Hirdetés

Mátyás király török elleni harcai

Ion Osolsobie román festő 19. századi litográfiájának részlete a kenyérmezei csatáról

Ion Osolsobie román festő 19. századi litográfiájának részlete a kenyérmezei csatáról

A Magyar Királyság és Nyugat-Európa védelmét szolgáló törökellenes harcok 1474 után állandósultak. 1474-ben egy török hadtest egészen Váradig vezette portyázó hadjáratát. Ezt később újabb török hadjáratok követték, amelyek rendszerint török vereséggel, azaz magyar győzelemmel végződtek.

Garda Dezső

2018. augusztus 10., 21:332018. augusztus 10., 21:33

2018. augusztus 10., 21:352018. augusztus 10., 21:35

(folytatás lapunk július 26-i számából)

Mátyás király 1475-ben személyesen indult hadba a török ellen. Katonai sikerei közül kiemelkedett Szabács visszafoglalása 1476. február 15-én, többhónapos ostrom után. Újabb hadi sikereivel Hunyadi Mátyás a Török birodalommal való megbékélésre törekedett.

Hirdetés

A magyarok törökellenes önvédelmi harcainak fontosságát a Pápa Államhivatalnoki Karában szolgáló Jakab bíboros így fogalmazta meg: „Valahányszor eszembe jut, hogy a török had a magyarok ellen indul, annyiszor magamon kívül vagyok ijedtemben, és szemem előtt forog jövendő sorsunk. Isten jóvoltából kapták a keresztények ezt az országot, hogy mindenikünkért harcoljon, és a mireánk fenekedő szélvészeket erejével visszatartsa. Ha egyszer, amitől Isten őrizzen, legyőzetvén, halálos sebet kapni talál, mi a legnyomorúbb szolgaságnak igája alá leszünk kénytelenek hajtani nyakunkat.”

Nándorfehérvár a célpont

Amióta a török hadak megvetették lábukat az Al-Duna jobb partján, és itt kiépítették hídfőállásaikat, Havasalföld, majd Moldva, később pedig Erdély is ki lett téve a török veszélynek.

Az Oszmán birodalom rendkívüli politikai érzékkel használta ki a balkáni államok szétaprózottságát, belső megosztottságát és anarchiáját.

Elfoglalta mindazokat az államokat, amelyek Zsigmond király uralkodásának első felében még az ütközőállamok szerepét töltötték be a törökök és a magyarok között. Mátyás király korában a törökök fő támadási iránya a magyar királyság végvárai voltak, legfőképpen Nándorfehérvár. A Magyar Királyság elleni hadjárataikat a 15. század 70-es éveinek végéig a törökök nem Erdélyen keresztül vezették. Nem innen akartak döntő csapást mérni fő ellenfelükre, hanem dél felől, a kulcsfontosságú Nándorfehérvár irányából. Ez az útvonal maradt a törökök fő támadási iránya, amely a Száván és a Dráván át, felfelé a Dunán Budának vezetett. A 15. század végéig a törökök erdélyi betörései kivétel nélkül helyi jellegűek voltak. Ezek célja elsősorban a megfélemlítés és a zsákmányszerzés lehetett.

A nehezen gyűlő erdélyi had

A magyar hadvezetés nem tudta pontosan, hol törnek majd be a törökök: a Temesközben vagy Havasalföld felől? Csupán a támadási szándékról tudtak. Báthory István erdélyi vajda megkezdte seregének összegyűjtését. Hasonlóképpen cselekedett Kinizsi Pál is Temesvár környékén. Felkészülésük azonban elégtelen volt, hiszen amikor a török had megjelent Erdélyben, a végeken nem volt olyan méretű magyar had, amely az oszmán sereggel szembeszállhatott volna. Nem tudták feltartóztatni a törököket a Kárpátoknál.

Báthory István követeket küldött Kinizsi Pálhoz azzal a hírrel, hogy a törökök már benn vannak Erdélyben, és rabolnak.

Sürgette katonáinak hadrendbe állítását, miközben Erdélyben is nehezen formálódott a törökellenes had.

Hagyományhoz illően az erdélyi had összegyűjtésében részt vett az erdélyi püspök és káptalan is bandériumaikkal. Ott voltak Báthory hadseregében a felkelt nemesség hadai, a szász hadak Hecht György szebeni ispán, a székely hadak Kendi Antal székely ispán vezetése alatt, valamint az erdélyi román nemesek hadai.

Török sereg Erdély ellen

Az összevont török hadak támadása 1479 őszén elérte Erdélyt. Ezt bizonyítja az is, hogy több török katonai közigazgatási egység parancsnoka – egyes források szerint tíz bég – vett részt az erdélyi hadjáratban. Nem tudjuk pontosan, ki volt a hadak fővezére. Bonfini Ali béget említette, aki valószínűleg azonos az 1476. évi Magyarországra támadó török csapatok vezérével. Valószínűbb azonban, hogy a szerdár, azaz a főparancsnok Haszán-oglu Isza bég volt, aki 1476-ban részt vett a szultán oldalán a moldvai hadjáratban. Őt említette Szead-Eddin török történetíró. Mátyás király is a pápához intézett levelében, megjegyezte, hogy Isza bég volt az anatóliai Begler bég után a legmagasabb rangú parancsnok.

Eltérnek egymástól a források adatai a török had létszámáról. Bonfini hatvanezer török támadásáról írt. A török források csupán tizenötezer akindzsinek a részvételéről írtak, de nem említették a sereg reális nagyságát. Dlugosz lengyel krónikás százezer török katonáról tett említést. Mátyás király levelében negyvenháromezer törökről írt. Egy korabeli német forrás negyvenötezerre, míg a dubnici krónika harmincnégyezerre tette az oszmán haderő nagyságát. A brassói Fekete-templom falán írt krónika hatvanötezer törököt említett. Minden valószínűség szerint a török 43 000 katonából állhatott. A törökök oldalán részt vett egy 5000 katonából álló havasalföldi csapat is.

A török hadak Havasalföldön át törtek be Erdélybe, valószínűleg a Vöröstoronyi-szoroson, Szeben felé. Három napon át raboltak, pusztítottak az országban.

1479. október 13-án rabokkal és zsákmánnyal megrakottan kezdtek visszafelé szállingózni, és Gyulafehérvártól délkeletre Alkenyér falu mezején gyülekeztek.

A kenyérmezei ütközet

Báthory István – noha serege jóval kisebb volt a törökökénél – elszánta magát az összecsapásra.

Hírnökeik révén Kinizsi Pállal abban egyeztek meg, hogy Báthory István vállalja az ütközetet, majd Kinizsi váratlanul fogja megtámadni a törököket, akiket így két tűz közé fognak majd. Az erdélyi vajda Szászvárosról Kenyérfaluhoz közeledett, majd seregét a Maros és a romoszi „hegyek” között állította fel. Balszélen a Maros mellett állottak fel a szászok, mögöttük pedig az erdélyi románok. Jobbszélen a székely hadak foglalták el állásaikat, s ezek mögött a vármegyék dandárai. Középen helyezkedtek el a bandériumok és Báthory István vértesei. A vajda két csapat lovast tartalékként hátrébb, a derékhad mögött állított fel, amely az összeköttetést kellett biztosítsa Gyulafehérvárral. A törökök az erdélyi sereggel szemben állították fel hadaikat.

A harcot a szászok kezdték meg a balszárnyon. A folyóparton olyan erővel ütköztek meg, hogy mindkét részről sokan elestek. Az összecsapás kiegyenlítődve zajlott, de hirtelen egy másik török csapat bocsátkozott az ütközetbe. Támadását a jóval kisebb számú szászok már nem tudták feltartóztatni, sokan elhulltak közülük, a többiek meghátráltak és a román segédcsapatok közé vonultak vissza. Ezek felkerekedtek, szembefordultak a törökökkel, és megújították a csatát. Az ellenség közül sokan elestek, néhányat a folyóba szorítottak. A balszárnyon lévő székelyek is nagy veszedelembe kerülve küzdöttek, majd a vértes lovasság hadsorai közé húzódtak.

A vajda támadásra indította csapatait, amelyek nagy erővel rontottak a törökökre, s annak első sorait szétzilálva meghátrálásra kényszeríttették őket. Az ütközetnek ebben a szakaszában

Báthory István végveszélybe került, és a tartalék sereget sem indíthatta már támadásra. Ekkor érkezett meg Kinizsi Pál a felmentő királyi sereggel. A temesi ispán seregének támadásával megfordult a hadi helyzet.

A temesi ispán vértesei hamarosan meghátrálásra kényszeríttették a törököket, akik képtelenek voltak a két irányból rájuk zúduló támadásnak ellenállni, és menekülésre kényszerültek. Szead-Eddin török krónikás így mutatta be az oszmánok védekezését: „Isza bég a harcmezőn kifejtve minden hősiességét pajzsként tartotta mellét az ellenség elébe (...) És Isza bég is elvesztette életét, s a föld lett nyugvó ágya.”

A győzelem ára

Az üldözőbe vett törökök közül senki nem menekült meg, mert a keresztény hadak a menekülőket lekaszabolták. Eközben a vajda és Kinizsi hadai elfoglalták a török tábort, s az ott felhalmozott török zsákmánnyal együtt kiszabadították mindazokat a rabokat, akiket Erdélyben szedtek össze a törökök.

Báthory István és Kinizsi Pál hadának sikerült megsemmisítenie a török sereg legnagyobb részét.

Bonfini szerint harmincezer török esett el, míg a brassói Fekete-templom krónikája szerint ötvenötezer. Szintén Szead-Eddin jegyezte fel: „De vágyaik fonala elvágatván és menekülésök útja elzáratván, az álnok király miatt a hit harcosainak legnagyobb része megitta a halál serbetjét és elfelejtette a világ gyönyöreit.”

Elesett a csatában Isza bég. Szkender bég mellett fogságba esett ötven magas rangú török, köztük Isza bég fia és Ali bég fia. Nagy volt a magyarok vesztesége is. Oláh Miklós szerint odaveszett az erdélyi sereg nagyobbik része.

A balszányon harcoló szászok és románok közül kétezren fulladtak a Marosba. Másnap, miután különválasztották az elesett keresztényeket a törököktől, eltemették őket. A püspök kétszáz lovasát Fehérváron, míg a többi magyart Bencencen temették el, a törököket pedig a csata színhelyén, Kenyérmezőn. A lábán megsebesült Báthory István a győzelem és a megmenekülés emlékére később kápolnát emeltetett a csata színhelyén.

(folytatjuk)

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 24., hétfő

Ahol a gyerekek megtalálhatják saját hangjukat: zenével épít közösséget Széken Vigh Emőke

A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.

Ahol a gyerekek megtalálhatják saját hangjukat: zenével épít közösséget Széken Vigh Emőke
Hirdetés
2026. augusztus 24., hétfő

Románia polgárait és energetikai biztonságát is veszélyeztetik a harci drónok

Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.

Románia polgárait és energetikai biztonságát is veszélyeztetik a harci drónok
2026. augusztus 23., vasárnap

Kínai hétköznapok: a ropogós galambtól az AI-taxiig és az akrobatikus operáig

Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.

Kínai hétköznapok: a ropogós galambtól az AI-taxiig és az akrobatikus operáig
2026. augusztus 21., péntek

Egészségügyi kártya vagy személyi igazolvány?

Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.

Egészségügyi kártya vagy személyi igazolvány?
Hirdetés
2026. augusztus 21., péntek

A törvény nem lehet visszamenőleges hatályú – csak ha az érdekeink úgy diktálják

Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.

A törvény nem lehet visszamenőleges hatályú – csak ha az érdekeink úgy diktálják
2026. augusztus 20., csütörtök

Hit, gyerekzsivaj és bográcsosillat Hídelvén – részt vettünk a református egyházmegye nyílt napján

A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.

Hit, gyerekzsivaj és bográcsosillat Hídelvén – részt vettünk a református egyházmegye nyílt napján
2026. augusztus 18., kedd

Forróság után zivatarok: változékony hétvége jön Erdélyben

Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.

Forróság után zivatarok: változékony hétvége jön Erdélyben
Hirdetés
2026. augusztus 17., hétfő

Erdélyi lakáspiaci körkép: Kolozsvár egyelőre utolérhetetlen, de van, ahol gyorsabban nőnek az árak

Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.

Erdélyi lakáspiaci körkép: Kolozsvár egyelőre utolérhetetlen, de van, ahol gyorsabban nőnek az árak
2026. augusztus 14., péntek

Ötvenmillió őshonos kisebbségi az Európai Unióban: Brüsszel a tagállamokhoz irányít

Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott

Ötvenmillió őshonos kisebbségi az Európai Unióban: Brüsszel a tagállamokhoz irányít
2026. augusztus 14., péntek

Megtámadott mentősök: mire képes a mesterséges intelligencia?

Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.

Megtámadott mentősök: mire képes a mesterséges intelligencia?
Hirdetés
Hirdetés