A mezőgazdasági miniszterrel ünnepeltek a gazdák Mezőpanitban

A megye legszebb kertje

Miközben a gazdaköri sátrakban a marosszéki falvakból érkező csapatok a bográcsgulyáshoz szükséges    hagymát, paprikát, húst aprították, illetve friss kenyérrel apró szalonnadarabkákat kóstolni akarók számára készítettek hidegtálakat, a marosszéki termékeiket kínáló gazdák zöldséget, gyümölcsöt, pálinkát, dísznövényeket, falusi malomban őrölt lisztet és számos más terméket kínáltak. Az országszerte ismertté vált, közel 30 éves mezőpaniti Therezia tejfeldolgozó vállalat szintén saját standdal vett részt a gazdarendezvényen, ahol az érdeklődök megkóstolhatták friss sajtjait, de a szépen kiépített gyárteleppel szembeni bemutatóüzlete is várta az érdeklődőket. A Therezia évtizedek óta a környékbeli tejtermelő gazdák megbízható partnere, a Mezőség falvainak nagy részéből ők vásárolják fel tisztességes áron a tehéntejet. A cég volt az idei gazdarendezvény egyik fő támogatója is.

A mezőcsávási fúvószenekar hívogatójára összegyűlt közönség több dalkör, fúvószenekar és néptáncegyüttes fellépésének örülhetett. Vastapsot kapott Barabási Réka mezőpaniti kisiskolás népdalénekes is remekül előadott népdalcsokrával.

Ebben az ünnepi hangulatban adták át az RMGE Maros szervezet által évente odaítélt Pro Agricultura Transilvaniae díjakat azok számára, akik az elmúlt harminc évben a legtöbbet tették az egyesületért. Illetve

A Kárpát-medencei mezőgazdaság útjelzői

A zsúfolásig megtelt fősátorból követte figyelemmel a közönség a rendezvény hivatalos megnyitóján elhangzó beszédeket. Nagy István agrárminiszter a 45 éve elhunyt erdélyi polihisztor, Kós Károly szavait idézte: „számba kell venni erőinket, szerveznünk kell a munkát, tudnunk kell a célt, amit el akarunk érni.”
A gazdákat sújtó nehézségekről szólva, elmondta, a világban repedeznek az eddig biztosnak hitt alapok.

A Kárpát-medencei együttműködés kapcsán a miniszter felhívta a figyelmet a jövő útjára, a szövetkezetekre. Ez egyfelől egybeszervezi az egyéni termelőket, másfelől a piacon is képes megfelelő alkuerőt felmutatni. „Úgy látom, Székelyföldön már elindult egy ilyen irányú gondolkodás, egyre több sikeres szövetkezet létrejöttének és működésének lehetünk szemtanúi. Fontos, hogy ez a szemlélet még inkább erőre kapjon, mert az európai uniós támogatási gyakorlat a továbbiakban is a szövetkezetek támogatását helyezi előtérbe, ahogyan azt a román kormány is teszi” – fogalmazott a budapesti politikus.
Az RMGE Maros elnöke, Fazakas Miklós nyárádkarácsoni agrárvállalkozó beszédében úgy fogalmazott, hogy

Az egyesület tevékenységéről szólva az elnök felsorolta a három évtizede tartó közösségépítés fontosabb állomásait, amelyek közül kiemelkedik a gazdák szakmai képzése és a Maros Gazda Kft. Bejegyzése. Ez lehetővé teszi, hogy a gazdakörök tagjai kedvező áron vásárolják meg a termeléshez szükséges alapanyagokat. A gazdák termékeinek értékesítését segítő terv részeként az egyesület nyolc kategóriában jegyeztette be a Marosi termék védjegyet. A gazdaszervezet elnöke megköszönte a magyar kormány határon túli vidékfejlesztési programját, amelynek segítségével sok székelyföldi gazda jutott támogatáshoz.

Bodó Előd Barna, Mezőpanit község polgármestere arról beszélt, hogy ezen a vidéken hagyományosan mezőgazdaságból éltek meg az emberek, habár ez mára átalakult: modernebbek lettek az eszközök és kevesebb a gazda, de a község területének kétharmadán ma is mezőgazdasági tevékenység folyik. A polgármester is kiemelte a magyar kormány erdélyi vidékfejlesztési támogatását, amelynek segítségével sikerült gyökeresen megújítani a mezőpaniti gazdák gépparkját.
Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke beszédében kiemelte erdélyi tagszervezetük, az RMGE Maros hatékony tevékenységét az országos gazda-érdekvédelemben.

De meggyőződését fejezte ki, hogy a gazdatársadalom túllép ezen, és kezelni tudja a rá nehezedő gondokat.
A román gazdaszervezet vezetőjének meglátásait Barabási Antal Szabolcs mezőgazdasági és vidékfejlesztési államtitkár is osztotta, hangsúlyozva, hogy a mezőgazdaság meg fogja állni a helyét, mert mezőgazdasági termelés nélkül nincs jövő. „A koronavírus-járványnak és a háborúnak szerintem egyetlen pozitív hatása volt, hogy az emberekben megérett a gondolat: mezőgazdaság nélkül nincs    élet. Minden gazdasági ágazat fontos, de a háttérbe szorított mezőgazdaságból most a legfontosabb gazdasági tényező lett” – fogalmazott az RMDSZ-politikus.
A gazdarendezvényen felszólalt Kolcsár Károly parlamenti képviselő és Vass Levente egészségügyi államtitkár, a Romániai Magyar Kisgazda és Kivállalkozói Pltaform elnöke is. Kolcsár biztosította a gazdákat: az RMDSZ képviselői mindent megtesznek azért, hogy mérsékeljék a gazdák vállára nehezedő terheket. Vass Levente szerint Novák Katalin és Klaus Iohannis bukaresti találkozója új helyzetet teremt a román–magyar kapcsolatokban. Az új, közös programok megvalósításához szerinte nemcsak magyar, hanem román részről is nyitás van.

Jól működő szövetkezeti háló szükséges

Nagy István mezőgazdasági miniszter beszédében egyértelművé tette, a gazdák számára az összefogás, a szövetkezés jelenti a boldogulást. A gyerekcipőben járó erdélyi szövetkezetek térhódítása azonban lassan halad. Az összefogástól ódzkodó gazdák közül sokan nem tudják, hogy a szövetkezés nem a kommunista típusú kényszerszövetkezeteket jelenti, hanem a nyugati típusút, amely Ausztriától Spanyolországig a nyugat-európai mezőgazdaság alapja.

Részidős termelőként persze elő lehet állítani a család számára szükséges mezőgazdasági termékeket, de ebből nem származik jövedelem” – érvelt a szakember, aki példaként a svájci sajtokat termelő gazdákat említette. Semmivel sem tartja jobbnak és ízletesebbnek a kilónként 100–200 lejbe kerülő érlelt svájci sajtokat, mint a székelyföldi hegyi legelőkön megtermelt tejből készülő sajtot, a különbség viszont az, hogy a svájci termék eljut a fizetőképes fogyasztókhoz, a székelyföldi pedig értékesítési hálózat híján nem. Varga Péter Miklós szerint ezen csak jól működő szövetkezeti hálózattal lehet segíteni.

Várat magára a nemzedékváltás

A szövetkezés, a gazdák összefogása Magyarországon jobban halad. Erről a szatymazi gazdakör alelnökével, Szabó Sándorral beszélgettem, miközben munkatársaival palacsintát sütött a rendezvényen részvevők számára. A fűszerpaprika- és a barackter­mesztéséről híres Szeged közelében levő, dél-magyarországi

„Érdekvédelmi egyesületként működünk, de tagjaink bekapcsolódnak a paprika-, a bor- és a baracktermesztők szakmai szervezeteibe is. E szervezetek a termékpálya teljes útján segítik a gazdákat abban, hogy eredményesek legyenek” – fogalmazott lapunknak a szatymazi gazda. Szabó Sándor szerint mindenhol gond a nemzedékváltás. Nem kerülnek fiatalok az idősek helyébe, mert a mezőgazdaság nehéz foglalkozás, még akkor is, ha az európai uniós és egyéb támogatások ma már kifizetődővé teszik a termelést. A magyarországi gazda mégis abban bízik, hogy élelmiszer-termelésre mindig szükség lesz, és erre előbb-utóbb a fiatalok is ráébrednek.
A mezőpaniti gazdarendezvényen mindenesetre sok fiatallal találkoztam. Ahogyan Fazakas Miklós fogalmazott, ma már szemmel láthatóan nagyobb a bizalom a gazdálkodás, a mezőgazdaság iránt, mint pár évvel korábban. Amiben fontos szerepe van a magyar kormány, a magyar agrár­minisztérium erkölcsi és anyagi támogatásának egyaránt.