A második világháború után Tamásit kiszorították az irodalmi életből. A Sztálin halála utáni enyhülés éveiben jelenhettek meg írásai
Fotó: MTI Archívum
Ötvenöt esztendeje, 1966 május 26-án hunyt el Tamási Áron, „akit Erdély adott a magyar irodalomnak”.
2021. május 22., 08:542021. május 22., 08:54
2021. május 22., 11:002021. május 22., 11:00
Ha valakit nem is igazán érdekel a magyar irodalom, annyira legalább iskolás korából emlékszik, hogy Tamási tollából született az Ábel-trilógia. Pedig a farkaslaki születésű szerző (és nem mellesleg politikus) ennél jóval többet tett le kultúránk képzeletbeli asztalára.
Tamási Áron kisbirtokos, szegény székely földművescsalád gyermekeként született 1897. szeptember 20-án. „Tamási Áron szülőfaluja, Farkaslaka, a szőke Nyikó- mentén húzódik, vasútállomása nincsen, Székelyudvarhelyről még kilométereken keresztül zörgött a szekér, mire elértük. Nem búslakodik éppen az Isten háta mögött, csak tisztes távolban az élet országútjától, így eléggé zárt élet jutott néki, ez pedig a hagyomány megmaradását és a belső légkör sűrűsödését jelentette, tehát fölötte alkalmas volt író teremtésére” – írja Féja Géza a Tamási Áron alkotásai és vallomásai tükrében című monográfiájában. „Van nekem egy falum. Némelykor, ha lelkemmel burkolom magam körül, úgy tetszik, mintha én építettem volna őt, mikor még Isten szándékában laktam. Máskor meg szülőmnek érzem, aki egy csillagos estén, szomorú-mókás mese után fogant engem” – vallja Tamási Áron egyik művében.
Idézett monográfiájában Féja pontos leírást ad a későbbi író gyerekkori érzelmeiről.
Gyermekkorában természetesen nem értette apjának befelé néző komorságát, riasztották időnként föllávázó kitörései, a szombat esték, midőn nemegyszer borosan, sőt véresen tért haza. Fájt néki a keménység, mellyel korán nehéz munkához szoktatta és az elkeseredett ember olykori igazságtalanságai. Csak később értette meg, hogy ő is ki akart törni a faluból, különb sorsra érdemesnek tudta magát, ezért maradt örökké füstölgő vulkán. Azt is megérezte, hogy amennyiben otthon marad, ugyanolyan meghasonlott ember válik belőle, mint édesapja. Az apai és az anyai elem szüntelenül viaskodott Tamási Áronban. Midőn elmélázott, vagy humora csordult, mintha édesanyja emelte volna fel bévül az arcát. Ám, ha egyensúlyát vesztette, az apai örökség lepte el, akár az árvíz.”
ahol volt alkalmi munkás, majd banktisztviselő is, noha írói karrierje épp ekkoriban kezdett beindulni. Szász Tamás, a pogány című novellájával ekkor nyerte meg a Keleti Újság novellapályázatát.
Fotó: Wikipédia
A székely népballadák, népdalok és népi mókák ihlették azokat a novellákat, amelyekből első kötete, a Lélekindulás összeállt. Amerikából küldte haza a kéziratot a kolozsvári kiadóhoz, ahol 1925-ben megjelent. A műre a romániai magyar és a magyarországi irodalom is azonnal felfigyelt. Áprily Lajos így méltatta az induló író kötetét: „megható könyv a Tamási Áron novellás kötete. Az Amerikába kivándorolt székely fiú küld benne szépséges, nosztalgiás üzenetet a pátriának, mely nem volt elég erős ahhoz, hogy karjaival visszatartsa a tőle elszakadni készülő „föld-emberét”. Gary, Welch, New York váltakoznak a gyulafehérvári és kolozsvári keltezésű elbeszélések dátumnevei között, jelezve az utat, amelyet a farkaslaki székely megtett a világháború lélekmélyítő tapasztalatai után.”
Miután visszatért Amerikából, mintegy két évtizedig (1926 és 1944 között) Kolozsváron élt, négyszer tüntették ki Baumgarten-díjjal, 1940-ben pedig átvehette a Corvin-koszorút is. Az Erdélyi Helikon alapítója volt, ahol a már befutott írók mellett (Kós Károly, Áprily Lajos, Kuncz Aladár) fiatal tehetségek is (Dsida Jenő, Karácsony Benő) közöltek.
Életművének egyik csúcspontjára 1933–34-ben jutott, amikor megjelent Ábel-trilógiája, máig legnépszerűbb regénye. Drámaírói pályája is ez idő tájt bontakozott ki. Görög klasszikusoktól tanulva, a 20. század avantgárd áramlatait is átszűrve magán, 1932-ben írta meg „székely népi játékát”, az Énekes madár című színművet, amelyet a kolozsvári bemutató után a budapesti Nemzeti Színház is műsorára tűzött.
A második bécsi döntéssel 1940-ben Kolozsvár, illetve Tamási Áron szűkebb otthona is visszakerült Magyarországhoz. Ettől kezdve az erdélyi mellett a magyarországi irodalmi életben is aktívan részt vett,
1944 augusztusában az Erdélyi Magyar Tanács tagjaként a háborúból való kilépést szorgalmazta. Budapest ostromát feleségével Bajor Gizinek, a kor kiváló színésznőjének házában vészelte át.
A második világháború után Tamásit kiszorították az irodalmi életből, egyúttal akadémiai levelező tagságától is megfosztották; ekkoriban leginkább jeleneteket, bábjátékokat, verses önéletrajzot írt.
1966. május 26-án hunyt el, kívánságára szülőfalujában, Farkaslakán temették el. Itt látható a sírja a templomkertben, sírkövén ez a felirat olvasható:
Törzsében székely volt, fia Hunniának
Hűséges szolgája bomlott századának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!