Látkép a főútról. A szamosújvári várban két és fél évszázada börtön működik
Fotó: Demján László
Nevét a város a Martinuzzi Fráter György által 1540 körül építtetett várkastélyról kapta. A rómaiak idejében a mai kisváros déli bejáratánál castrum állt. A település helyén a középkorban Gerla falu házai álltak, amelynek emlékét a város mai román neve őrzi. Híres várában 1786-tól börtön üzemel. Az erdélyi épített örökséget bemutató sorozatunkban Szamosújvárra látogatunk.
2021. január 22., 09:112021. január 22., 09:11
2021. január 22., 09:442021. január 22., 09:44
A település első okleveles említése 1291-ben történik Gerlahidaként. Alapítója valószínűleg az Ábránfy nemzetségből származó, 1264-ból ismert Gerla lehetett, akinek Békés megyében, Békéscsabától keletre a ma is meglévő Gerla nevű falu volt az egyik birtoka. A 13. század második felében Bálványos várának tartozéka lett, és feltehetően ebben az időben építették a Szamoson átvezető hídját, amiről a Gerlahida nevet kapta.
Bálványos tartozékaként Gerla 1406-ban került Szántai Laczk Jakab erdélyi vajda kezébe. Kiss Gábor, az Erdélyi várak, várkastélyok című munkájában arról ír, hogy a Lackfiak kihaltával 1456-ban Gerla a Bánffyaké lett, de mint per alatti birtokot, Mátyás király Vingráti Geréb Jánosnak adományozta. 1463-ban azonban ismét a Bánffyak birtokába kerül. Miután Bánffy László és Zsigmond részt vett az 1467-es Veres Benedek-féle királyellenes lázadásban, birtokaitól megfosztották, és azokat a király VII. János püspöknek, azaz Zrednai Vitéz Jánosnak, Mátyás király nevelőjének, a későbbi esztergomi érseknek, Vitéz Jánosnak adományozta.
A 16. század elején rommá lett vár helyén 1540 előtt Szapolyai János király parancsára megkezdték Újbálványos várának felépítését a Bács megyéből származó Bánk Pál királyi várnagy vezetésével. Az építkezést Martinuzzi György folytatta és fejezte be 1542-ben Domenico de Bologna tervei alapján. A vár Martinuzzi alatt élte fénykorát. Az erdélyi főúr itt őrizte kincseit. Amikor 1551-ben Castaldo emberei meggyilkolták, a várban 250 ezer magyar forintot, 889 márka veretlen aranyat, 2453 márka ezüstöt, 4 ezer Lysimachos-aranyat, aranyláncokat, különleges edényeket, különböző dísztárgyakat és háromszáz lovat találtak.
Az elmúlt két évszázadban többször is felujították a börtönként szolgáló vár épületegyüttesét
Fotó: Archív
I. Ferdinánd király 1552-ben a várat összes tartozékával együtt ecsedi Báthory András erdélyi vajdának adományozta azzal a feltétellel, hogy a vár védelméről Castaldo temesi ispánnal és császári kapitánnyal gondoskodjék. 1553 májusában az I. Ferdinánd pártján álló Dobó István egri hős lett Erdély vajdája és Szamosújvár kapitánya. Izabella királyné híveként ekkor még volt egy vajdája Erdélynek Kendi Ferenc személyében. Kendi 1556. november 26-án ostrommal foglalta el Szamosújvárat, Dobót börtönbe záratta, aki 1557. november 15-én szökött meg fogvatartója elől.
A várat 1619 és 1652 között többször is átalakították Giovanni Landi, majd Agostino Serena vezetésével. Evlija Cselebi török történetíró 1661-ben Sólyomkő várának elfoglalása után érkezett a török sereggel Szamosújvárra. A várról és a török sereg pusztításairól így ír: „egy nagy tó partján erős építkezésű vár hét új bástyafallal. Felszerelése és ágyúi jó karban voltak s hatezer harcedzett német katona volt benne, mégis mikor a győzelmes sereg alája érkezvén, a papok a bástya fölé a béke zászlóit kitűzték… A lőrések fölött én szegény hét szolgámmal elénekeltem Mohamed ezánját s a győzelmi zászlókat kitűzték… A házakból, templomokból minden értékes dolgot elvittünk s ezt a virágzó várost felégettük s így leírhatatlan sok zsákmányhoz jutottunk. Sőt, a királyok palotájával szemközt levő templomban néhány király holttestét is találták a harcosok. Az egyik nagyon értékes drágakövekkel díszített, ezüst trónon ült olyan alakban, mintha kormányozna, fején drágaköves koronával és forgóval, rajta értékes selyemköpönyeg, derekán Számszám öve és kard, kezében pedig drágaköves pálca volt…”.
A vár 1665-ben Apafi Mihály erdélyi fejedelem birtokába került. Az 1670-ben készült, Priorato-féle térkép alaprajza szerint az új olasz rendszerű bástyákkal megerősített vár megközelítően négyszög alakú volt. Az egész várat vizesárok vette körül 35–50 m szélességben, és átlag 2 m-es mélységben. Legerősebb a délnyugati bástyája volt, amelyen négy ágyút is el tudtak helyezni. Ez védte a felvonóhíddal ellátott kaput, amelyhez a vizesárkon keresztül facölöpökön nyugvó fahíd vezetett. A falak és bástyák védelmében állott a Martinuzzi-várkastély a kápolnával és különböző rendeltetésű helyiségeivel. Martinuzzi a vár keleti oldalán két bástyát és védőfalat építtetett, amelyek azonban ma már nincsenek meg.
Rózsa Sándor sírja a szamosújvári börtön melletti temetőben
Fotó: Demján László
A 18. század közepén, Rákóczi György idejében épült a nyugati várfal az északi bástyával, amelyeket a 19. század második felében bontottak le. A keleti bástyát 1883-ban rombolták le teljesen, és ekkor semmisült meg a börtön is, ahol Báthory Boldizsárt és Kovacsoczkyt kivégezték. Az átalakított várat 1786-tól börtönnek használták, amit 1856-ban háromemeletes épülettel toldottak meg.
Szamosújvár minden bizonnyal legismertebb foglya a legendás betyár, Rózsa Sándor volt, akit életfogytiglani börtönbüntetése letöltésére hoztak Szamosújvárra 1873-ban. 1878-ban bekövetkezett haláláig itt raboskodott. Sírja a temetőben ma is látható.
Bicsok Zoltán és Orbán Zsolt az Isten segedelmével udvaromat megépítettem… című könyvéből tudjuk, hogy az épületegyüttes 1913-tól kiskorúak számára létrehozott bűnmegelőzési központ székhelyeként, majd a kommunista hatalomátvétel után a rendszer egyik leghírhedtebb politikai börtöneként működött. 1964 után köztörvényes bűnözők börtöne lett. A rendszerváltás után a kommunizmus áldozatainak emlékére múzeumot rendeztek be a régi épületben. Mivel az épületegyüttesben ma is börtön működik, látogatása csak különleges engedéllyel lehetséges.
Köszönetet mondunk Keresztes Géza műépítésznek a rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokért és Demján László műemlékvédő építésznek a képekért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!