A parasztvárat a szászok mindaddig óvták, amíg nem kényszerültek távozásra.
Fotó: Demján László
Jómódú szász településként ismerték. Szászkézd híres parasztvára biztonságot jelentett a környék lakói számára, impozáns evangélikus temploma pedig a segesvárival vetekedett. A szászok távozásával a betelepült utókor próbálja menteni a menthetőt. Erdély épített örökségét bemutató sorozatunkban ezúttal Szászkézdre látogatunk.
2020. november 29., 10:172020. november 29., 10:17
Szászkézd Segesvártól 20 km-re, a történeti Királyföld szélén fekszik. Neve a magyar Keszi törzsnévből, ez pedig talán a kéz főnévből való. Előtagja a betelepült szászokra utal. Először Kizd néven 1308 körül szerepelt, későbbi említései: Kezd és Kyzdy (1345), Zaazkezd (1459). Székelyek 1161-ben telepedtek ide, majd a 13. század elején Kézdiszékre költöztették őket, és helyükre 1231-ben szászokat telepítettek.
Szász evangélikus temploma 1493 és 1497 között épült, 1663-ban országgyűlés színhelye volt. Az 1520-as években kezdték erődíteni, de védőfalait a 19. században lerombolták. Eredetileg a 15. században épült tornyát 1677-ben építették át a segesvári óratorony mintájára. A település legrégibb háza alighanem a 176. számú, amelynek mestergerendáján 1702-es dátum látható. A 18. században két nagy tűzvész pusztította házait: 1714-ben a főtér környéke égett le, 1791-ben pedig több utcája.
A hadak vonulásától és a természeti csapásoktól sújtott szászkézdiek 1673-ban fellázadtak Segesvár ellen, amiért a város nem tartotta tiszteletben bíráskodási és bíróválasztási jogukat. Küldöttségüket – amely bejelentette, hogy ezentúl saját magukat kívánják igazgatni – a segesvári szenátus börtönbe vetette. A konfliktus több évig eltartott, végül 1677 decemberében katonaságot vezényeltek Szászkézdre, hogy lecsillapítsa a közhangulatot, az országgyűlés pedig 1678-ban megerősítette a település Segesvárszékhez tartozását.
A román jobbágyok zömmel a környező jobbágyfalvakból telepedtek be a gazdag Szászkézdre. A település ortodox egyháza 1820-ban vált önállóvá, görögkatolikus gyülekezete pedig 1827-ben alakult.
Az 1493–1525 között felépült vártemplomot Szent Istvánnak ajánlották fel.
Fotó: Demján László
Szászkézd az egyik volt azoknak az erdélyi falvaknak, ahonnan a legtöbb ember vándorolt ki Amerikába 1899 és 1913 között. Az elmúlt évszázadban a komlótermesztés központja lett, de jelentős szőlőtermesztés és állattenyésztés is folyt a település határában. Szász lakosságának nagyobb része már a kommunista rendszerben Nyugat-Németországba távozott. Aki pedig hátramaradt, az a rendszerváltás után cserélt hazát.
A falu nyugati szélén emelkedő 536 méter magas hegyen állnak a parasztvár maradványai. 1347 után építették és a környező falvak lakosságának szolgált menedékül. Háromszoros falgyűrű vette körül. A vár falai még ma is mintegy tíz méter magasan állnak, hat vastag falú, kör alakú toronnyal.
Kiss Gábor, az Erdélyi várak, várkastélyok című könyvében arról ír, hogy a várat a 14–15. század fordulója körül építették a megújuló török támadások kivédésére. Ostromáról azonban nincsenek adatok, és kevés történeti esemény fűződik hozzá. I. Apafi Mihály 1663-ban ide hívott össze erdélyi országgyűlést, amelyen az 1662-ben Szentimrén hozott ítéleteket – a Kemény János fiára vonatkozók kivételével – megsemmisítették.
A vár a 20. század elején még épen állott, de gondozás hiányában mára rommá vált, udvarát évtizedeken keresztül gaz nőtte be. 2017-ben döntés született arról, hogy 2 millió euróból felújítják, de a munkálatok egyelőre nem kezdődtek el.
A Nagytér legfontosabb építménye az evangélikus vártemplom, amelyre a környező domboldalakról nagyszerű rálátás nyílik. A szászkézdi evangélikus templom a prototípusa több erdélyi erődtemplomnak és annak az építőművészeti szemléletnek, amelyben összhangba kerül a vallási és a védelmi feladat. A Keresztes Géza műemlékvédelmi szakmérnök által rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból kiderül, hogy templomaik építésekor a szászok Miklóstelkén, Tábláson és Buzdon használták a szászkézdi modellt, de erődítményformaként a Küküllő-menti dombvidék keleti területén több tíz templom kialakítására is hatással volt.
A szászkézdi vártemplom egy 13. századi háromhajós románkori bazilika alapjaira épült, amit későgót csarnoktemplommá alakítottak át. A szentély külső falán, mennyezetmagasságban csonka felirat maradt ránk – „Ihesus Vrist...1496...” –, ami a szentély gótikus átalakításának befejezését jelentheti.
Barokk oltára, szószéke és szenteltvíztartója a 18. századból való. A segesvári óratoronyhoz hasonlóan fedett harangtorony a 17. században épült, sisakja 1830-ban nyerte el mai formáját. A szentségtartó fülkét faragott kőbordák, tornyocskák magasítják, díszítik. Itt kell megemlítenünk, hogy 1500-ban kezdődik el a templom erődítése, amikor az oldalhajókat lebontják, a csarnok és a szentély fölé kívülről árkádokkal és huszonkét támpillérrel erősített védőemeletet húznak. Ebbe a rendszerbe vonják be a sekrestyét is.
Két méter vastag falai zárt védőfolyosót rejtenek, a két emelet minden oldalán hat lőrés nyílik. A tornyot és templomot kerítő egykori várfalat a 19. században bontották le. A templom egykori pillérfőiből kettőt megőrzött. Ezek nagysága, formája, spiráldíszítése a nagydisznódi templom nyugati kapuján látható oszlopfőkkel azonos, így kormeghatározó: keletkezése a 13. század elejére, vagyis az itteni szász telepítés kezdetére esik.
A templomhajót fakarzat futja körbe. Részleges feltárások nyomaiból megállapítható, hogy a karzat, illetve a szószék egyik első festője Umling Lőrincz lehetett, aki későbbi munkássága során Kalotaszeg templombelsőinek meghatározó jellegét adta. A templom az UNESCO Világörökség része.
A parasztvárat a szászok mindaddig óvták, amíg nem kényszerültek távozásra. Azután megkezdődött a pusztulás. A szászok helyét kisajátító betelepülők a vár köveit építkezéseknél használták fel, az így lecsupaszított romokat a növényzet eltakarta.
Önkéntesek munkájával járhatóvá vált a vár felé vezető út is.
Köszönetet mondunk Keresztes Géza műépítésznek a rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokért és Demján László műemlékvédő építésznek a képekért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.
Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.
„Az EU sarkvidéki politikája, az őslakos népek és az ökológiai igazságosság – A számi nép hangjának beemelése az európai döntéshozatalba” – címmel szervezett az Európai Parlament vitafórumot a számi népcsoport szerepéről az Európai Unióban.
Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.
Egy ország, ahol alig használnak készpénzt, ahol külön női parlament működik, ahol szinte mindenki beszél angolul, és ahol a kisebbségi nyelveken is lehet tanulni.
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
Afrika északnyugati partjai közelében találhatók a Kanári-szigetek. A Spanyolországhoz tartozó szigetcsoport egyik legnépszerűbb tagját, Gran Canariát kerestük fel. Megkapó hegyvidéki tájak, homokos partok és különleges régészeti emlékek fogadtak.
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!