Rákóczi Zsigmond szobra Szerencsen
Fotó: Wikipédia
Rákóczi Zsigmond mindössze egy évet ült az erdélyi fejedelemség trónján. Megválasztását szerencsének köszönhette, de külső támogatás nélkül hatalma rövidéletűnek bizonyult.
2019. szeptember 23., 09:592019. szeptember 23., 09:59
2019. szeptember 23., 21:072019. szeptember 23., 21:07
(folytatás a 35. lapszámunkból)
Rákóczi Zsigmond apja, Rákóczi János Zemplén megyei köznemes volt, édesanyját Némethy Sárának hívták. Születésének időpontját nem ismerjük, a történészek az 1550-es évek közepére teszik. Végigjárta a végvári katonáknál szokásos felemelkedés lépcsőfokait, mert 1586-ban Rákóczi Zsigmond szendrői főkapitányként tűnt föl. Környékbeli kisebb-nagyobb birtokairól származó borral kereskedett Lengyelország felé, és ebből szép vagyonra tett szert. 1580-ban már jelentős összegeket kölcsönzött Hans Rueber kassai főkapitánynak, sőt a Szepesi Kamarának is. Cserébe megkapta zálogbirtokul Szerencset. Feleségül vette Mágóchy András özvegyét, Alaghy Juditot, akivel jelentős Mágóchy-birtokokat is szerzett.
A nagybirtokossá váló Rákóczi 1588-ban elnyerte az egri vár főkapitányi tisztségét. Eger kapitányának lenni igen magas rangot és megbecsültséget jelentett. Tisztségével szerteágazó feladatai voltak, mert a várhoz hatalmas birtoktestek tartoztak.
Szinán budai pasa 1588 őszén az adót hiányosan fizető Szikszó megrendszabályozásával Kara Ali székesfehérvári szandzsákbéget bízta meg. A mezővárost már megszállták az oszmán hadak, a néhány ott maradt lakos a vártemplomból védekezett, a többiek elmenekültek. Rákóczi vezetésével azonban megérkeztek az egri és szendrői felmentő hadak, a harc és a győzelem híre pedig egész Felső-Magyarországon elismerést hozott Rákóczi Zsigmondnak.
1591-ben távozott az egri főkapitányságból, és még ebben az évben meghalt felesége is. 1592-ben feleségül vette az erdélyi birtokos családból származó Gerendy Annát, aki három gyermekkel ajándékozta meg. Anna 1597 táján meghalt, így Rákóczi Zsigmond másodszor is özvegy maradt. 1597-ben házasodott meg harmadszor, Telegdy Borbálával, akitől nem született gyermeke.
A tizenöt éves háború hadakozásaiban alig tűnt fel, pedig ekkor már ismert, hadi tapasztalatokkal rendelkező személyiségként volt számon tartva. Egy ideig a Basta főparancsnoksága alatt álló magyar hadak kapitányaként tevékenykedett. Lojalitása a Habsburg-házhoz minden kétségen felül állt.
A 17. század elején megkezdődtek a magyar főurak ellen indított vagyonelkobzási perek, amelyekből Rákóczi Zsigmond sem maradt ki. Két birtokügyben is mondvacsinált ürüggyel perbe fogták. Noha a perekben nem sikerült megzsarolni, Rákóczi elfordult a politikától és visszavonultan élt: köszvényére hivatkozva kimentette magát a királyi tanácsban való részvétel alól, és az országgyűlésre sem ment el.
Rákóczi Zsigmond valószínűleg 1604 novemberében találkozott Bocskaival és Csáky Istvánnal. Ekkor köthettek szövetséget egymással. 1605 szeptemberében a medgyesi országgyűlésen az erdélyi rendek Bocskai Istvánnak fejedelemmé való beiktatása mellett Rákóczit kormányzóvá választották. Bocskai oldalán felvállalta az erdélyi közélet irányítását. Határozott, önálló döntések meghozatalára képes kormányzónak bizonyult, aki a fejedelemmel együtt tudott működni. Számos alkalommal saját hatáskörében hozott rendelkezéseket. Így harciasan lépett fel a császári kézen lévő Déva várának ostromakor 1605-ben. Aktívan tevékenykedett, ellenőrizte és szervezte a határvédelmet, a hadak mozgósítását, országgyűlést hívott össze a fejedelem nevében, és intézkedett birtokügyekben is.
Bocskai halála után valóságos harc kezdődött Erdélyben a fejedelmi trón megszerzéséért, amelyben Rákóczinak nemcsak Homonnaival, de Báthory Gáborral is meg kellett küzdenie. A leendő fejedelem személyének eldöntése ezúttal nem csupán az oszmánok hatalmától függött. Az erdélyi rendek soha azelőtt nem hangoztatták olyan határozottan a szabad fejedelemválasztáshoz való jogukat, mint akkor. A féltve őrzött jogukat leginkább úgy tudták bizonyítani, hogy nem választották meg a Bocskai által kijelölt utódot, sem pedig a Báthory dinasztia sarját, így vált esélyessé a nagy tiszteletben álló kormányzó.
Homonnai Bálint már 1607 januárjában megszerezte a Porta támogatását, azonban késlekedett az Erdélybe való bevonulással, és még február elején is Kassán időzött. Eközben Erdélyben Rákóczi Zsigmond ügyes szervezkedéssel megelőzte Homonnait és Báthory Gábor támogatóit is. Januárban országgyűlést hívatott össze, ahol ismét kormányzóvá választották. Új megbízatása a fejedelemválasztásig tartson – határoztak a rendek. Belső ellenzékével egy hónap alatt ügyes taktikai húzásokkal kiegyezett, és ezután diplomáciai kapcsolatépítésbe kezdett.
Bocskai István halála után a megürült fejedelmi székre pályázó önjelöltek többsége a színfalak mögött tevékenykedett a nyilvánosság kizárásával. A fejedelemségre eséllyel két jelölt pályázott: Báthory Gábor és Homonnai Bálint. Bocskai halála után Báthory Gábor azonnal fellépett követelésével. A trón elnyeréséért az új nagyvezírt, Murád pasát 1607. január 2-án írt levelében kereste meg, a szultán azonban a másik jelölthöz, Homonnai Bálinthoz küldött levelet, amelyben őt biztosította támogatásáról. Erdélyben óriási felháborodást keltett Homonnai fellépése. A rendek alapvető joguknak tekintették a fejedelemválasztás szabadságát. Az ellenállást Rákóczi Zsigmond kormányzó szervezte. Ő sem volt erdélyi, akárcsak Báthory Gábor, vagy Homonnai Bálint, kormányzói tevékenysége azonban jó kapcsolatba hozta az erdélyi politikusokkal, akik bár nem tartották őt nagy képességű államférfinak, mégis a maga módján tehetségesnek tekintették. Támogatást a fejedelemség elnyerésére Zsigmond azonban nem remélhetett. A Porta Homonnait támogatta, a családi hagyományok Báthory Gábort tették esélyessé, így Rákóczi senkire sem számíthatott. És ez lett a szerencséje, mert az erdélyi rendek szemében ő volt a kívánatos jelölt. Az 1607. januári kolozsvári országgyűlés megerősítette Rákóczit kormányzói hivatalában, és kimondta, hogy új fejedelmet a régi fejedelem, Bocskai István temetése után választanak. Közben megérkezett Mátyás főherceg magyarországi királyi kormányzó levele, amelyben felszólította a fejedelemség rendjeit, hogy egyelőre ne tegyenek semmit, várjanak a választással, míg Rudolf császár a teendőkről intézkedik. Az 1606-ban kötött béke rendelkezéseiben azonban nem történt utalás arra, hogy a királynak joga lenne beleszólni az erdélyi fejedelemválasztásába.
A török Porta a döntést látszólag nem hagyta megtorlatlanul, Rákóczi megválasztásakor ugyanis az ország határánál volt Musztafa aga, aki Homonnai Bálintot támogatta. Zsigmond azonban levélben tudatta vele, hogy a rendek nem Homonnait, hanem őt választották. A Porta meglepő választ küldött: Murád pasa nem ismerte el a sokat emlegetett szabad fejedelemválasztási jogot, Rákóczi Zsigmond mégis megmaradhat fejedelemségében.
1607 tavaszán a hajdúk szabadsága mintha Bocskaival sírba szállt volna. Nem történt semmilyen intézkedés kielégítésükre. Bocskai István 45 ezer forintot ígért a zsoldjukra. Készpénz 1607-ben gyakorlatilag nem volt Magyarországon, a néhai fejedelem után maradt 27 ezer forintot a temetésre költötték. A hajdúk azonban nem fogadták el járandóságuk késlekedését, ezért szervezkedni kezdtek, és kiáltványukban arról tájékoztatták az országot, hogy amíg a bécsi béke végrehajtása meg nem történik, nem hajlandók letenni a fegyvert.
Báthory Gábor 1608 februárjában szövetséglevelet írt alá velük. Ebben Nagy András generális és Elek János kapitány kijelentették: Báthory Gábort segíteni fogják az erdélyi fejedelmi trón megszerzésében. Cserében a jövendőbeli fejedelem gondoskodni fog a hajdúk letelepítéséről.
A hajdúkkal a háta mögött Báthory megengedte magának, hogy tárgyaljon. Közvetítői útján felajánlotta Zsigmondnak Szádvár és Sárosvár birtokait, ha lemond a fejedelemségről. A különböző csoportosulások közötti háború elkerülése végett Rákóczi lemondott a fejedelemségről. Ilyen körülmények között Báthory Gábor egyetlen puskalövés nélkül 1608. március 7-én megszerezte Erdély fejedelmi trónját.
(folytatjuk)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!