Erdélyi fesztiválok: szórakozás és kulturális kínálat

Idén 240 önkéntes segített a munkában, illetve a szervező csapathoz is sokan csatlakoztak még. A fesztiváligazgató szerint azért fontos már szeptemberben meghívni a fellépőket, mert sűrű nyári fesztiválidőszakról van szó, hosszadalmas és nehéz folyamat összehangolni a programot. Ha időben egyeztetnek, olyan előadókat hozhatnak el a Maros-partra, akiket leginkább szeretnének. „Számunkra fontos, hogy erős erdélyi és magyarországi lába legyen a fesztiválnak. Ezért azokat a zenészeket hívjuk első körben, akik főként a 15–24 évesek körében népszerűek. Emellett mindig próbálunk nemzetközi vonalon is egy-két olyan lemezlovast hívni, aki egyrészt elérhető számunkra, másrészt minél inkább közkedveltebb a célközönség számára. Ezek alapján próbáljuk összerakni a fellépők listáját, viszont arra is odafigyelünk, hogy ez zeneileg is színes fesztivál legyen, mindenkit megszólítson” – magyarázta Rés Konrád Gergely. Már alapból szűkítettek a célközönségen azzal, hogy az erdélyi fiatalokhoz szólnak, és a magyar fiatalokon belül is leginkább a diákokhoz. Ezért olyan fesztivált szeretnének felépíteni, amely minél több zenei stílusban, minél több embernek szól.
A főszervező a Vibe harmadik, július 4–7. között szervezendő kiadásának elképzeléséről is beszámolt.

Ezt a szintet 2019-ben is szeretnénk megtartani. A következő kiadásnál a fellépőkre, zenére költünk nagyobb összeget, és ezt szeretnénk leginkább fejleszteni, illetve a nappali programokat és tevékenységeket” – részletezte a fesztiváligazgató. A rendezvény költségvetése három részből tevődik össze, egyharmados arányban: belépők, céges partnerek, pályázati vagy intézményi támogatások.

Összművészet Torockón

Évről évre népszerűbbé válik a Double Rise fesztivál is, amelyet idén nyáron harmadízben szerveztek meg a Székelykő lábánál fekvő Fehér megyei Torockón. „Amikor megálmodtuk a Double Rise-ot, Tusványost és a különböző városnapokat leszámítva még nem volt magyar fesztivál, tehát mindenképpen hiánypótló rendezvénynek szántuk. A szórakozás és a kultúra ötvözetét szerettük volna megteremteni, illetve a folklórt mindenképp be akartuk emelni a programba, jelenleg is az egyik legerősebb lába a fesztiválnak” – mondta el lapunknak Gazdag Balázs főszervező.

Egész éves szervezés

A szervezés náluk is szinte egy teljes évet ölel fel. „Alapvetően a szervezés soha nem áll meg. Amikor lejár a fesztivál, egy-másfél hónap alatt elvégezzük az utómunkákat. De szeptember közepén, október elején újra összeül a csapat, és kijelöljük a következő évi irányokat. Onnantól kezdve elkezdjük a szervezést, felvesszük a kapcsolatot a támogatókkal, zenekarokkal” – részletezte a főszervező. Kifejtette, több szempont is közrejátszik abban, hogy milyen előadókat hívnak meg.

Ezen kívül, ha van éppen évfordulóját ünneplő zenekar, új lemezt megjelentető együttes vagy egy különleges produkció, akkor ezek helyet kapnak a programban. A fesztiválon szoktunk kérdőíves felmérést készíteni a következő kiadásra vonatkozólag, és ebből is kiderül, milyen együtteseket látna szívesen a közönség” – mutatott rá Gazdag Balázs.
A főszervező arról is beszélt, hogy a Double Rise közönségét képezi minden olyan erdélyi, magyarországi vagy Kárpát-medencei fiatal, aki a magyar kultúra iránt érdeklődik, illetve fontos számára, hogy részt vegyen egy fesztiválon a természetben. „Nem mondanám, hogy ez a fiatalok, az idősek vagy a családosok fesztiválja, viszont igyekszünk minden igényt kielégíteni és mindenkinek a kedvére szolgálni. Úgy gondolom, az elmúlt három évben nagyon markánsan kialakult a Double Rise arca, ennek köszönhetően egyedi fesztiválnak mondhatjuk” – mutatott rá a Gazdag Balázs. 
A Double Rise anyagilag szintén három lábon áll: jegybevétel, piaci szponzorpénz, pályázati források – ezek körülbelül egyharmad arányban oszlanak. A fesztivál teljes költségvetése üzleti titok.

Családias fesztivál Mérán

Szintén hiánypótló szándékkal hozták létre három évvel ezelőtt a Méra Világzenei Csűrfesztivált. „Bár Temesváron is van egy világzenei rendezvény, összehasonlításban a Kolozs megyei eseménnyel, más vonalat képvisel. Mérán adott volt a Szarka-telek, ahol mindezt meg lehetett szervezni” – mondta el az Erdélyi Naplónak Bethlendi András főszervező, aki szerint a csűrfesztiválon a helyi és globális kultúra találkozása jelenítődik meg. Nagy hangsúlyt fektetnek a falu, illetve Erdély kultúrájára, miközben olyan külföldi együtteseket is hívnak, amelyek a saját régiójuk zenéjét vegyítik más műfajú zenékkel.

– részletezte Bethlendi.
A szervezéssel kapcsolatban elmondta, ez gyakorlatilag már az előző fesztivál lejárta előtt elkezdődik. Tehát a 2019-es fesztivál szervezése 2018 nyarán elkezdődött, még az idei fesztivál előtt. Az egész évben tevékenykedő, körülbelül nyolcfős alapcsapat a rendezvény idején önkéntesekkel, a kocsma és vendéglő üzemeltetőivel egészül ki, így mintegy 50 ember vesz részt a szervezésben. Fontos lépes a fellépők kiválasztása és meghívása, amely a művészek által képviselt zenei műfaj alapján történik. A pénteki programban népzenészek szerepelnek, a többi napon csak világzenei előadók lépnek színpadra.

Igyekszünk minden napra olyan fellépőt hozni, amely vonzó lehet a közönség számára. Ugyanakkor szempont számunkra az is, hogy a külföldi együttesek szívesen töltsenek több napot Mérán, valamint vegyenek részt az esti közös zenélésben, tudjanak azonosulni a fesztivál hangulatával” – mutatott rá a főszervező. Kifejtette, a Szarka-telek befogadóképessége korlátozott, naponta csak ezer jegyet tudnak értékesíteni, ez összesen 1300 vendéget jelent meghívottakkal, fellépőkkel, szervezőkkel együtt. „Mi nem vagyunk kénytelenek korcsoportokra leszűkíteni a célközönségünket, maga a műfaj is tágabb korosztályt vonz. Tapasztalataink szerint a tinédzserektől kezdve az 50-es, 60-as generációig mindenki szívesen jár a fesztiválra, ahol a túlnyomó többség 20–35 év közötti, illetve sok kisgyermekes család is ellátogat” – fogalmazott Bethlendi András.
Fő forrásaik a romániai és magyarországi kulturális pályázatok, ezen kívül vannak olyan szakmai partnereik, akik programmal, koncerttel járulnak hozzá a fesztiválhoz. Kiemelte a Hagyományok Házát és a Fonó Budai Zeneházat. „Sajnos a helyi tanács csak az első évben volt partnerünk, az utóbbi két évben nem járult hozzá a fesztiválhoz anyagilag. A pályázati forrásokon kívül természetesen a szponzorok támogatásából és a belépőjegyekből származó bevételekből gazdálkodunk” – tette hozzá.
Bethlendi András szerint aki az eddigi években jól érezte magát, az hasonló fesztiválra, hasonló koncertekre számíthat a jövő évben is. „Igyekszünk növekedni, minél szélesebb zenei kínálatot felsorakoztatni a csűrszínpadon. Azt hiszem, a fesztiválunk abban tud idővel mind jobb és jobb lenni, hogy a különböző szolgáltatásaink a rendezvény területén minőségibbé válnak, illetve odafigyelünk arra, hogy sose legyenek túl sokan. Arra, hogy zárt területen zajlik, amelynek korlátozott a befogadóképessége, lehetőségként is tekintünk: a fesztivál nem tud túl nagyra nőni, csak ilyen családias maradhat” – hangsúlyozta a főszervező.

Bede Laura