
Dél-tiroli látkép: az autonómia turistaparadicsommá tette az észak-olaszországi régiót
Fotó: Makkay József
Nem a konfliktusos kérdéseket kell erőltetni, hanem a konkrét, emberközeli megoldások megvalósítására van szükség – nyilatkozta az Erdélyi Naplónak Daniel Alfreider, Bolzano autonóm megye (Dél-Tirol) helyettes kormányzója, aki egyben az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) is alelnöke. Az RMDSZ kolozsvári kongresszusán felszólalt ladin nemzetiségű politikus szerint az alkotmányos keretek megkerülhetetlenek, ugyanakkor az autonómia nem elmélet, hanem alapvetően gyakorlatias tervek összessége.
2019. február 28., 09:262019. február 28., 09:26
2019. február 28., 09:292019. február 28., 09:29
– Lehet-e követendő példa a székelyföldi autonómia szorgalmazóinak Dél-Tirol, amelynek hosszú, konfliktusokkal tele történelmi háttere van?
– Minden etnikai kisebbség és minden kisebbséghez kapcsolódó helyzet különbözik egymástól Európában. Így kijelenthető: a dél-tiroli autonómia is lényegesen különbözik a többi megoldástól. Ugyanakkor adott a lehetőség arra, hogy működjön a tapasztalatcsere, és a megfelelő gyakorlati megoldásokat máshol is hasznosítsák. Mi csak arról tudunk beszélni, milyen a mi történetünk, jelenünk, hogy miként találtuk meg azokat a békés megoldásokat, amelyekkel az első világháború utáni konfliktusokat rendezni tudtuk.
Büszkék vagyunk, hogy kultúránkat, anyanyelvünket, közösségünket meg tudtuk tartani. Meg vagyok győződve, vannak olyan dél-tiroli megoldások, amelyeket e térségben is hasznosíthatnak. A legfontosabbnak azt tartom, hogy minden kisebbség megtalálja a számára legjobb megoldásokat, a legmegfelelőbb utat, amely eredményhez vezet. Ezekről nem lehet egyik napról a másikra dönteni, sokkal inkább egy folyamatról van szó. A határokon átívelő együttműködést ugyanakkor erősíthetjük az Európai Unión belül. A kisebbségben élő nemzeti közösségek együttműködése erősíti az európai integrációt. Így aztán úgy gondolom, erősíteni kell a közös munkát.
Daniel Alfreider szerint kitartás és türelem kell az autonómia kivívásához
– A napokban szándéknyilatkozatot írt alá Dél-Tirol helyettes kormányzójaként Kovászna, Hargita és Maros megye önkormányzatainak elnökeivel Sepsiszentgyörgyön. Milyen konkrétumokról szól ez a megállapodás?
– A kölcsönös információ-, illetve tapasztalatcseréről szól, de ez egyelőre csak szándéknyilatkozat. Fontos megtalálni azokat a döntéseket, megoldásokat, amelyek máshol is hasznosíthatók, megvizsgálni, hogy azonos vagy hasonló gondokat miként oldottak meg a partnereink. Egész Európában probléma például, hogy nagy a bürokrácia. A döntéseket minél közelebb kell vinni az emberekhez, főleg ha egyszerű kérdésekről van szó.
A gazdasági növekedés biztosítása a szülőföldön rendkívül fontos, hiszen a helyi közösségeknek gazdasági szempontból is világos jövőképpel kell rendelkezniük. Nemcsak nagy cégeket kell behozni a régióba, hanem minden egyes személynek meg kell adni a lehetőséget, hogy fejlődjék. Támogatni kell a kis gazdaságokat, a kézművességet, a faluturizmust is. Mi ebben hiszünk.
– Romániában a kormányzat tárgyalni, párbeszédet folytatni sem hajlandó az önrendelkezés ügyében, mivel alkotmányba ütközőnek tartja a területi autonómiát. Mi a teendő e helyzetben?
– Tapasztalatunk azt mutatja, hogy kizárólag a közös munka segít a helyzeten. Ráadásul ennek az együttműködésnek az alkotmányosság keretein belül kell zajlania. Ezt mi is így tettük Olaszországban. Dél-Tirol státusát az olasz alkotmány keretein belüli törvények szabályozzák. Ez a természetes, és ez a helyes eljárás. A lényeg, hogy az oktatásunkra, kulturális életünkre vonatkozó döntéseket mi hozhassuk meg. Ehhez elengedhetetlen a párbeszéd. Dél-Tirolnak csupán néhány képviselője és szenátora van az olasz parlamentben. Erőből mi sem tudunk elérni semmit a hatszáz fős olasz parlamentben. A kisebbségbe került német közösség autonómiaharca 1918-ban kezdődött, hiszen ezt a régiót is az első világháborút lezáró békeszerződések juttatták Olaszországnak. Ehhez képest csak 1971-ben született meg az a szabályzat, amely a dél-tiroli autonómia alapját képezi.
A három székely megye vezetője és Dél-Tirol helyettes kormányzója szándéknyilatkozatot írtak alá
Fotó: Kovács B. János
– Csak a román alkotmány megváltoztatása után érdemes tárgyalni az autonómiáról?
– Amikor hosszú folyamatról beszéltem, akkor erre is gondoltam. Tisztázni kell, mit is jelent az autonómia: speciális törvények az alkotmányos kereteken belül. Az autonómia csak lépcsőzetesen valósítható meg. Hogy egy példát említsek: a közutak felügyeletét csak 2000-ben vette át a tartomány, és sok év kellett a rendszer jó működéséhez.
Az idő pénz – szokták mondani. Rengeteg időt spórolunk meg, ha a konfliktusos kérdések erőltetése helyett konkrét, könnyen megvalósítható, emberközeli megoldásokra helyezzük a hangsúlyt. Nekünk, politikusoknak ebbe az irányba kell elmozdulnunk.
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
szóljon hozzá!