Áder János magyar és Andrzej Duda lengyel elnök megkoszorúzza Bartók Béla felavatott szobrát Kielcében
Fotó: MTI
A magyar–lengyel barátság napjának története 2006. március 24-ig nyúlik vissza, amikor Lech Kaczyński lengyel és Sólyom László magyar köztársasági elnök Győrben aláírták a győri nyilatkozatot, valamint átadták a lengyel–magyar barátság első köztéri emlékművét. Idén a lengyelországi Kielceben vettünk részt a közös ünnepségeken.
2019. április 01., 08:272019. április 01., 08:27
2019. április 01., 08:322019. április 01., 08:32
A magyar Országgyűlés 2007. március 12-én, a lengyel Szejm március 16-án nyilvánította határozatban ünnepnapnak március 23-át, a lengyel–magyar barátság napját. A közös emléknapnak minden évben a másik ország egy-egy városa ad otthont. 2007-ben Przemyśl, 2008-ban Debrecen, 2009-ben Krosnó, 2010-ben Óbuda-Békásmegyer, 2011-ben Poznań, 2012-ben Ópusztaszer, 2013-ban Tarnów, 2014-ben Eger, 2015-ben Katowice, 2016-ban Budapest, 2017-ben Piotrków Trybunalski, 2018-ban Veszprém és 2019-ben Kielce.
„Ezer év, egy verejték” jelszóval is illethetnénk az idei rendezvénysorozatot, amelynek során a közös ezeréves történelemre emlékeztek.
Bálint Sándor néprajzkutató és művészettörténész 1977-ben megjelent Ünnepi Kalendáriumában így fogalmaz: „E szájhagyományban megőrzött alapítómonda végső soron egy középkori Szent Imre-legendára megy vissza, amely írott forrásokban, így Jan Długosz műveiben a XV. században jelenik meg. Eszerint a magyar Imre herceg nagybátyjánál, Vitéz Boleszláv lengyel királynál időzik. Vadászni mennek, és egy szarvast követve följutnak a Lysa Gora hegyére. A szarvas itt eltűnik, Imre azonban fölismeri, hogy álmában már járt ezen a helyen. Megkéri nagybátyját, Boleszlávot, hogy építsen itt kolostort. Imre a mellén hordozott kétágú keresztjét is odaadja neki. Ebben Krisztus keresztfájának egy darabkája van ezüstbe foglalva, amelyet atyja a görög császártól kapott ajándékba. A király Imre kérésére csakugyan monostort alapít a hegyen.”
A lengyel államfő átadja a magyar államelnöknek a fehér Sas-rendet
Fotó: Bagosi Hajnal
A Jasna Gora-i kolostort a pálos rend 1382-ben alapította. Nem csoda tehát, hogy az immár 13. alkalommal megrendezett magyar–lengyel barátság napját e régióban ünnepeltük, a Szentkereszt-hegy lábánál.
A rendezvénysorozat kézilabda-mérkőzést, turisztikai konferenciát, kiállításokat, koncerteket, szoboravatást foglalt magában. A hagyomány szerint a barátság napján szentmisén vesz részt a két ország államfője, akik a mindenkori rendezvény fővédnökei is. A kielcei Püspöki Székesegyházban tartott ünnepi eucharisztián Veres András a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának az elnöke így fogalmazott: „a hűséges barát erős támaszod, vagyont talál, aki ilyen barátra tesz szert” (Sirák fia könyve 6,14) A barátság csak jó emberek között lehetséges, mert a barátság erényekre épül – hangoztatta Veres András. A szentmisét követően került sor Bartók Béla mellszobrának felavatására a kielcei parkban.
A műsor keretében a Kielcei Táncszínház Bartók Béla színpadi művét, a Fából faragott királyfi című zenei előadást mutatta be. A barátság napjának zászlaját a következő házigazda, a magyar főváros, Budapest Csepel kerülete kapta.
A kielcei Püspöki Székesegyházban tartott ünnepi eucharisztián Veres András a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke beszél
Fotó: Bagosi Hajnal
A gálaesten a legmagasabb lengyel állami kitüntetést, a Fehér Sas-rendet adományozta Áder János köztársasági elnöknek Andrzej Duda lengyel államfő a Lengyelországért kifejtett kimagasló tevékenységéért és a lengyel–magyar együttműködés fejlesztéséért. A Fehér Sas-rendet korábban többek között Josef Piłsudski, Lengyelország két világháború közötti kormányzója, később Karol Wojtyła – aki II. János Pál pápa néven lett a katolikus egyház feje – is megkapta. Mádl Ferenc, Magyarország korábbi köztársasági elnöke is a Fehér Sas-rend kitüntetettjei között szerepel.
A lengyel–magyar barátság hagyományáról beszélve Áder János államfő kiemelte a két második világháborús vértanú emlékét: magyar részről a lengyelországi menekültek mentésében részt vevő Esterházy Jánost, lengyel részről pedig Szent Maximilian Kolbe ferences atyát. Felidézte, hogy Marek Jedraszewski krakkói érsek tavaly vállalta Esterházy János boldoggá avatásának ügyét, a per posztulátora az Egerben szolgálatot teljesítő Pawel Cebula lengyel minorita atya lett.
Bagosi Hajnal, Kielce (Lengyelország)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!