Kerelőszentpál madártávlatból. 444 éve ezen a helyen ütköztek meg Báthory István és Bekes Gáspár seregei
Fotó: Boda L. Gergely
Hatalmának megszilárdításával Báthory István veszélyes ellenlábasát, Bekes Gáspárt is legyőzte. A Habsburgok által támogatott főúr súlyos vereséget szenvedett a Maros-parti kerelőszentpáli csatában, az őt támogatók főurakat a fejedelem keményen megbüntette.
2019. április 13., 09:402019. április 13., 09:40
2019. április 13., 09:412019. április 13., 09:41
János Zsigmond kegyeltje és az uralkodó által kijelölt örököse, Bekes Gáspár 1572 után sem mondott le az erdélyi vajdai tisztség megszerzéséről. Belátta, csak Miksa császár támogatásával nem sikerülhet Báthory Istvánt megfosztania hatalmától, ezért a Portánál akarta aláásni a fejedelmet. 1574 májusában Konstantinápolyba küldte Antalfi Imre követét, és felajánlotta szolgálatait a törököknek. Vállalta a kétszeres adó kifizetését is, ha őt helyezik Erdély élére. Bekes próbálkozása azonban nem vezetett sikerre. A Porta arra biztatta, hogy saját erejéből támadja meg Erdélyt, szervezzen pártot maga mellett, és a szultán majd eldönti, támogatja-e vagy sem.
Báthory sem tétlenkedett. Kendy Sándor tapasztalt követét küldte a Portára, akinek 1574 végén sikerült kieszközölnie Báthory vajdai megerősítését. A fejedelem megbuktatására irányuló szervezkedést Miksa császár titokban támogatta, hiszen hatalma nagyobb biztosítékát jelentette volna a Habsburg-hű Bekes Gáspár vajdasága, mint a fokozatosan önállósodó és az oszmánokkal is jó viszonyt fenntartó Báthory István uralkodása.
Bekes már korábban is megpróbálta a székelyeket a maga oldalára állítani. Az 1573-as szervezkedésben sok székely kész volt a harcra. A felkelés elmaradása azonban döntő módon hozzájárult ahhoz, hogy 1575-ben – amikor Bekes Gáspár megkezdte hadműveleteit Báthory István ellen – az aranyos-székiek többé nem bíztak benne, és 800 fős gyalogságuk a fejedelmi sereghez csatlakozott. A többi szék köznépe előbb alkudozni próbált Báthoryval. A székely község csak a tárgyalások sikertelensége után csatlakozott Bekes Gáspárhoz, a fejedelem ugyanis zsarolásnak minősítette követeléseiket.
Báthory értéktelennek tartotta a székely közszabadok katonai súlyát. Számuk valóban lecsökkent, fegyverzetük rossz volt és kiképzésben nem részesültek. A hadműveletek során
Ez a terve sikerült is, hiszen a fellázadt gyergyói, csíki és az udvarhelyi közszabadok nem juthattak el Bekes közelébe. Az, hogy a közszékelyek hada nem egyesült a Habsburg-párti támadók seregével – így ettől elkülönítve támadták meg Báthory István katonáit –, elősegítette a fejedelmi had győzelmét a közszékelyek felett.
Bekes Gáspár 1575. május közepén indult el Prágából és Kassa mellett várta be az öt támogató főurak seregeit. Június 13-án Bekes zászlaja alatt gyülekezett a Felvidéken Prépostvári, Kalló parancsnoka, Perényi György, Csapi Kristóf, Pongrácz Frigyes a szatmári magyar őrséggel, Melith, Lónyai, Sulyok István, Kállay János, Deregnyei Pál és Balassa Bálint, a költő. Bekes a gyors és meglepetésszerű támadással akart előnyt szerezni magának, így váratlanul Erdélyben termett. Kolozsvárról kiáltványban kérte párthíveit, hogy csatlakozzanak hozzá.
Báthory Istvánt a Kassára küldött Bornemisza Boldizsár értesítette Bekes közeledéséről. A fejedelem is megpróbálta gyorsan hadba szólítani híveit, tábora azonban csak akkor gyülekezett, amikor Bekes seregeivel már Tordánál állt.
A Maros mentén a székelyek felé vette útját. A kitéréssel a székely főemberek és a lófők hadának egy részével erősödött serege.
Báthory István időt nyert hadai összegyűjtésére. Hagymási 200 lovassal és 200 gyaloggal, Gyulaffy László az erdélyi sereggel, Bánfi Farkas és Kristóf udvarnépükkel, 200 nemes lovas, 800 aranyosszéki székely, 300 lovas és 200 gyalog Karánsebes és Lugas vidékéről, 1000 szász, majd Gerőffy János a temesvári pasa segédcsapatával, Géczi János a Várad környéki csapatokkal és a havaselvi vajda 200 fegyveressel növelte seregét. A fejedelem seregében harcoltak a Székely Mózes vezetése alatt álló kék darabontok. Bekes marosszéki útja miatti késlekedése lehetőséget biztosított Báthory Istvánnak, hogy túlnyomó erővel támadhassa meg ellenfelét.
Bekes Gáspár 1575. július 5-én Nyárádtőnél táborozott. Itt csatlakozott seregéhez Andrássy Péter 2000 csíki és néhány száz marosszéki székellyel. Az egyesülés után Bekes Radnót felé vette útját, hogy megütközzön a fejedelem seregével. Július 7-én Radnót mellett találkozott a két sereg: Bekes serege a Maros bal partján, Báthory István hada pedig a jobb parton állt. Július 8-án Báthory Dátosnál átszállította seregét a Maroson, Bekes hada ez alatt a radnóti várkastély előtt állt csatarendben. Az ütközetre mégsem került a sor, mert amint a fejedelem ágyúi megszólaltak, Bekes visszavonulót fújt, hogy Báthory hadát kicsalja megerősített állásaiból, s elvonja felállított ütegeitől. Báthory azonban átlátta a cselt, és megtiltotta seregének a gyors üldözést. A fejedelem szoros csatarendben követte ellenfelét. Bekes Kerelőszentpálig vonult vissza, s ott a mostani vasút vonala mellett emelkedő magaslatokon foglalt állást. A mocsaras, tavas lapály alkalmatlannak mutatkozott Báthory ágyúinak felállítására.
Báthory seregével jobbra fordult, hogy Bekes hadát a besenyői völgyön át bekerítse. Bekes – hogy a bekerítést megakadályozza – feladta az általa elfoglalt magaslatot, és seregét megfordította háttal a szentpáli kastélynak. Itt a Maros-parti vízimalmok szolgálhattak hátvédül, a vesszőgát pedig csatavesztés esetén megkönnyíthette a visszavonulást.
A Maros bal partján vívták a szentpáli ütközetet, és Bekes Gáspár seregének a legyőzésével végződött. A csatában mindkét hadvezér bizonyságát adta személyes vitézségének és rátermettségének. Báthory kitűnő haditaktikájával került ki győztesen az ütközetből. Ellenfele az utolsó esélyéig vitézül küzdött, s amikor látta, hogy hada megbomlott, ő fedezte annak visszavonulását. Neki köszönhették, hogy gyalogsága nagy része megmenekülhetett a malomgáton át, a lovasság pedig a vízen keresztül. Seregének azt a részét, amely a kastélyba szorult, Báthory elfogatta. Közöttük volt Balassa Bálint, a költő is. Bekes a Mezőség felé menekült serege romjaival.
Báthory István már a csatatéren megkezdte az ellene forduló főurak megbüntetését. Az elfogott urak közül a szentpáli kastély udvarán ötöt rögtön lefejeztetett. 1575. július 25-én a kolozsvári diétán Báthory kezdeményezésére a rendek a lázadók ellen súlyos ítéleteket hoztak. Harminchárom elmenekült főurat felségsértéssel vádoltak, fő- és jószágvesztésre ítélték. Az elfogottak közül augusztus 8-án kilenc főurat lefejeztek, 34 főurat pedig Kolozsváron felakasztottak. Ugyancsak 34 főúrnak a Kolozsvár melletti Szamosfalván az orrát és a fülét vágták le.
Szamosfalván pedig ugyanennyinek levágták orrát, fülét és ajkát, hogy még az utódok is emlékezzenek a lázadásra. Báthory István a Bekes Gáspárhoz csatlakozott székely főemberek és lófők adómentességét nem tartotta tiszteletben: két éven át rájuk is ötven dénárt vetett ki fejenként.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!