
Rotyog a bográcsgulyás. Mindenkinek jutott a gazdakörök főztjéből
Fotó: Makkay József
Népes részvétel mellett került sor Mezőpanitban a XI. Marosszéki Gazdanapra, amelynek fővédnökségét Nagy István agrárminiszter vállalta el. A hideg idő ellenére sokan voltak kíváncsiak a marosszéki terménybemutatóval, gazdaköri gulyásfőzéssel, kulturális programokkal színesített Maros megyei rendezvényre.
2022. szeptember 22., 07:432022. szeptember 22., 07:43
2022. szeptember 22., 11:502022. szeptember 22., 11:50
A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Maros szervezete (RMGE Maros) több évtizede önálló, független érdekvédelmi egyesületként hangolja össze a marosszéki magyar gazdák közösségi munkáját. Az egyetlen erdélyi magyar gazdaszervezet, amely alulról felfele építkezve megőrizte a kilencvenes években alakult gazdaköreit, és szintén az egyetlen romániai magyar gazdaegyesület, amely tagja a romániai mezőgazdasági érdekvédelem legerősebb szervezetének, a LAPAR-nak. A Bukarestben székelő Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája erdélyi alelnöki tisztségét betöltő Fazakas Miklós az RMGE Maros elnöke.
A Marosvásárhelytől 12 km-re fekvő Mezőpanitban többször megfordultam az elmúlt években, és a példásan rendezett falu ezúttal sem okozott csalódást. Kolozsvárról jövet, a több mint száz kilométeres távon ez volt az egyetlen település, ahol a bekötőút mindkét oldalán lenyírták a füvet, és nem embermagasságú gaz fogadott a parcellák végében. Az sem véletlen, hogy
Az iskolában van elegendő gyerek az önálló elemi és gimnáziumi osztályok számára, és a helyi lakosok arra is ügyelnek, hogy a kétezres lélekszámú falut ne lepje el a közeli nagyvárosból kiköltözni akaró tömeg.
E rendezett környezetben került sor az RMGE Maros évi legnagyobb gazdarendezvényére, amelyet hagyományosan mindig más településen tartanak. Idén Mezőpanit vállalta a házigazda szerepét, és habár a templomba járó emberek közül nem mindenki örült annak, hogy a vasárnap délelőtti istentisztelet idején traktoros felvonulás verte fel a falu csendjét, évi egy alkalommal megbocsájtható tettnek számít.
A mezőpaniti gazdák bemutatták mezőgépeiket is
Fotó: Makkay József
Miközben a gazdaköri sátrakban a marosszéki falvakból érkező csapatok a bográcsgulyáshoz szükséges hagymát, paprikát, húst aprították, illetve friss kenyérrel apró szalonnadarabkákat kóstolni akarók számára készítettek hidegtálakat, a marosszéki termékeiket kínáló gazdák zöldséget, gyümölcsöt, pálinkát, dísznövényeket, falusi malomban őrölt lisztet és számos más terméket kínáltak. Az országszerte ismertté vált, közel 30 éves mezőpaniti Therezia tejfeldolgozó vállalat szintén saját standdal vett részt a gazdarendezvényen, ahol az érdeklődök megkóstolhatták friss sajtjait, de a szépen kiépített gyárteleppel szembeni bemutatóüzlete is várta az érdeklődőket. A Therezia évtizedek óta a környékbeli tejtermelő gazdák megbízható partnere, a Mezőség falvainak nagy részéből ők vásárolják fel tisztességes áron a tehéntejet. A cég volt az idei gazdarendezvény egyik fő támogatója is.
Menyhárt Krisztina nyerte el a legszebb Maros megyei kertért járó díjat
Fotó: Makkay József
A mezőcsávási fúvószenekar hívogatójára összegyűlt közönség több dalkör, fúvószenekar és néptáncegyüttes fellépésének örülhetett. Vastapsot kapott Barabási Réka mezőpaniti kisiskolás népdalénekes is remekül előadott népdalcsokrával.
Ebben az ünnepi hangulatban adták át az RMGE Maros szervezet által évente odaítélt Pro Agricultura Transilvaniae díjakat azok számára, akik az elmúlt harminc évben a legtöbbet tették az egyesületért. Illetve
A korondi származású fiatalasszony lapunknak elmondta, öt évvel ezelőtt ment férjhez Kendre, ahol munka után férje szüleivel közösen kertészkednek. A gyereknevelési szabadságon levő díjazott szerint a tíz áron termesztett zöldségek is fontos keresetkiegészítő foglalkozásnak számítanak a családban. A felesleget a hétvégi, korondi piacon értékesíti, és mindig van vevő a kendi zöldségekre.
Nagy István agrárminiszternek (jobbra) Fazakas Miklós adja átaz RMGE Maros Pro Agricultura Transilvaniae díját
Fotó: Makkay József
A zsúfolásig megtelt fősátorból követte figyelemmel a közönség a rendezvény hivatalos megnyitóján elhangzó beszédeket. Nagy István agrárminiszter a 45 éve elhunyt erdélyi polihisztor, Kós Károly szavait idézte: „számba kell venni erőinket, szerveznünk kell a munkát, tudnunk kell a célt, amit el akarunk érni.”
A gazdákat sújtó nehézségekről szólva, elmondta, a világban repedeznek az eddig biztosnak hitt alapok.
– fogalmazott a szaktárca vezetője. Hozzátette, a folytonos változásban minden korábbinál nagyobb szükségünk van egymásra. A gazdatársadalom csak együttes erővel tudja biztosítani családja boldogulását és az évszázadok óta itt élő és termelő, gazdálkodó magyarság egészét.
Az előttünk álló változásokról szólva a miniszter a legfontosabb stratégiai útjelzőket hangsúlyozta: termelői jövedelem és nyereségesség megőrzése és növelése; nemzedékváltás; öntözésfejlesztés; erdősítés; agrármodernizáció és digitalizáció. Szavai szerint ha nem haladunk együtt ezen az úton, akkor lemaradunk. Ha nem „állunk bele” a változásokba, akkor csak helyben toporgunk.
Nagy István mezőgazdasági miniszter meglátogatta a gazdák standjait is
Fotó: Facebook/Nagy István
A Kárpát-medencei együttműködés kapcsán a miniszter felhívta a figyelmet a jövő útjára, a szövetkezetekre. Ez egyfelől egybeszervezi az egyéni termelőket, másfelől a piacon is képes megfelelő alkuerőt felmutatni. „Úgy látom, Székelyföldön már elindult egy ilyen irányú gondolkodás, egyre több sikeres szövetkezet létrejöttének és működésének lehetünk szemtanúi. Fontos, hogy ez a szemlélet még inkább erőre kapjon, mert az európai uniós támogatási gyakorlat a továbbiakban is a szövetkezetek támogatását helyezi előtérbe, ahogyan azt a román kormány is teszi” – fogalmazott a budapesti politikus.
Az RMGE Maros elnöke, Fazakas Miklós nyárádkarácsoni agrárvállalkozó beszédében úgy fogalmazott, hogy
Bodó Előd Barna, Mezőpanit község polgármestere
Fotó: Makkay József
Az egyesület tevékenységéről szólva az elnök felsorolta a három évtizede tartó közösségépítés fontosabb állomásait, amelyek közül kiemelkedik a gazdák szakmai képzése és a Maros Gazda Kft. Bejegyzése. Ez lehetővé teszi, hogy a gazdakörök tagjai kedvező áron vásárolják meg a termeléshez szükséges alapanyagokat. A gazdák termékeinek értékesítését segítő terv részeként az egyesület nyolc kategóriában jegyeztette be a Marosi termék védjegyet. A gazdaszervezet elnöke megköszönte a magyar kormány határon túli vidékfejlesztési programját, amelynek segítségével sok székelyföldi gazda jutott támogatáshoz.
Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke
Fotó: Makkay József
Bodó Előd Barna, Mezőpanit község polgármestere arról beszélt, hogy ezen a vidéken hagyományosan mezőgazdaságból éltek meg az emberek, habár ez mára átalakult: modernebbek lettek az eszközök és kevesebb a gazda, de a község területének kétharmadán ma is mezőgazdasági tevékenység folyik. A polgármester is kiemelte a magyar kormány erdélyi vidékfejlesztési támogatását, amelynek segítségével sikerült gyökeresen megújítani a mezőpaniti gazdák gépparkját.
Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke beszédében kiemelte erdélyi tagszervezetük, az RMGE Maros hatékony tevékenységét az országos gazda-érdekvédelemben.
Barabási Antal Szabolcs mezőgazdasági és vidékfejlesztési államtitkár
Fotó: Makkay József
De meggyőződését fejezte ki, hogy a gazdatársadalom túllép ezen, és kezelni tudja a rá nehezedő gondokat.
A román gazdaszervezet vezetőjének meglátásait Barabási Antal Szabolcs mezőgazdasági és vidékfejlesztési államtitkár is osztotta, hangsúlyozva, hogy a mezőgazdaság meg fogja állni a helyét, mert mezőgazdasági termelés nélkül nincs jövő. „A koronavírus-járványnak és a háborúnak szerintem egyetlen pozitív hatása volt, hogy az emberekben megérett a gondolat: mezőgazdaság nélkül nincs élet. Minden gazdasági ágazat fontos, de a háttérbe szorított mezőgazdaságból most a legfontosabb gazdasági tényező lett” – fogalmazott az RMDSZ-politikus.
A gazdarendezvényen felszólalt Kolcsár Károly parlamenti képviselő és Vass Levente egészségügyi államtitkár, a Romániai Magyar Kisgazda és Kivállalkozói Pltaform elnöke is. Kolcsár biztosította a gazdákat: az RMDSZ képviselői mindent megtesznek azért, hogy mérsékeljék a gazdák vállára nehezedő terheket. Vass Levente szerint Novák Katalin és Klaus Iohannis bukaresti találkozója új helyzetet teremt a román–magyar kapcsolatokban. Az új, közös programok megvalósításához szerinte nemcsak magyar, hanem román részről is nyitás van.
A Therézia sajtgyár standja. A mezőpaniti tejfeldolgozó vállalat a Mezőség leghíresebb élelmiszeripari cége
Fotó: Makkay József
Nagy István mezőgazdasági miniszter beszédében egyértelművé tette, a gazdák számára az összefogás, a szövetkezés jelenti a boldogulást. A gyerekcipőben járó erdélyi szövetkezetek térhódítása azonban lassan halad. Az összefogástól ódzkodó gazdák közül sokan nem tudják, hogy a szövetkezés nem a kommunista típusú kényszerszövetkezeteket jelenti, hanem a nyugati típusút, amely Ausztriától Spanyolországig a nyugat-európai mezőgazdaság alapja.
amit a kommunista rendszer olvasztott be román állami szövetkezeti rendszerbe, az elkobzott hatalmas vagyont mai napig nem kapták vissza az egykori szövetkezeti tagok örökösei.
Megkérdeztem Varga Péter Miklóst, a Kárpát-medencei Együttműködések Főosztályának új vezetőjét az agrárminisztérium szövetkezeti stratégiájáról. A 25 éve stratégiai tanácsadóként dolgozó budapesti szakember az elmúlt időszakban több időt töltött Székelyföldön is a budapesti Agrárminisztérium számára készülő Kárpát-medencei szövetkezeti stratégia kidolgozása ügyében. A szakember lapunknak elmondta, a Kárpát-medence különböző részeiben hasonló gondokkal küzdenek a gazdák, ezért van szükség közös stratégia kidolgozására, s ennek a szövetkezés jelenti a kulcskérdését.
Árus stand. Többen kínáltak helyben termelt zöldséget és gyümölcsöt
Fotó: Makkay József
Részidős termelőként persze elő lehet állítani a család számára szükséges mezőgazdasági termékeket, de ebből nem származik jövedelem” – érvelt a szakember, aki példaként a svájci sajtokat termelő gazdákat említette. Semmivel sem tartja jobbnak és ízletesebbnek a kilónként 100–200 lejbe kerülő érlelt svájci sajtokat, mint a székelyföldi hegyi legelőkön megtermelt tejből készülő sajtot, a különbség viszont az, hogy a svájci termék eljut a fizetőképes fogyasztókhoz, a székelyföldi pedig értékesítési hálózat híján nem. Varga Péter Miklós szerint ezen csak jól működő szövetkezeti hálózattal lehet segíteni.
A szövetkezés, a gazdák összefogása Magyarországon jobban halad. Erről a szatymazi gazdakör alelnökével, Szabó Sándorral beszélgettem, miközben munkatársaival palacsintát sütött a rendezvényen részvevők számára. A fűszerpaprika- és a baracktermesztéséről híres Szeged közelében levő, dél-magyarországi
tagjaik rendszeresen találkoznak Erdélyben és Magyarországon. Legnagyobb gazdarendezvényükre novemberben kerül sor, ahol mintegy 60 fűszerpaprika- és 120 bormintát bírálnak el az egész Kárpát-medencéből.
Néptánc a színpadon. A gazdanapot kulturális műsorok színesítették
Fotó: Makkay József
„Érdekvédelmi egyesületként működünk, de tagjaink bekapcsolódnak a paprika-, a bor- és a baracktermesztők szakmai szervezeteibe is. E szervezetek a termékpálya teljes útján segítik a gazdákat abban, hogy eredményesek legyenek” – fogalmazott lapunknak a szatymazi gazda. Szabó Sándor szerint mindenhol gond a nemzedékváltás. Nem kerülnek fiatalok az idősek helyébe, mert a mezőgazdaság nehéz foglalkozás, még akkor is, ha az európai uniós és egyéb támogatások ma már kifizetődővé teszik a termelést. A magyarországi gazda mégis abban bízik, hogy élelmiszer-termelésre mindig szükség lesz, és erre előbb-utóbb a fiatalok is ráébrednek.
A mezőpaniti gazdarendezvényen mindenesetre sok fiatallal találkoztam. Ahogyan Fazakas Miklós fogalmazott, ma már szemmel láthatóan nagyobb a bizalom a gazdálkodás, a mezőgazdaság iránt, mint pár évvel korábban. Amiben fontos szerepe van a magyar kormány, a magyar agrárminisztérium erkölcsi és anyagi támogatásának egyaránt.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!