Életéről és munkásságáról egykori tanítványa, Mirela Capătă írt doktori értekezést Ruha István fenomén, a 20. század hegedűművészetének virtuóza és szimbóluma címmel
Fotó: Wikipédia
Kilencven éve született Erdély hegedűvirtuóza, Ruha István, aki Nagykárolyban látta meg a napvilágot 1931. augusztus 17-én. A katolikus plébánia anyakönyve szerint a Ruha család a legrégebbi nagykárolyi magyar családok közé tartozik, már az 1500-as években is említik az egyházi iratok.
2021. augusztus 18., 13:242021. augusztus 18., 13:24
A későbbi művész négyéves kora óta hegedült, első tanára Orosz Rózsika volt. Korán kiderült, hogy a gyereknek abszolút hallása van, kiváló a ritmusérzéke. Hétévesen már díjat nyer azért, mert száz dallamot játszott el különböző tónusokban. Ugyanabban a nagykárolyi Piarista Gimnáziumban tanult, ahol Ady Endre, Pop Aurel festőművész, Jászi Oszkár szociológus koptatta az iskola padjait.
1949 és 1957 között koncertmester volt a Kolozsvári Magyar Operában, 1958-tól pedig szólista a Kolozsvári Filharmónia élén. 1962-ben megkapta az Érdemes Művész kitüntetést. 1963 és 2003 között a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia tanára volt, ezen kívül több romániai és külföldi településen tartott mesterkurzusokat. A kolozsvári Napoca Vonósnégyes alapító tagjai közé tartozik.
Díjait, kitüntetéseit felsorolni is nehéz. 1953-ban részt vett a Bukarestben szervezett Világifjúsági Találkozón, amelyen első díjat nyert. Kolozsvárra hazatérve sok koncertre kapott meghívást. Az 1958-ban Moszkvában tartott Csajkovszkij Nemzetközi Hegedűversenyen harmadik díjat nyert. A megnyitóbeszédet Dmitrij Sosztakovics tartotta, 22 országból 61 versenyző küzdött a trófeáért. Ugyanabban az évben, 1958-ban tartották Bukarestben a Nemzetközi Enescu Fesztivált, amelyen első díjat szerzett.
A szerző szerint Ruha kivételes memóriájának meghatározó szerepe volt művészi munkájában. A tanítvány soha nem látta, hogy a mester kotta alapján játszott volna, kivételt jelentett a kamarazenekari játéka. Különleges képessége szerencsésen segítette művészi munkájában. A hegedülésnél koncentrálóképessége, fegyelmezett gondolkodása is szerepet játszott. Az önkontrollja lehetővé tette, hogy túllépjen a nehéz helyzeteken. Élményt jelentett számára a hegedülés. A szerző Ruha sikerének titkát az érzékenységgel párosult intelligenciájában, kivételes memóriájában, spontaneitásában és kreativitásában látja. Mindezek következetes munkával és önbizalomma párosultak. A szerző kitér arra is, hogy a művész függetlenül attól, hogy Tokió, Párizs vagy más világváros koncerttermében, illetve Bukarestben, a nagykárolyi kultúrházban lépett fel, vagy otthon, baráti körben zenélt, ugyanolyan szenvedéllyel játszott. Az alapos felkészülés, a nagy teherbíró-képessége segítette, hogy bármilyen körülmények között hegedüljön.
1994-ben Kolozsvár díszpolgári címmel tüntette ki, három évvel később, 65. születésnapján Nagykároly is díszpolgárává avatta. Ruha István 2004. szeptember 28-án hunyt el, Kolozsváron ravatalozták, és saját kérésére szülővárosában, Nagykárolyban helyezték örök nyugalomra. A kiváló zenészt a mai napig a Kárpát-medence egyik legkiválóbb hegedűművészeként tartják számon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!