A hivatásként megélt rendőri munka – beszélgetés Kádár Péter kolozsvári bűnügyi nyomozóval

– Mi szükséges ahhoz, hogy valakiből rendőr legyen?
– Aki rendőr szeretne lenni, először meg kell szereznie az érettségi diplomáját. Ezt követően jelentkezhet a rendőriskolába, amely két féléves szemeszterből áll. Ebből hat hónap elméleti oktatás, hat hónap pedig gyakorlat. Az országban két ilyen intézet működik: az egyik a kolozsvári Septimiu Mureșan Rendőriskola, a másik a câmpinai Vasile Lascăr. Vagy pedig jelentkezhet a bukaresti Alexandru Ioan Cuza Rendőrakadémiára, amely négyéves képzést biztosít. Ahhoz, hogy valaki különböző tisztségeket töltsön be, tiszti beosztásba kerüljön, kötelező módon el kell végeznie a bukaresti akadémiát is.

– Mit szóltak a családtagok, barátok, ismerősök, amikor megtudták, hogy ezt a pályát választottad?
– Nem tudom, hogy valaki is a családomban ezt a pályát választotta volna. Amikor szeretteim megtudták, hogy rendőr szeretnék lenni, nagyon meglepődtek, de nem ellenkeztek. Sőt, amiben csak tudtak, támogatottak, és segítettek célom elérésében.

– Hogyan illeszkedtél be a közösségbe, miként fogadtak?
– Nagyon jól fogadtak. Úgy éreztem magam, mint egy családban. Szakképzett kollégáim felkaroltak, segítettek, felfedeztették velem a rendőri hivatás rejtélyeit. Tudásukat, szakértelmüket velem is megosztották.

– Magyarként nem éreztél néha másféle bánásmódot?
– Pályafutásom során sohasem éreztem magam kiközösítve nemzetiségi vagy vallási hovatartozásom miatt.

 –Hányan élnek ezzel a lehetőséggel?
– Sajnos kevesen jelentkeznek. Valószínűleg nem elég közismert, hogy a magyarok számára létezik ilyen lehetőség. Pedig ez olyan állás, amely anyagilag is biztos megélhetést jelent. Azoknak a fiataloknak ugyanakkor, akik erre a pályára lépnek, szem előtt kell tartaniuk, hogy felelősséggel tartoznak embertársaik iránt, valamint azt is, hogy az átlagnál veszélyesebb életmódot kell folytatniuk. Ha ezt a mesterséget azonban hivatásként tudják megélni, akkor mindenképpen ajánlom.

– Miből kell a fiataloknak felvételizniük a rendőriskolába?
– Az érettségi diploma megszerzése után a felvételin tornavizsgára, pszichológiai és orvosi vizsgálatra, valamint írásbelire (például román nyelvből és történelemből) kell számítani. Ez utóbbi néha változik, ezért minden évben érdemes figyelni, miből lesz az írásbeli. Van azonban más lehetőség is. Tekintettel arra, hogy Kolozsváron és Câmpinán évente mintegy 450 rendőr végez, a rendszerből pedig ennél többen esnek ki, a rendőrség létszámhiánnyal küzd. Ezért

Ennek alapján büntetlen előéletű fiatalokat vesznek fel (a torna-, pszichológiai és orvosi vizsga mellett jogi jellegű kérdéseket tesznek fel), ezt követően a kiválasztott személyeknek háromhónapos kiképzőtanfolyamon kell részt venniük.

– Mi a különbség a rendőr és a nyomozó munkája között?
– A nyomozók is nyilván rendőrök, a rendőrség keretében külön osztályon dolgoznak, és feladatuk, hogy büntetőügyekben nyomozást folytassanak a bűnügyi tettet elkövetők ellen az ügyészek felhatalmazásával. Hadd mondjak egy példát is. A bűncselekmény elkövetését követően kihívják a tett helyszínére a rendőröket, akik felveszik az adatokat a tanúktól, lezárják a helyszínt, hogy az emberek, kíváncsiskodók ne tegyenek kárt az esetleges nyomokban. A később kiérkező helyszínelők között van a kriminalista, aki fényképeket készít, ujjlenyomatokat vagy DNS-mintákat vesz, és a nyomozó, akinek már joga van kihallgatni a tanúkat, és más jellegű adatokat gyűjthet (térfigyelő kamerák felvételei, számítógépek vagy telefonok adatai stb.). Később elkérheti a tett helyszínén készült fotókat, a kórházból pedig a laboratóriumi vizsgálatok eredményeit. Ezek alapján próbálja összeállítani az ügy iratcsomóját és kideríteni a tettest vagy tetteseket.

– Milyen problémákkal szembesültök, melyek a leggyakoribb bünügyek?
– Elsősorban rongálások, számos lopás, kisebb mértékben rablás. Azon a szakterületen belül, ahol én dolgozom, nincsenek olyan bejelentések, amelyek különböző klánok leszámolásaival, egymás elleni harcaival lennének kapcsolatosak. Amúgy Erdély és ezen belül Kolozsvár ilyen szempontból biztonságos, mert nincs tudomásom hasonló jellegű atrocitásokról, ügyekről. Hála Istennek, nálunk nem áll fenn ez a veszély.

˜– A lopásokkal, rablásokkal kapcsolatos ügyeket milyen hatékonysággal tudjátok megoldani?
– Konkrét választ, százalékot ezzel kapcsolatosan nem tudok mondani, azt viszont igen, hogy nagy részét sikerül megoldani. Természetesen tudatában kell lenni annak is, hogy minden tettest nem lehet elkapni, sem nálunk, sem máshol.

– A tavaszi több hónapos karantén ideje alatt mit tapasztaltatok, milyen mértékben csökkent a kihágások száma?
– Sokkal kevesebb volt a bejelentett ügy, a régióban szinte 50 százalékkal kevesebb bűncselekmény történt.

– Augusztus sok helyen az uborkaszezont jelenti. A rendőri szakmában is van olyan időszak, amikor kevesebb a munka?
– Augusztusban valóban nálunk is csökkennek a kihágások. Ám

– Kimutatások szerint a régióban, Kolozsváron magasabb vagy alacsonyabb a kriminalitás más megyékhez képest?
– Valóban léteznek statisztikák, amelyeknek az adatait viszont nem ismerem, de az biztos, hogy Erdélyben lényegesen alacsonyabb a kihágások száma, mint az ország többi megyéjében. A többi európai országhoz képest pedig elmondható: Románia egy biztos állam, amelyben az állampolgárok biztonságban érezhetik magukat.