A Fra Angelico freskóján is látható lándzsahegyet Bécsben őrzik
A torinói lepelnél csak a Szent Grál híresebb relikvia, amely köré nem egy legenda, regény, sőt még lovagi rend is épült, alakult. Évszázadok során azt is állították, hogy megtalálták nemcsak a Jézus oldalába döfött lándzsát, de Krisztus keresztjét is.
2018. március 30., 08:572018. március 30., 08:57
2018. március 30., 09:042018. március 30., 09:04
Legutóbbi ünnepi lapszámunkkor az egyik legnépszerűbb Krisztus-ereklye, a torinói lepel valódiságának néztünk utána, a Megváltó nevéhez köthető relikviák listája ugyanakkor korántsem ilyen kurta.
Ez azonban csupán egy megközelítés a számos mítosz közül. A Szent Grál ugyanis az Arthur király köré épült legendák egyik fontos elemeként is megjelenik, mint egy misztikus tárgy, amelynek birtokosa égen-földön egyaránt hatalmas szerencse tulajdonába kerül. Ugyanakkor ezektől teljesen eltérő elméletek is akadnak, amelyek a Grált nem tárgyként, hanem vagy az Isten és népe közötti szövetség szimbólumaként, vagy egy titkos vérvonalként kezelik.
A vérvonalelmélet napjaink egyik legnépszerűbb megközelítése, Dan Brown leghíresebb, a katolikusok körében sokáig tiltott A Da Vinci-kód című regényének alapját képezi. A spekuláció szerint nem egy szent tárgyat jelentő san greal nevű tárgyról van szó, hanem a francia sang real, azaz szent vér a kifejezés helyes megközelítése. Jézus korában, illetve az azt követő két évszázadban mintegy háromszáz, Krisztus életével és tanításával foglalkozó írás keletkezett a kutatók szerint, a kanonizálás hosszú folyamata pedig az Istentől kinyilatkoztatott hiteles szövegek együttesét hivatott összefoglalni a Szentírásban. Az apokrif, azaz a kánonból kimaradt, nem hivatalos iratok közül néhány fennmaradt az utókorra, igaz, ezek hitelességéről mai napig viták keringenek. Az egyik apokrif irat – Fülöp töredékekben fennmaradt evangéliuma – szerint Mária Magdolna nem csak Jézus követője, de kedvese is volt, akit ógörög nyelven Krisztus társaként, hitveseként emleget az írás.
A spanyol léoni Grál
Fotó: AFP
A titkos kódként emlegetett elmélet szerint tehát a Szent Grál Jézus és Mária Magdolna leszármazottait, a szent vérvonalat jelenti. A történet szerint az állapotos Mária Jézus halála után a mai Franciaország partjaira menekült, letelepedett Galliában, gyermeke nemesi családba házasodott be, és az ő vérvonalukból származtak a Meroving-dinasztia frank királyai. Az utolsó Meroving-uralkodó halála után a szent vérvonal titkát a Bullion Frigyes, francia király által alapított Sion-rend őrizte tovább, sokak szerint pedig őket a templomos lovagok, majd a szabadkőművesség követte az információ és a leszármazottak őrzésében.
Kehely vagy szimbolikus szerződés?
A tárgyként kezelt Szent Grál ugyanakkor az ókeresztény mondavilágban tűnt fel először. Nikodémosz apokrif evangéliuma szerint a kehely, amelyből Jézus az utolsó vacsorán itta a bort, Arimathiai József, azaz a Jézus belső köreibe tartozó tanítványok egyikének birtokába került. Krisztus kereszthalálakor József ebbe a kehelybe fogta fel a Megváltó sebeiből kifolyt vért. A Biblia alapján Arimathiai volt az a férfi, aki Krisztus halála után személyesen kérte ki a holttestet Poncius Pilátustól, és saját sírboltjába helyezte, illetve bebalzsamoztatta. A legendára áttérve, Arimathiai Józsefet viszont a Feltámadás után megvádolták a holttest eltulajdonításával, börtönbe zárták enni- és innivaló nélkül, de a tulajdonában lévő, szent vért tartalmazó kehelynek köszönhetően maradt életben. Arimathiai kiszabadulása után egy tizenkét fős csapattal elvitte a kelyhet Angliába, ahol megépítették az utolsó vacsora asztalának pontos mását, a tizenkét ember számára készült Grál-asztalt, és felépítették első templomukat a Grál-lovagok. Innen erednek az angol Szent Grállal kapcsolatos középkori legendák, Arimathiai József ugyanis halála előtt állítólag átadta húga férjének, Bronnak a Grál-királyságot.
A fantáziadús elméletek listája azonban nem merül ki ennyivel: ugyancsak apokrif megközelítés szerint például a Grált Lucifer koronájának smaragdjából faragták ki, amely akkor esett ki a fejdíszből, miután a bukott angyalok vezérét Isten letaszította a mennyből. Viszont sokan a középkor egyik legbefolyásosabb és legtitokzatosabb lovagrendjével, a templomosokkal is összefüggésbe hozzák a Szent Grált. Egyes történetek szerint a Jeruzsálem romos, szegénynegyedében létrehozott rendjük a felépített templomuk körül ásatásokat végeztek, amely során temérdek kincsre és értékes ereklyére bukkantak, köztük a Szent Grálra. A megközelítést sokáig helyénvalónak is tartották, mivel az alapítók által létrehozott rend alig tíz év alatt nagy befolyásra és vagyonra tett szert, viszont a mindenkori pápa is bőkezűen támogatta munkájukat, rendjüket.
2014-ben két spanyol tudós azt állította, hogy
Margarita Torres és José Miguel Ortega del Rio történészek a kairói Azhar Egyetem könyvtárában, 2011-ben felfedezett két pergamen, illetve hároméves jeruzsálemi kutatásuk alapján arra jutottak, hogy az eddig egy kasztíliai hercegnő kupájának tartott tárgy valójában a legendás szent ereklye. Margarita Torres szerint a kehelynek csak a díszítés alatti alsó része, egy achátból készült római kupa a Grál, amely hét évszázadon át pihent a Szent Sír-templomban Jeruzsálemben, aztán egy arab emír a béke jeleként felajánlotta Ferdinándnak, kora egyik leghatalmasabb keresztény uralkodójának. A spanyol kutatók szerint csak Európában hozzávetőleg kétszáz olyan kupa található, amely a Szent Grál lehet, viszont ezek közül többnek is megcáfolták már az eredetiségét, ugyanakkor Torres és Ortega szerint az egyiptomi pergamentekercsekben olvasható leírások illenek a léoni kehelyre.
Arthur király és lovagjai is a Grált keresték a legendák alapján, amely elhozta volna az ország számára a teljes jólétet és békét. A történészek szerint ez is azt bizonyítja, hogy a valójában soha nem is létezett tárgy a teljes harmóniát, megbékélést, a megvilágosodást és emberi szeretetet elhozó életmód, a kereszténység iránti igényt jelképezi. Hasonló elmélet szerint a Grál nem elveszett tárgy, hanem a keresztényi életformát megpecsételő, a Szentírásból is ismert frigyláda, azaz a zsidók és Isten közötti szövetség szimbóluma.
A Szent Lándzsa hányattatott útja
A lándzsáról egyedül János evangéliumában esik szó a Szentírásban: a történet szerint a rómaiak arra készültek, hogy eltörjék Jézus lábát, a crurifragium ugyanis bevett szokás volt akkoriban, a kereszthalál meggyorsítására szolgált. Viszont mire a katonák a kereszthez értek, Jézus meghalt, s hogy biztosan meg tudják állapítani a halál beálltát, egy katona oldalba szúrta lándzsájával. Nikodémus apokrif evangéliuma alapján a férfi Longinus volt, Pilátus képviselője. A lándzsa létezése ugyanakkor a Grálénál is homályosabb információk ködébe vész: az első keresztes hadjárat idejéből származó legendák szerint a jeruzsálemi Szent Sír-templom padlózata alá rejtették, annak kifosztásakor Konstantinápolyba került, majd a latin császárság idején IX. Lajos francia uralkodónak ajándékozhatták. A lándzsa elveszett, majd a 15. században újra előkerült: II. Bajazid szultán VIII. Ince pápának ajándékozta. Ezután csak a német-római császárokhoz fűződő írásokban említik, a históriák szerint csatákba vitték, illetve császárkoronázáskor használták.
Egyes történetek szerint Aetius a Szent Lándzsa csodatévő erejével győzte le Attilát, Theodosius a gótokat, Ademarus Cabannensis francia krónikaíró szerint pedig III. Ottó német-római császár Szent István királyunknak adta nászajándékba.
Az ereklye később a Hohenstaufen-dinasztiához s végül a Habsburgokhoz került. A német-római uralkodókkal kapcsolatos írásokban számos helyen találkozhatunk egy 23 centiméter hosszúságú lándzsahegy említésével, amelynek különleges, természetfeletti erőt tulajdonítottak a néhai uralkodók. Csatákban is használták, de egyértelműen nem lehet visszavezetni Krisztusig az ereklye útvonalát, mivel számos időszakból nincs említés a leletre vonatkozóan. A német-római uralkodói ereklyét ma a bécsi Schatzkammerben, a Habsburgok volt kincstárában őrzik.
Bár a keresztet, amelyre Krisztust felfeszítették, az evangélisták a Megváltó halála után nem említik írásaikban, Nagy Konstantin császár idején megtalálhatták. A császár elrendelte, építsenek bazilikát a Golgotára, az ásatások során pedig régi keresztfákra bukkantak, amelyek közül az egyiket kinevezték Jézus keresztjének, annak ellenére, hogy a kereszthalál a rómaiak uralma alatt igen gyakori halálbüntetés volt, a Golgota hegye pedig az egyik leggyakrabban igénybe vett kivégzőhelyként működött.
A megtalált keresztszilánkokat legtöbb esetben díszes ötvös műalkotásokba helyezték, és egy-egy templom szent ereklyéjeként őrizték. Ma ilyen keresztet a többek között a római Szent Péter-bazilikában és Szent Kereszt-bazilikában, a velencei San Marco-bazilikában, a párizsi Notre Dame-ban, a brüsszeli Szent Mihály- és Szent Gudula-székesegyházban, a trieri Szent Mátyás-templomban, Limburgban, Kölnben, Nápolyban, Velletriben találunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!