A második világháború után Tamásit kiszorították az irodalmi életből. A Sztálin halála utáni enyhülés éveiben jelenhettek meg írásai
Fotó: MTI Archívum
Ötvenöt esztendeje, 1966 május 26-án hunyt el Tamási Áron, „akit Erdély adott a magyar irodalomnak”.
2021. május 22., 08:542021. május 22., 08:54
2021. május 22., 11:002021. május 22., 11:00
Ha valakit nem is igazán érdekel a magyar irodalom, annyira legalább iskolás korából emlékszik, hogy Tamási tollából született az Ábel-trilógia. Pedig a farkaslaki születésű szerző (és nem mellesleg politikus) ennél jóval többet tett le kultúránk képzeletbeli asztalára.
Tamási Áron kisbirtokos, szegény székely földművescsalád gyermekeként született 1897. szeptember 20-án. „Tamási Áron szülőfaluja, Farkaslaka, a szőke Nyikó- mentén húzódik, vasútállomása nincsen, Székelyudvarhelyről még kilométereken keresztül zörgött a szekér, mire elértük. Nem búslakodik éppen az Isten háta mögött, csak tisztes távolban az élet országútjától, így eléggé zárt élet jutott néki, ez pedig a hagyomány megmaradását és a belső légkör sűrűsödését jelentette, tehát fölötte alkalmas volt író teremtésére” – írja Féja Géza a Tamási Áron alkotásai és vallomásai tükrében című monográfiájában. „Van nekem egy falum. Némelykor, ha lelkemmel burkolom magam körül, úgy tetszik, mintha én építettem volna őt, mikor még Isten szándékában laktam. Máskor meg szülőmnek érzem, aki egy csillagos estén, szomorú-mókás mese után fogant engem” – vallja Tamási Áron egyik művében.
Idézett monográfiájában Féja pontos leírást ad a későbbi író gyerekkori érzelmeiről.
Gyermekkorában természetesen nem értette apjának befelé néző komorságát, riasztották időnként föllávázó kitörései, a szombat esték, midőn nemegyszer borosan, sőt véresen tért haza. Fájt néki a keménység, mellyel korán nehéz munkához szoktatta és az elkeseredett ember olykori igazságtalanságai. Csak később értette meg, hogy ő is ki akart törni a faluból, különb sorsra érdemesnek tudta magát, ezért maradt örökké füstölgő vulkán. Azt is megérezte, hogy amennyiben otthon marad, ugyanolyan meghasonlott ember válik belőle, mint édesapja. Az apai és az anyai elem szüntelenül viaskodott Tamási Áronban. Midőn elmélázott, vagy humora csordult, mintha édesanyja emelte volna fel bévül az arcát. Ám, ha egyensúlyát vesztette, az apai örökség lepte el, akár az árvíz.”
ahol volt alkalmi munkás, majd banktisztviselő is, noha írói karrierje épp ekkoriban kezdett beindulni. Szász Tamás, a pogány című novellájával ekkor nyerte meg a Keleti Újság novellapályázatát.
Fotó: Wikipédia
A székely népballadák, népdalok és népi mókák ihlették azokat a novellákat, amelyekből első kötete, a Lélekindulás összeállt. Amerikából küldte haza a kéziratot a kolozsvári kiadóhoz, ahol 1925-ben megjelent. A műre a romániai magyar és a magyarországi irodalom is azonnal felfigyelt. Áprily Lajos így méltatta az induló író kötetét: „megható könyv a Tamási Áron novellás kötete. Az Amerikába kivándorolt székely fiú küld benne szépséges, nosztalgiás üzenetet a pátriának, mely nem volt elég erős ahhoz, hogy karjaival visszatartsa a tőle elszakadni készülő „föld-emberét”. Gary, Welch, New York váltakoznak a gyulafehérvári és kolozsvári keltezésű elbeszélések dátumnevei között, jelezve az utat, amelyet a farkaslaki székely megtett a világháború lélekmélyítő tapasztalatai után.”
Miután visszatért Amerikából, mintegy két évtizedig (1926 és 1944 között) Kolozsváron élt, négyszer tüntették ki Baumgarten-díjjal, 1940-ben pedig átvehette a Corvin-koszorút is. Az Erdélyi Helikon alapítója volt, ahol a már befutott írók mellett (Kós Károly, Áprily Lajos, Kuncz Aladár) fiatal tehetségek is (Dsida Jenő, Karácsony Benő) közöltek.
Életművének egyik csúcspontjára 1933–34-ben jutott, amikor megjelent Ábel-trilógiája, máig legnépszerűbb regénye. Drámaírói pályája is ez idő tájt bontakozott ki. Görög klasszikusoktól tanulva, a 20. század avantgárd áramlatait is átszűrve magán, 1932-ben írta meg „székely népi játékát”, az Énekes madár című színművet, amelyet a kolozsvári bemutató után a budapesti Nemzeti Színház is műsorára tűzött.
A második bécsi döntéssel 1940-ben Kolozsvár, illetve Tamási Áron szűkebb otthona is visszakerült Magyarországhoz. Ettől kezdve az erdélyi mellett a magyarországi irodalmi életben is aktívan részt vett,
1944 augusztusában az Erdélyi Magyar Tanács tagjaként a háborúból való kilépést szorgalmazta. Budapest ostromát feleségével Bajor Gizinek, a kor kiváló színésznőjének házában vészelte át.
A második világháború után Tamásit kiszorították az irodalmi életből, egyúttal akadémiai levelező tagságától is megfosztották; ekkoriban leginkább jeleneteket, bábjátékokat, verses önéletrajzot írt.
1966. május 26-án hunyt el, kívánságára szülőfalujában, Farkaslakán temették el. Itt látható a sírja a templomkertben, sírkövén ez a felirat olvasható:
Törzsében székely volt, fia Hunniának
Hűséges szolgája bomlott századának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gyermekként még a nagymama kötényében prédikált, ma már református lelkipásztorként és teológiai tanárként szolgál. Éles Éva számára a hit nemcsak tan, hanem életforma: a szolgálat, az oktatás és a család szeretetében válik teljessé.
November 25-én, a legendás győzelem, az 1953-as angol-magyar évfordulóján 21:50-től mutatja be a Duna a Puskás Ausztráliában című dokumentumfilmet. A dokumentumfilmben megszólalnak egykori ausztráliai játékosok, barátok, sportvezetők.
Tényleg visszatükrözi a baba az anyja érzéseit? Számít, ha már a várandósság ideje alatt beszélünk a magzathoz? Miért lehet „virtuális köldökzsinór” a szoptatás? A Ridikül YouTube-csatorna népszerű soroza
III. Béla királyon kívül Macsói Béla az Árpád-ház egyetlen olyan tagja, akinek csaknem teljes csontváza fennmaradt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai genetikai, izotópos és antropológiai bizonyítékok alapján véglegesen azonosították.
A Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége idén is meghirdette országos pályázatát, amelyre külhoni jelentkezőket is várnak. A pályázat beadási határideje: 2025. december 1.
Mi tart életben egy ifjúsági konferenciát egy évszázadon át? Hogyan tud a hagyomány megújulni? A konferencia múltjáról, céljairól és különleges légköréről Magyari Zita Emese, az ODFIE elnöke, és Széles László teológus, a rendezvény főszervezője mesélt.
Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.
Amíg Donald Trump az Egyesült Államok elnöke és Orbán Viktor a magyar miniszterelnök, addig van az amerikai szankciók alóli mentességet biztosító megállapodás – erről beszélt Orbán Viktor kedden az ATV műsorában.
Változóan felhős, napos időre van kilátás az előttünk álló öt napban, hangsúlyosabb éjszakai lehűléssel. A jövő hét elejétől esőfront éri el térségünket, amely hétfőtől kiadós csapadékot ígér. Hajnalonként talajmenti fagyra kell számítani.
Fergeteges hangulat, tisztességteljes megemlékezés, őszinte egymásra hangolódás – leginkább így jellemezhető a 2025. november 9-én, Székelyszenterzsébeten megrendezett Kóré Géza-emléknap – a székelyföldi cigány tánccsoportok találkozója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!