Hirdetés

Megemlékezés a temesvári népfelkelés 31. évfordulóján – Tőkés László beszéde

Koszorúzás a népfölkelés helyszínén, a Mária téri református templomnál Temesváron •  Fotó: Tőkés László Sajtóirodája

Koszorúzás a népfölkelés helyszínén, a Mária téri református templomnál Temesváron

Fotó: Tőkés László Sajtóirodája

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformja (Platform of European Memory and Conscience, PEMC) szervezésében tartottak az idén megemlékezést – a pandémiás körülményekhez és korlátozásokhoz igazítva jórészt a virtuális térben – a temesvári antikommunista népfölkelés és rendszerváltó forradalom kitörésének eredeti helyszínén, a Mária téri református templomban. Tőkés László beszédét közöljük.

EN-összeállítás

2020. december 16., 20:382020. december 16., 20:38

2020. december 16., 20:522020. december 16., 20:52

A hely szellemében, tisztelettel és szeretettel köszöntöm innen, a temesvári református templomból a mai videokonferencia és könyvbemutató valamennyi előadóját és részvevőjét. A temesvári népfelkelés 31. évfordulóján megilletődéssel állok meg ezen a megszentelt helyen, ahonnan egykor a forradalmi események elindultak, ahol Isten szava szabadon szólt, hitet és bátorságot öntve gyülekezetünk tagjainak lelkébe, akik aztán a kicsiny Dávid módjára szálltak szembe a legyőzhetetlennek tűnő kommunista diktatúra Góliátjával, beteljesítve a gyilkos Ceaușescu-rezsim végzetét.

Áldott legyen a temesvári felkelés hőseinek és áldozatainak emléke! Illesse köszönet és elismerés a temesvári református gyülekezetet és mindazokat, akik részesei voltak Temesvár szabadságharcának! Szeretettel üdvözlöm volt harcostársaimat, akikkel a mai napon együtt emlékezünk.

Hirdetés

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nevében külön is köszöntöm az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformjának képviselőit, élükön Łukasz Kamiński elnök úrral. Emlékkonferenciánk társszervezőiként régi adósságunknak teszünk eleget, amikor mostani tanácskozásunk napirendjén a nemzeti kisebbségek és a vallási közösségek kommunista diktatúra általi elnyomatásával foglalkozunk.

Aligha volna erre alkalmasabb időpont és helyszín, mint éppen a temesvári népfelkelés kitörésének évfordulója, hiszen három évtizeddel ezelőtt az itteni, kétszeres – etnikai és vallási – kisebbségben élő gyülekezetünk bátor kiállása vezetett az ateista-kommunista diktatúra bukásához.

Teljes bizonyossággal állapítható meg, hogy

Idézet
romániai magyar közösségünk és egyházaink kisebbségi elnyomatása meghatározó szerepet játszott a nacionálkommunista Ceaușescu-rezsim elleni lázadásban.

Magyar nemzeti közösségünk évtizedek óta tartó mesterséges asszimilációja mellett magyar történelmi egyházainkat is – úgymint a katolikus, református, evangélikus és unitárius egyházat – kiváltképpen sújtotta az ateista diktatúra. A Kiútkeresés a hazugság világából címen most megjelenő könyvem híven dokumentálja a korabeli magyar református egyház tarthatatlan állapotát, a jogfosztottságot és a vallásszabadság teljes hiányát. A Románia parlamentjében 2007-ben előterjesztett Tismǎneanu-jelentés maga is elismeri, hogy a Traian Bǎsescu államelnök által „törvénytelen és bűnös rendszernek” nevezett román kommunista diktatúra milyen súlyos bűncselekményeket követett el az erdélyi magyar közösség ellen. Külön is említésre méltó a kisebbségi román görögkatolikus egyház 1948-ban való betiltása és brutális üldözése, valamint a német – szász és sváb – nemzeti közösség országunkból való kiűzése és szinte teljes felszámolása. Mindezek a ’80-as évek végén Nicolae Ceaușescu „Kondukátor” ördögi falurombolási tervébe torkolltak, mely végveszéllyel fenyegette Erdély kisebbségi közösségeit és egyházait. Velük együtt a román többségi társadalom nemzeti, polgári és kulturális öröksége is veszélyben forgott.

Ebben

Idézet
a kiélezett és feszültséggel teli helyzetben, Románia csődközeli gazdasági válságának körülményei között a Diktátor durva magyar- és nyugatellenes propagandával és diverziókeltéssel igyekezett elterelni a figyelmet a bajokról, és a növekvő elégedetlenséget lecsillapítani.

A kelet-közép-európai országokban végbemenő rendszerváltozás láncreakciószerű folyamatából azonban Románia sem maradhatott ki. December 15–16-án Temesváron kitört a forradalom. Rá néhány napra Erdély több városa és Bukarest is követte Temesvár példáját.

Ceaușescu és a hírhedt román titkosszolgálat, a Securitate minden ellentétes igyekezete ellenére a többségi románok és a nemzeti kisebbségek nem engedtek a nacionalista diverziónak, és példás módon összefogtak közös ellenségükkel, az ateista nacionálkommunista diktatúrával szemben. Mintegy tíz etnikai és ugyanannyi egyházi közösség vallási-politikai szolidaritásának köszönhetően december 20-án ilyenképpen válhatott Temesvár Románia első szabad városává. Ezt nevezzük „Temesvár szellemének”, mely a román–magyar történelmi megbékélés ígéretét és esélyét hordozta magában. Ugyanezt tartalmazza az 1990 márciusában született antikommunista Temesvári kiáltvány, melynek 4. pontja a románok és más nemzeti közösségek közötti kölcsönös tisztelet és tolerancia mellett tesz hitet.

Mi történt azóta, és hol állunk most? – tevődik fel a kérdés harminc év után.

Idézet
Magyar közösségünk és egyházaink kezdetben vérmes reményeket fűztek a demokratikus rendszerváltozáshoz, azonban a temesvári csodának hamar vége szakadt.

Az Iliescu-rezsim, illetve a volt Securitate által szervezett marosvásárhelyi magyarellenes pogromkísérlet újból végletesen megrontotta a román–magyar kapcsolatokat, és a posztkommunista politikai visszarendeződés következtében azóta is az államnacionalizmus szintjén mozgó magyarellenesség jellemzi Románia kisebbségpolitikáját. Erre nézve elégséges, hogyha megemlítjük, hogy Beke István és Szőcs Zoltán személyében jelenleg is magyar politikai foglyok ülnek börtönben, diszkriminatív jogi és adminisztratív eljárások sújtják a magyar nyelvhasználatot és szimbólumokat, önkényesen megszüntették a marosvásárhelyi állami magyar orvosi egyetemet, magyarellenes törvényeket hoz a román parlament, a kommunizmus idején elkobzott egyházi és magyar tulajdonok visszaszolgáltatása harminc év alatt sem történt meg, úzvölgyi magyar katonatemetőnket román ultranacionalisták gyalázták meg és bitorolják, Klaus Iohannis államelnök és más román vezető politikusok pedig nyilvános módon uszítanak a magyar közösség ellen. Nem utolsósorban pedig harminc éve várat magára az 1990-es marosvásárhelyi magyarellenes agresszió (a „fekete március”) kivizsgálása, valamint a tettesek felelősségre vonása.

Tavaly decemberben, a romániai forradalom 30. évfordulóján az Európai Parlament ünnepi állásfoglalásában arra hívta fel a román államot, hogy „fokozza erőfeszítéseit a forradalommal kapcsolatos igazság feltárása érdekében”. Nagy adóssága ez Romániának az 1989-es forradalom – köztük Temesvár – hőseivel és ártatlan áldozataival szemben.

Ugyanilyen

Idézet
tartozása van a román államnak a magyar nemzeti közösség és történelmi egyházaink iránt. Tárják fel és tegyék jóvá a velük szemben elkövetett igazságtalanságokat és visszaéléseket!

Végezetre hadd említsem meg, hogy december 6-án került sor országunkban az újabb parlamenti választásokra. Aggodalommal vettük tudomásul, hogy „demokratikus alapon”, magas szavazataránnyal a vasgárdista hagyományokon alapuló szélsőnacionalista „Románok Egyesüléséért Szövetség”, az AUR is bejutott a román törvényhozásba. Aggasztó, hogy parlamenti mandátumot szerzett képviselői között olyan magas rangú katonatisztek is szerepelnek, akik annak idején, 1989 decemberében a forradalom elfojtásában jeleskedtek.

Csak remélnünk lehet, hogy a magyar RMDSZ-párttal koalícióra készülő Nemzeti Liberális Párt és annak volt elnöke, Klaus Iohannis államfő – a választások győztesével, a Szociáldemokrata Párttal együtt – felhagynak eddigi magyarellenes politikájukkal, sőt a kifejezetten magyargyűlölő szélsőjobboldali AUR párttól is kellő módon elhatárolják magukat.

Szívből kívánom, hogy a temesvári népfelkelés mostani évfordulója mementóul szolgáljon a román–magyar megbékélés megvalósítására.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 14., kedd

Húsz fokig melegszik a levegő, de újabb esős és hűvös idő közeleg

Miközben az éjszakák még jó ideig hűvösek maradnak, fagyra már nem kell számítani, a nappali csúcsértékek pedig elérik a 19–20 Celsius-fokot. Hétvégére azonban mérséklődik a nappali felmelegedés.

Húsz fokig melegszik a levegő, de újabb esős és hűvös idő közeleg
Hirdetés
2026. április 12., vasárnap

A marhavagonokban kitelepített felvidéki magyarok emléknapja

A második világháborút követően Csehszlovákia vezetése súlyos jogfosztással, deportálásokkal, asszimilációval és kitelepítéssel sújtotta a felvidéki magyarokat. 1947 és 1949 között 76 ezer magyart köteleztek arra, hogy elhagyja szülőföldjét.

A marhavagonokban kitelepített felvidéki magyarok emléknapja
2026. április 11., szombat

Magyar foci: közösség- és önazonosságépítés a kincses városban

A másfél évtizede indult Dribli focisuli ma már több száz gyereket mozgat meg Kolozsváron, miközben a tömegsport és a tehetséggondozás egyszerre határozza meg a működését. Könczei Soma szerint a foci nemcsak a pályán elért eredményekről szól.

Magyar foci: közösség- és önazonosságépítés a kincses városban
2026. április 08., szerda

Erdélyi szavazótömb? Egyszerű és bonyolult

Retteg az erdélyi szavazatoktól a magyarországi választók egy része. Teljesen alaptalanul – tenném hozzá gyorsan. Ha minden szavazatra jogosult személy elmenne és a Fideszre szavazna, akkor sem tudnánk jelentősen befolyásolni a választás végeredményét.

Erdélyi szavazótömb? Egyszerű és bonyolult
Hirdetés
2026. április 07., kedd

Hirtelen jön a lehűlés: hétvégén mínusz 4 fok is lehet Erdélyben

A több napos, húsvétot idéző enyhe idő után rossz hír, hogy hirtelen lehűlés várható: a hétvégén éjszakánként akár mínusz 4 fokig is csökkenhet a hőmérséklet, ami megfelelő védekezés nélkül súlyos károkat okozhat a gyümölcsösökben.

Hirtelen jön a lehűlés: hétvégén mínusz 4 fok is lehet Erdélyben
2026. április 06., hétfő

Húsvéti locsolás – Hogyan változott és örökíthető tovább az Erdély-szerte élő hagyomány?

Átalakulóban van a húsvéti locsolás hagyománya, viszont a városi vagy zártabb falusi közösségek más-más mértékben és intenzitással érintettek – mondta a Krónikának Miklós Zoltán-István néprajzkutató, akivel a húsvéti locsolás hagyományáról beszéltünk.

Húsvéti locsolás – Hogyan változott és örökíthető tovább az Erdély-szerte élő hagyomány?
2026. március 31., kedd

Esővel indul, napsütéssel folytatódik: 20 fok körüli meleg várható húsvét másodnapjára

Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.

Esővel indul, napsütéssel folytatódik: 20 fok körüli meleg várható húsvét másodnapjára
Hirdetés
2026. március 31., kedd

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel

A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel
2026. március 28., szombat

Rácz Magda alkotásai, amelyek belülről születnek

Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.

Rácz Magda alkotásai, amelyek belülről születnek
2026. március 26., csütörtök

Brüsszeli hóbort zöldje felé űz a rideg energiavalóság

A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.

Brüsszeli hóbort zöldje felé űz a rideg energiavalóság
Hirdetés
Hirdetés