Ami kerekedik, az majd egésszé válik – Kolozsvári Magyar Napok 2021

A folyamatosan változó szabályozások miatt kénytelenek voltunk többször is újratervezni rendezvénysorozatunkat, mára azonban minden a helyére került, s a körülményekhez képest rendben vannak a dolgaink” – nyilatkozta a Kolozsvári Magyar Napok kezdetét megelőző sajtótájékoztatóján Gergely Balázs főszervező. Hozzátette: „a Magyar Napok 2019-es csúcsidőszaka jelentette a maximumot, a tavalyi járvány sújtotta nyáron megrendezett 2020-as kiadás pedig a minimumot. Idei rendezvényünk mindezek fényében várhatóan e kettő között helyezhető el, és az újrakezdés jegyében szerveződik: ezt jelzi a Kerekedik! jelmondatunk is.”

mely múltunk és kultúránk szimbóluma, de megújulásával közösségünk élni akarásáról és jövőjéről is tanúbizonyságot tesz” – mondta a nyitógálán Gergely Balázs főszervező.
Aki nem jutott el a megnyitóra, az sem panaszkodhatott: a szervezők az idén immár 60 programhelyszínen, 130 partnerszervezet közreműködésével 280 programot biztosítottak az érdeklődőknek.

utóbbiak egy része pedig a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával valósulhatott meg, így a Bánffy-udvarban működő pódium idén a Petőfi-színpad nevet kapta. Az irodalmi és kulturális programok továbbra is a Bulgakov kávéházban, a Vallásszabadság Házában, illetve az idén új helyszínként jelentkező Kolozsvári Református Kollégium udvarán kaptak helyet, a Romkertben és az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban gyermekprogramok várták az érdeklődőket, a Heltai Folkcenter pedig szintén saját programkínálattal jelentkezett. A KMN első napján mutatták be a szerkesztők az idei Kincses Kalendáriumot, melynek egyik központi témája Kolozsvár Tisztviselőtelepe, de ezen kívül is rengeteg érdekes olvasmányt tartalmaz a kiadvány.

Változatos programok

Mindenek előtt a Farkas utcában állt helyre a rend, Kolozsvár patinás, régi utcáját ismét birtokukba vehették a kézművesek, könyvárusok, és más programok szervezői. Mivel a helyszín és a tevékenység vásárnak számított, a hatályos rendelkezések értelmében korlátozások nélkül volt látogatható az árusok és a látogatók legnagyobb örömére.
A legtöbb kézműves anyagi szempontból is nagyon várta a magyar napokat, hiszen az utóbbi másfél évben a legtöbb vásár elmaradt, és nem mindenki tudta online értékesíteni áruit. Ugyanakkor az eseményre kilátogatóknak is hiányoztak a kézművesek és termékeik, a Farkas utca kihagyhatatlan volt a programból, az árusok sátrai előtt amolyan rögtönzött találkahelyek alakultak ki. Ugyanez elmondható a könyvárusok standjairól is, ahol az emberek nem csak az új vagy régebbi kiadványokat csodálják meg, hanem a könyvek apropóján beszélgetésbe is elegyednek egymással.
Augusztus 20-án,

a művész pedig szinte már hazajár a kincses városba. A tisztelet és megbecsülés kölcsönös, Hobó esetében valóban nincsenek határok, korosztályok, közönségét – idősebbeket és fiatalabbakat – a zene szeretete köti össze.

Sapientia 20

A város magyarságának ünnepe egyben a Sapientia egyetem ünnepe is volt. Több más program mellett „Idén lett húsz éves a Sapientia - EMTE: Egyetemalapítástól egyetemig” címmel kerekasztal-beszélgetésre is sor került, amelyen Dávid László, a felsőfokú oktatási intézmény korábbi rektora, a szenátus elnöke, Kása Zoltán rektori tanácsos, korábbi rektorhelyettes, illetve Tonk Márton rektor vett részt. A beszélgetést Farkas Emőd, a Sapientia Alapítvány irodavezetője moderálta. Dávid László rámutatott, hogy a 90-es évek végén döbbentek rá, miszerint a volt magyar pedagógusképző intézetben a kilenc év leforgása alatt a magyar hallgatók 62 százalékos számaránya 27 százalékra csökkent. Akkor vetődött fel a gondolat, hogy a helyzetet valamilyen módon orvosolni kell. Letettek egy javaslatot az egyetem szenátusának az asztalára abban a reményben, hogy magyar tagozatot hozhatnak létre négy mérnöki szakkal.

Így született az ötlet, hogy az induló Sapientia egyetem keretében próbálják meg ezeket létrehozni.
Kása Zoltán úgy emlékszik, noha annak idején a Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese volt, mindig is jól érezte magát a Sapientia munkaközösségében. A jelenlegi rektor, Tonk Márton, akinek édesapja, Tonk Sándor volt az egyetem első vezetője, arra emlékeztetett, hogy a kezdeti elképzelések szerint a Partiumi Keresztény Egyetem is integrálódott volna a hálózatba, ugyanis a Sapientia Alapítvány révén közös tervezési, stratégiai „kényszerben” van a két intézmény. Közös költségvetés, közös szakpolitikai, oktatáspolitikai elvek mentén működnek.

Megtudtuk, hogy a Partiumi Keresztény Egyetem ugyan különálló jogi entitás, de a Sapientia Alapítvány lévén közös a stratégiai tervezés. A rektor bejelentette, hogy a Sapientia EMTE, a Partiumi Keresztény Egyetemmel és a Protestáns Teológiai Intézettel szövetségben közös jogi konzorciumot hozna létre a közös doktori iskola elindításához. „A Sapientia EMTE olyan képzésű palettát kíván kifejleszteni, amellyel hozzáad valamit a már létező magyar nyelvű felsőoktatási palettához” – jelentette ki Tonk Márton, a Sapientia EMTE rektora. Mindhárom meghívott 20 év múlva a Kárpát-medence legjobb egyetemei között kívánják látni intézményüket mind a szakmai ismeretek, mind a közösség- és identitáselemek átadásában.
A 12. Kolozsvári Magyar Napok minden napján több programpont is zajlott a fennállásának huszadik évét ünneplő Sapientia EMTE szervezésében, kerekasztal-beszélgetésektől kezdve, kiállítás megnyitókon és történelmi előadásokon át a filmvetítésekig.

Futás, örömfőzés, tévé

Az augusztus 20-i főtéri operagálát követően filmvetítésre került sor, az érdeklődők Fábri Zoltán 1969-ben készült, Oscar-díjra jelölt filmjét, A Pál utcai fiúkat tekinthették meg. A járványügyi korlátozások miatt tavaly nem volt lehetőség a korábbiakban nagy népszerűségnek örvendő KMN-Donaton Terepfutóverseny megszervezésére, idén azonban ismét várták a sportolni vágyókat egy kiadós futásra. Augusztus 22-én új és szimbolikus helyszínen, a törökvágási Kolozsvári Falumúzeum (Romulus Vuia Nemzeti Etnográfiai Park) és a Hója-erdő területén mérhették össze tudásukat a résztvevők tíz különböző kategóriában és három különböző távon. A helyszín azért volt különleges, mivel a legenda szerint a hős Donát szőlősgazda ugyanezen a helyszínen vette észre a kincses városra támadni készülő török sereget, s innen futott be Kolozsvár központjába, hogy értesítse a lakosságot, s megmentse ezzel az ott lakókat. Egy faja helybéli Marathon-legenda ez, csupán a táv rövidebb. Ugyancsak a Kolozsvári Falumúzeum területén várták a terepfutóversennyel egy időben, a sütni-főzni szeretőket, a baráti társaságokat, a profi és amatőr szakácsokat egy kiadós örömfőzésre.
A tavaly első alkalommal jelentkező KMN-tévé – az MTVA, a Video Pontes Stúdió, a Székelyföldi Stúdió és az Erdély TV közreműködésével – idén is teljes gőzzel üzemelt.

Mi több, kedvükre nézhették a KMN-tévét azok is, akik megfordultak az idén a Szabók bástyájában, így ott sem maradtak le a programokról!
Kolozsvár önkormányzata idén is támogatta a magyar napokat. „Kolozsvár városvezetése évről-évre igyekszik nagyobb támogatást nyújtani a rendezvénynek. Ezzel is jelezni kívánjuk, hogy fontos számunkra Kolozsvár kulturális életének mihamarabbi újraindítása” – nyilatkozta Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere. A város idén 680 ezer lejjel támogatta a rendezvényt, mely 150 ezer lejjel több a tavaly megítélt összegnél. A rendezvénysorozat főszervezője, mint minden évben, a Kincses Kolozsvár Egyesület, melynek elnöke Gergely Balázs. Társszervező: Kolozsvári Magyar Napok Egyesület.

ilyenkor mutatja meg magát leginkább a kollektív tartás és jellem. Ha egy közösség a történelmi idők során összeforrt, tagjai a legnagyobb bajban is képesek összekapaszkodni, képesek segíteni egymást, mi több, képesek átsegíteni egymást a legnagyobb nehézségeken is” – mondta Toró T. Tibor, az EMNP alapító ügyvezető elnöke a Kolozsvári Magyar Napok nyitógáláján. Reménykedjünk, hogy Kolozsvár magyarsága nem adja fel az összefogást, még sok-sok évig sikerül egymásba kapaszkodni, hogy felhőtlenül tudjunk örvendeni kincses városunk magyar napjainak. Vagy csak pusztán a hétköznapoknak…
Lehetetlen felsorolni az összes programot, amin részt vehettünk az idei Kolozsvári Magyar Napokon. Többen voltunk, mint tavaly, kevesebben a megszokottnál, de a remény már felcsillant, hogy hamarosan teljes egészében „kikerekedik” a Kárpát-medencei magyarság legnagyobb ünnepe, és régi fényében tündököl az eseménysorozat.