázában, mert a 800 lelket számláló református közösség többnyire önerőből, jelentősebb anyaországi támogatás nélkül épített az elmúlt húsz esztendőben korszerű gyülekezeti házat, alapjaiból újította fel a 19. században épült parókiát, és a kétszáz éves templom is közadakozásból újult meg kívül-belül. A folyamatos beruházásokhoz az egyháztagok hozzájárulása, gyűjtése mellett a faluközösséget támogató helyi és kolozsvári magyar vállalkozók, illetve a magyar polgármester által vezetett tordaszentlászlói önkormányzat is hozzájárult.
Kató Béla püspököt és nejét hintón szállították végig a falun a református templomhoz
Fotó: Makkay József
A falu határában elhaladó észak-erdélyi autópálya építésekor egyházi földeket is kisajátítottak, az államilag kifizetett kártérítés összegét az egyházközség szintén az építkezésekbe fektette. 2018–2019 folyamán sikerült elvégezni az orgona felújítását a Bethlen Gábor Alapon keresztül a magyar kormány támogatásával: a gyülekezet ennyi külső segítséget igényelt.
Az egyháztagok által közadakozásból begyűjtött pénzösszegek mellett
A magyarfenesi vegyeskórus Fábián Apolka vezényletével szolgált
Fotó: Kiss Gábor
A kalácsos pénzekből származnak a templom előtti kültéri padok és a vastámrendszer a parókia előtti rózsalugashoz. Megannyi hasonló gesztus jellemezte az utóbbi két évtized építkezéseit és felújításait, amelyek sok közmunkával kiegészülve vezettek el a kívül-belül megújult egyházi épületegyüttes mai látványához. A térkővel, lámpaoszlopokkal és vaskorláttal kiépített sétányt a templom előtti kapaszkodón szemgyönyörködtető virágágyások övezik, amely a környék egyik legszebb egyházi épületegyüttesévé varázsolták a magyarfenesit.
A parókiát, templomot és gyülekezeti házat magába foglaló egyházi épületegyüttes
Fotó: Makkay József
A falu lelkipásztor-házaspárja – Lengyel István és Lengyelné dr. Püsök Sarolta – 2000-től szolgál Magyarfenesen. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen tanító Püsök Sarolta idehaza, Magyarfenesen sokban segíti a gyülekezet munkáját, így nem véletlen, ha lelkipásztor férje, István időnként viccesen megjegyzi: lelkészből ugyan egyet fizet a falu, de kettőt kap. A presbitériummal kialakított jól működő, közös munka egyházépítői sikertörténetté vált, amely nemcsak az építkezésekben, hanem a közös ünnepi együttlétekben is megnyilvánul. Amit jól mutat a helyi összefogással, önerőből megszervezett szeretetvendégség is a falu kultúrotthonában. A házhoz szállító catering cégek világában sok településről mára kivesztek a hagyományosan megfőzött közösségi ebédek, ahol a családok összeadták a húsleveshez szükséges húst, zöldséget, házilaskát, és közösen megsütötték a süteményt is. Ez Magyarfenesen ma is élő szokás, hiszen
Püspöki igehirdetés a magyarfenesi szószékről
Fotó: Kiss Gábor
A sütés-főzés mellett a vendégsereg ellátását, felszolgálását a presbitérium és a gyülekezet tagjai végezték, ahogyan ez mindig is szokás volt az erdélyi falvakban. A közös építkezés és ünneplés modellje nyilván nem magyarfenesi sajátosság, de sok erdélyi közösségben a Magyarországról gyorsan érkező anyagi támogatás szorította háttérbe azt a természetes erdélyi életösztönt, amely a legnehezebb időkben is önerőből tudta gyarapítani közösségeinket.
Lengyel István, a magyarfenesi egyházközség lelkipásztora az elmúlt évtizedek beruházásait ismertette
Fotó: Makkay József
A 19. század elején, 1807 és 1849 között, 42 éven át a faluban szolgáló Bíró András lelkipásztor vezetésével épült meg 200 évvel ezelőtt közadakozásból a fenesi templom a báró Jósika Miklós által adományozott telekre. A 18. században volt egy több évtizedes időszak, amikor gróf Haller György az ellenreformáció időszakában pokollá tette a helyi protestáns közösség életét, de ez is lecsengett, és a reformátusoknak sikerült fatemplomot építeniük, amely azonban szűkössé vált a gyarapodó közösség számára, ezért döntöttek két évszázaddal ezelőtt az új kőtemplom mellett.
Dr. Bibza Gábor esperes köszönti az egybegyűlteket
Fotó: Kiss Gábor
Manapság példaértékű a helyi református és katolikus gyülekezet együttműködése a faluban: a lelkipásztorok nemcsak barátságban vannak egymással, hanem évi rendszerességgel közös rendezvényt is összehoz a két gyülekezet, együtt ünneplik a Házasság hetét. Ahogyan a mostani hálaadó ünnepségen is képviseltette magát a római katolikus gyülekezet.
Az igehirdetés során Kató Béla püspök fontos jelenségre is felhívta a közösség figyelmét: a nagyváros, Kolozsvár közelsége azt jelenti, hogy sokan beköltöznek a faluba, sok református is.
Gyurka Petikó Ferenc kurátor a presbitérium nevében szólt az ünneplő gyülekezethez
Fotó: Kiss Gábor
A gyülekezet feladata, hogy a templomot családi otthonná alakítsa át” – fogalmazott az egyházi vezető. A helyi közösség befogadókészségét jelzi, hogy a presbitériumba több betelepülőt választottak be, ők a más vidékről érkező egyháztagokkal együtt „élő kövekként” épülnek be a gyülekezeti életbe.
Megkoszorúzták a templomépítő Bíró András lelkipásztor síremlékét
Fotó: Kiss Gábor
Dr. Bibza Gábor esperes a kolozsvári egyházmegye nevében elmondott köszöntőjében így fogalmazott: „amikor egy gyülekezet 200 éves templomára tekint és a húszévnyi munkára, amely szorgalmas igyekezettel, szépítéssel, templomfelújítással, gyülekezeti ház építésével, parókiajavítással telt el, akkor ez igazi ünneppé válik az egész közösség számára”. Magyarfenes magyar közösségének életében mérföldkőnek számít az elmúlt húsz esztendő.
Megterített asztalok várják az ünneplő közösséget
Fotó: Makkay József
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!