Áder János magyar és Andrzej Duda lengyel elnök megkoszorúzza Bartók Béla felavatott szobrát Kielcében
Fotó: MTI
A magyar–lengyel barátság napjának története 2006. március 24-ig nyúlik vissza, amikor Lech Kaczyński lengyel és Sólyom László magyar köztársasági elnök Győrben aláírták a győri nyilatkozatot, valamint átadták a lengyel–magyar barátság első köztéri emlékművét. Idén a lengyelországi Kielceben vettünk részt a közös ünnepségeken.
2019. április 01., 08:272019. április 01., 08:27
2019. április 01., 08:322019. április 01., 08:32
A magyar Országgyűlés 2007. március 12-én, a lengyel Szejm március 16-án nyilvánította határozatban ünnepnapnak március 23-át, a lengyel–magyar barátság napját. A közös emléknapnak minden évben a másik ország egy-egy városa ad otthont. 2007-ben Przemyśl, 2008-ban Debrecen, 2009-ben Krosnó, 2010-ben Óbuda-Békásmegyer, 2011-ben Poznań, 2012-ben Ópusztaszer, 2013-ban Tarnów, 2014-ben Eger, 2015-ben Katowice, 2016-ban Budapest, 2017-ben Piotrków Trybunalski, 2018-ban Veszprém és 2019-ben Kielce.
„Ezer év, egy verejték” jelszóval is illethetnénk az idei rendezvénysorozatot, amelynek során a közös ezeréves történelemre emlékeztek.
Bálint Sándor néprajzkutató és művészettörténész 1977-ben megjelent Ünnepi Kalendáriumában így fogalmaz: „E szájhagyományban megőrzött alapítómonda végső soron egy középkori Szent Imre-legendára megy vissza, amely írott forrásokban, így Jan Długosz műveiben a XV. században jelenik meg. Eszerint a magyar Imre herceg nagybátyjánál, Vitéz Boleszláv lengyel királynál időzik. Vadászni mennek, és egy szarvast követve följutnak a Lysa Gora hegyére. A szarvas itt eltűnik, Imre azonban fölismeri, hogy álmában már járt ezen a helyen. Megkéri nagybátyját, Boleszlávot, hogy építsen itt kolostort. Imre a mellén hordozott kétágú keresztjét is odaadja neki. Ebben Krisztus keresztfájának egy darabkája van ezüstbe foglalva, amelyet atyja a görög császártól kapott ajándékba. A király Imre kérésére csakugyan monostort alapít a hegyen.”
A lengyel államfő átadja a magyar államelnöknek a fehér Sas-rendet
Fotó: Bagosi Hajnal
A Jasna Gora-i kolostort a pálos rend 1382-ben alapította. Nem csoda tehát, hogy az immár 13. alkalommal megrendezett magyar–lengyel barátság napját e régióban ünnepeltük, a Szentkereszt-hegy lábánál.
A rendezvénysorozat kézilabda-mérkőzést, turisztikai konferenciát, kiállításokat, koncerteket, szoboravatást foglalt magában. A hagyomány szerint a barátság napján szentmisén vesz részt a két ország államfője, akik a mindenkori rendezvény fővédnökei is. A kielcei Püspöki Székesegyházban tartott ünnepi eucharisztián Veres András a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának az elnöke így fogalmazott: „a hűséges barát erős támaszod, vagyont talál, aki ilyen barátra tesz szert” (Sirák fia könyve 6,14) A barátság csak jó emberek között lehetséges, mert a barátság erényekre épül – hangoztatta Veres András. A szentmisét követően került sor Bartók Béla mellszobrának felavatására a kielcei parkban.
A műsor keretében a Kielcei Táncszínház Bartók Béla színpadi művét, a Fából faragott királyfi című zenei előadást mutatta be. A barátság napjának zászlaját a következő házigazda, a magyar főváros, Budapest Csepel kerülete kapta.
A kielcei Püspöki Székesegyházban tartott ünnepi eucharisztián Veres András a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke beszél
Fotó: Bagosi Hajnal
A gálaesten a legmagasabb lengyel állami kitüntetést, a Fehér Sas-rendet adományozta Áder János köztársasági elnöknek Andrzej Duda lengyel államfő a Lengyelországért kifejtett kimagasló tevékenységéért és a lengyel–magyar együttműködés fejlesztéséért. A Fehér Sas-rendet korábban többek között Josef Piłsudski, Lengyelország két világháború közötti kormányzója, később Karol Wojtyła – aki II. János Pál pápa néven lett a katolikus egyház feje – is megkapta. Mádl Ferenc, Magyarország korábbi köztársasági elnöke is a Fehér Sas-rend kitüntetettjei között szerepel.
A lengyel–magyar barátság hagyományáról beszélve Áder János államfő kiemelte a két második világháborús vértanú emlékét: magyar részről a lengyelországi menekültek mentésében részt vevő Esterházy Jánost, lengyel részről pedig Szent Maximilian Kolbe ferences atyát. Felidézte, hogy Marek Jedraszewski krakkói érsek tavaly vállalta Esterházy János boldoggá avatásának ügyét, a per posztulátora az Egerben szolgálatot teljesítő Pawel Cebula lengyel minorita atya lett.
Bagosi Hajnal, Kielce (Lengyelország)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!