János Zsigmond nehéz történelmi időszakban volt a Magyar Királyság keleti részének a kormányzója
Izabella királyné és fia, János Zsigmond lengyelországi száműzetése pár évig tartott. A Magyar Királyság keleti részeinek kormányzása a török szultán nyomására visszakerült a Szapolyai család kezébe. Béke mégsem lett, mert Erdélyt hol a török, hol a Habsburg fosztogatta.
2019. február 28., 10:202019. február 28., 10:20
2019. február 28., 10:232019. február 28., 10:23
(folytatás az 5. lapszámból)
Izabella királyné Kassán tartózkodott, amikor értesült az általa gyűlölt barát haláláról. Amikor megtudta a gyilkosság körülményeit, mégis megsiratta Martinuzzi Fráter Györgyöt. A királyné abban reménykedett, hogy lehetősége lesz Erdélybe visszatérni, de Habsburg Ferdinánd katonái arra kényszeríttették, hogy mielőbb hagyja el Kassát és utazzon Oppelnbe. Végül 1552 januárjában indultak útnak a Ferdinánd király által kijelölt helyre. A királynét és fiát Krakkóban Zsigmond Ágost lengyel király, Izabella testvérbátyja fogadta február 9-én. Izabella elküldte tiszttartóját Oppelnbe, a Habsburg uralkodó által a trónért adományozott birtokok számbavételére. A birtokok meglehetősen rossz állapotban voltak, 1552 márciusában a királyné és gyermeke mégis odautaztak, és amikor meggyőződtek arról, hogy a hely alkalmatlan a berendezkedésre, visszatértek Lengyelországba.
A szultán büntetőháborút rendelt el Erdély és a Tisza-mente ellen. Habsburg Ferdinánd nem tudott hathatós segítséget nyújtani a keleti országrésznek, így a szultán megtorló hadjárata során elesett Veszprém, Temesvár, Szolnok, Lippa, Lugos és Karánsebes. Egyedül a Dobó István által védett Eger vára tudta megállítani a győzelmesen előretörő oszmán hadsereget.
Szultáni fermánok, a román fejedelmek és a határ menti török bégek levelei utasították az erdélyieket Izabella és János Zsigmond visszahívására. A török támadástól rettegő erdélyi diéta tagjai 1552-ben úgy határoztak, tovább fizetik a szultánnak az évi 10 ezer forintos adót.
A Habsburg Castaldo tábornok zsoldos katonái a törökökkel szembeni konfrontációtól távol tartották magukat. Ezzel szemben kirabolták és fölgyújtották a jelentősebb erdélyi városokat. A generális közben megölette Petru Rareș moldvai vajdát. 1553 elején Ferdinánd király hazarendelte a zsoldossereget. Az idegen sereg nélkül könnyebb volt Erdélyben rendet tenni.
A szultán nem mondott le Erdély feletti hatalma visszaszerzéséről, s 1554 nyarán a török hadak ismét megjelentek Magyarországon. Ezzel egyidőben a török fővárosból utasítás érkezett Erdély három nemzetéhez, amelyben a szultán a Szapolyaiak visszahívását követelte. Jóindulata bizonyításáért II. Szulejmán Lugost és Karánsebest visszaadta Petrovics Péternek. A Habsburg uralkodó vereségének a beismerését bizonyítja az a tény, hogy 1555 elején a királyi megbízottak fizették be Erdély adóját a Porta kincstárába, és vállalták egy újabb békekötés lehetőségét az oszmán birodalommal. A szultán azzal a feltétellel fogadta el az ajánlatot, ha a Habsburgok elhagyják Erdélyt.
Míg Petrovics Péter 1553-ban visszatért Magyarországra, és megkezdte politikai manővereit János Zsigmond hazahozatala érdekében, Csáky Mihály végig az ifjú uralkodó mellett maradt a lengyelországi évek alatt, és nevelői feladatra vállalkozott az ifjú János Zsigmond mellett. Igyekezett az ifjút felkészíteni a jövendő uralkodásra. ő tanította meg János Zsigmondot magyarul írni. Csáky mellett a híres lengyel humanista, orvos és teológus, Albertus Novicampianus (Wojciech Nowopolski) is oktatta az ifjút. Novicampianus főleg a római katolikus hitre tanította, de ő ültette el benne a teológiai elmélkedés iránti érdeklődést. A lengyel tudós tanításainak János Zsigmond főleg az 1560-as évek hitvitáiban vette hasznát.
Az ifjú Szapolyai János és Izabella királyné kíséretével a Vereckei-szoroson keresztül érkeztek a magyar térségre, ahol az erdélyiek ünnepélyes fogadóbizottsága várta őket. A küldöttséget az akkor még ifjú somlyói Báthory István vezette. Báthory a királyi családot az erdélyi három nemzet nevében köszöntötte. A szultáni hatalmat a fogadáskor a mintegy kétszáz főnyi oszmán haderő jelképezte. Az ifjú Szapolyai kíséretével 1556. október 22-én vonult be Kolozsvárra. Az 1556. novemberi erdélyi országgyűlés ismét hűséget tett János Zsigmond választott királynak. Nagykorúságáig a kormányzást és a pénzügyek irányítását a királynéra bízta.
Balassa Menyhárt és Petrovics Péter vezetésével 1557 tavaszán a Szapolyai-pártiak sorra foglalták vissza a még Habsburg-hívek kezén lévő várakat. Nagyvárad királyi védői 1557 áprilisáig tartották a Habsburgok birtokában az erődítményt. Az 1557-es év folyamán a felső-magyarországi főurak is János Zsigmond oldalára álltak, és jelentős területekkel gyarapították az ifjú uralkodó fennhatósága alatti országrészt.
Izabella királyné 1559-ben bekövetkezett haláláig kormányozta Erdélyt. A kormányzásban legfőbb tanácsadója és segítőtársa a Lengyelországból vele hazatérő Csáky Mihály volt.
Hároméves kormányzása alatt királynéi udvartartást alakított ki a gyulafehérvári püspöki palotában. A külországi követeket Izabella királyné fényes külsőségek közepette fogadta. 1557-ben megpróbálkozott a János Zsigmond és a francia királylány házasságát célzó tárgyalások újrakezdésével. A frigy feltétele azonban a hatalom átadása volt a nagykorúvá váló fiának.
1558-ban felkelés tört ki a királyné ellen. Izabella Kolozsvárra csalta a felkelőket, és szeptember l-jén éjszaka Balassa Menyhárttal megölette őket. Tettének igazolására hőtlenségi pert rendeztetett ellenük. Életének utolsó évében a királyné felújította tárgyalásait Habsburg Ferdinánddal. Azt szerette volna elérni a Habsburg uralkodónál, hogy az egyik leányát adja feleségül a fiához. Tervét nem sikerült megvalósítania: Kolozsváron halt meg negyvenéves korában 1559. szeptember 15-én.
Édesanyja halála után János Zsigmond különösebb ceremónia nélkül vette át a hatalmat Erdély fölött. Uralkodásának első két esztendejében Erdély jelentős felső-magyarországi területeket veszített el, miután Zay Ferenc kassai főkapitány sikeres hadműveleteket szervezett az erdélyiekkel szemben. A Habsburgoknak sikerült János Zsigmondtól való elpártolásra bírniuk Balassa Menyhártot, a kiváló hadvezért és más főurakat is, akiknek birtokai ezt követően Ferdinánd országrészét gyarapították.
A részben Habsburg katonai és pénzügyi támogatással Moldva trónját Jacob Heraclid foglalja el, akit a román történetírás Despot vajda néven tartott számon. A Habsburgoknak az volt a célja, hogy János Zsigmondot két irányból – a Királyi Magyarország és Moldva felől – támadják meg. A tervbe beleillett a székelyek megnyerése is, akik elégedetlenek voltak az erdélyi fejedelemnek a székelyek adómentességét sértő intézkedéseivel. Zay Ferenc és Laski Albert hadaikkal és pénzzel támogatták Despot vajdát, míg Székely Antal közvetlenül vett részt a moldvai fejedelem trónra ültetésében. Ez utóbbi által vezérelt hadak meghatározó szerepet játszottak az 1561. november 18-i verbiai csatában, ami Alexandru Lăpușneanu legyőzéséhez és az országból történő kiűzetéséhez vezetett. A verbiai győzelem után Székely Antal elfoglalta Suceavát. Despot vajda nyolc falut és 600 arany évjáradékot adományozott neki Moldvában.
A moldvai siker után napirendre került a János Zsigmond elleni támadás előkészítése. A Habsburgok elképzelése szerint a Moldva felőli támadást össze kellett volna hangolni a fejedelem elleni székely felkeléssel. A székelyeknek Ferdinánd császár megbízottjai ősi szabadságjogaik visszaállítását ígérték meg, ha János Zsigmond ellen fognak fegyvert.
A hosszas előkészületek ellenére mégsem sikerült egybehangolni a János Zsigmond eltávolítására szőtt akciókat. Zay Ferenc kassai főkapitány a császári hadakkal Erdély ellen vonult, és 1562. március 4-én Hadadnál legyőzte János Zsigmond seregét. Moldva felől azonban elmaradt a támadás. Despot vajda helyzetének megszilárdításával volt elfoglalva, s hadseregével nem támadta meg az erdélyi fejedelmet. Döntését befolyásolta a török birodalomnak a János Zsigmondot támogató politikája. A székelyek felkelésére sem került sor a meghatározott időben. Sőt, János Zsigmond felfedte az ellene irányuló összeesküvés szálait, és részben megtette a szükséges ellenintézkedéseket. A szászok sem siettek a Habsburgok támogatására. Időközben János Zsigmond jelentős segítséget kapott a Portától, ami Zay Ferencet a sikeres hadadi csata ellenére a fejedelem által felajánlott fegyverszünet elfogadására kényszeríttette. A kassai várkapitány kénytelen volt lemondani az Erdély ellen irányuló további támadásairól.
(folytatjuk)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!