Németh Zsolt, Orbán Viktor és Tőkés László a tavalyi tusványosi táborban. Idén elmaradtak a meghitt beszélgetések
Fotó: Beliczay László
Vasárnap helyhatósági választásokat tartanak Romániában. A tusványosi tábornak eddig a választási években is kiemelt szerepe volt, ahol az erdélyi magyar és a magyarországi politika szereplői kibeszélhették közös dolgaikat. A szabadegyetem idén elmaradt, így a görcsös magyar–magyar szembenállást sem tudta oldani. A helyhatósági választásokról Németh Zsolttal, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnökével beszélgettünk.
2020. szeptember 24., 07:442020. szeptember 24., 07:44
2020. szeptember 24., 08:002020. szeptember 24., 08:00
– A járvány miatt idén elmaradt a Bálványosi Szabadegyetem, amelynek kezdete óta az ön által létrehozott alapítvány a mentora. Mennyire lehet áthidalni, illetve pótolni a magyar nemzetpolitika legfontosabb erdélyi rendezvényét?
– Semennyire. Tusványoson fontosak az előadások és a kulturális programok, de a legfontosabbak az erdélyi környezetben folytatott meghitt beszélgetések. Ezeket sosem fogjuk pótolni. Ezt sajnos tudomásul kell venni. Tusványos idei elmaradása az egyik vezéráldozat a magyar nemzetpolitika és külpolitika részéről az emberi életek megóvása érdekében. A felelős tusványosi szellemiséggel ellentétben állt volna a szabadegyetem idei megtartása. Jövőre viszont nagy erőkkel és várakozással készülünk.
– Ha lett volna tábor, minden bizonnyal az idei romániai választások erdélyi magyar és magyar–magyar vonatkozásai is napirendre kerülnek. Hogyan látszik Budapestről az erdélyi helyhatósági választás?
– Hadd pontosítsak: nemcsak Erdélyben lesz választás, hanem egész Romániában, és például az sem mindegy számunkra, mi történik az ország fővárosában, Bukarestben. Ott is élnek magyarok: az is fontos kérdés, hogy ők milyen képviseletre számíthatnak saját városukban. És fontos a Csángóföld is. Erdélyben is ez a kérdés: milyen képviseletük lesz a magyaroknak azon a településen, ahol élnek?
Az, hogy milyen képviselet, két dolgot jelent. Egyrészt azt, hogy a magyar képviselet képes lesz-e a sajátosan magyar ügyek (oktatás, kulturális élet, jelképhasználat stb.) érdekében elkötelezetten és sikeresen síkra szállni. Másrészt azt, hogy a magyar képviseletnek olyan lesz-e a hozzájárulása a nem sajátos magyar ügyekhez (utak minőségéhez, köztisztasághoz, közvilágításhoz és – nem utolsósorban – a közpénzek átláthatóságához stb.), hogy a románok is azt mondják: de jó azoknak a településeknek, ahol magyarok élnek!
Budapestről nézve van még ezen kívül egy kevesebbet emlegetett szempont, de ezt is említsük meg: Magyarország abban érdekelt, hogy csupa sikeres ország vegye körül, amelyekben jó élni, és egy ország életminősége oroszlánrészben a helyi önkormányzatokon múlik. Ezért a magyarlakta városokon és falvakon kívül azoknak a településeknek is őszintén szurkolunk, ahol jobbára csak románok élnek, hogy ők is minél sikeresebb önkormányzatokat hozzanak létre. A magam részéről irányukba is szeretném elősegíteni a testvértelepülési kapcsolatok fejlesztését Magyarországgal, hiszen a jelentős részben magyarlakta települések anyaországi testvértelepülési kapcsolatai azt mutatják, hogy a testvértelepülések sokat tudnak tenni egymásért. Szerintem
– Jó kapcsolatokat ápol az erdélyi magyar politika mindkét térfelével. A két politikai tábor között nem jó a viszony, a helyhatósági választások pedig tovább mélyítették a nézeteltéréseket. Budapestről lehet-e közvetíteni az erdélyi politikai táborok között?
– Valóban mindkét táborban vannak barátaim, és ez akár közvetítésre is lehetőséget teremthet, de csak akkor, ha a felek közül legalább az egyik igényli. Ha közülük valaki megkeres ilyen igénnyel, szívesen próbálok segíteni, mert a párbeszéd mindenképpen üdvözlendő. Erre egyébként a közelmúltban volt példa. Elismerem, fontosak a pártok és a köztük lévő viszonyok, de sose felejtsük el, hogy semmi sem lehet fontosabb a magyar nemzetiségű választónál: az ő számára kell megfelelő helyzetet biztosítani.
– Erdélyben több közéleti személyiség a politikai verseny és az együttműködés egészséges arányán alapuló kétpólusú politikai rendszer kialakításában bízik, hogy a magyarok lakta településeken is létezzen a választás szabadsága. Meglátása szerint ez az elv mennyire életképes?
– Múlt év végén halt meg Horváth János professzor, aki sokáig az Országgyűlés korelnöke volt. Neki volt kedvenc mondása, hogy ami létezik, az lehetséges. Én
Azt tudom tanácsolni, hogy bármilyen modell kialakításánál csak másodlagos szempont legyen a pártok egzisztenciális érdekeinek az összehangolása. Minden megállapodásnak a vezérelve legyen az, hogy a magyar nemzetiségű választók minél színvonalasabb képviselete jöjjön létre belőle.
– Mit üzenne az erdélyi magyar választóknak a helyhatósági választásokra?
– Úgy szavazzanak, hogy utána okkal lehessenek büszkék az eredményre. Hajrá, magyarok!
– Az utóbbi tíz év magyar nemzetpolitikája kiszámíthatóan alakult. A magyarországi gazdasági fellendülésből határon átnyúló programok keretében részesedett a határon túli magyarság is. Ebből az időszakból mit tart a legsikeresebbnek?
– A kettős állampolgárság lehetőségének megteremtését. És ha szabad még „második helyezettet” is megjelölni, akkor a határon túli gazdaságélénkítő programokat is megemlíteném, mint történelmi léptékű eredményt. E kettő együtt tényleges lehetőséget biztosít arra, hogy Magyarország fellendüléséből a száz évvel ezelőtt elcsatolt területeken élők is részesedjenek.
– Sok szó esik a román–magyar viszonyról: a magyar diplomáciának több próbálkozása volt a kétoldalú kapcsolatokat nehezítő akadályok elhárítására. Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnökeként hogyan látja a tavaly novemberi román kormányváltás óta eltelt időszak fejleményeit?
– Románia mostanában állandó választási kampányban él, ami önmagában véve nem baj egy demokráciában. Az viszont sajnálatos, hogy a politikai táborok magyarellenességgel is próbálnak egymással szemben előnyt szerezni. Az álmom az – és ebben számítok az erdélyi magyar politikai szervezetek támogatására is –, hogy inkább a magyarok barátságában rejlő lehetőségek kihasználásában vetekedjenek egymással a román pártok. Ez nemcsak nemesebb verseny lenne, hanem a magyarok, a románok és az egész euro-atlanti térség szempontjából ez hozná a legtöbb hasznot.
– A járvány nemcsak az emberek hétköznapi életét rendezte át, hanem az országok egymás közötti kapcsolatát is. Az uniós politikában térségünkre nézve milyen hatásai lehetnek e folyamatnak?
– Közép-Európa nagy gesztust tett a dél-európai államoknak azzal, hogy a közép-európai országok elfogadták az EU gazdasági mentőcsomagját, amelyre saját maguknak nem volt igazán szükségük, viszont hosszú távú gazdasági teher vállalását jelenti a részükről. Ma már mi támogatjuk Nyugat-Európa déli részét. Ez történelmi fordulat, mert mostantól nem vagyunk szegény családtag, hanem olyan tényező, amelyik szívén, sőt pénztárcáján is viseli egész Európa sorsát. Ezt elsősorban Európa sorsa iránti elkötelezettségből tettük, de kár lenne titkolni, hogy az is világossá vált: nélkülünk nincs egységes Európa-politika.
Nem sokkal a vírusválság előtt, a temesvári forradalom évfordulóján üzenetváltásra került sor „a két Orbán” (Viktor és Ludovic) között:
A román fél válasza már akkor is furcsán hangzott azt követően, hogy korábban Románia a Három Tenger Kezdeményezés elkötelezettjeként próbálta magát pozicionálni, amit ez a nyilatkozat megcáfolt. A mostani helyzet azonban még hangsúlyosabban hívja fel a figyelmet arra, hogy nem túl bölcs dolog szembeállítani az európaiságot a közép-európaisággal, mert nem felel meg a valóságnak. Közép-Európa és Európa egymásra vannak utalva. Közép-Európa a földrész sikerrégiója, és Közép-Európa sikere Európa sikere is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!