A megölt Kun László király és gyilkosai (a Képes Krónika nyomán)
Fotó: Képes Krónika
László király 1277-ben töltötte be a tizenötödik életévét. Az Árpád-ház hagyományai szerint az uralomra kerülés feltételének a tizenhatodik, de inkább a tizennyolcadik életév betöltése számított. Az ifjú király igen kemény ellentáborok idején uralkodott.
2017. október 06., 21:522017. október 06., 21:52
2017. október 06., 21:532017. október 06., 21:53
(folytatás 39. lapszámunkból)
A politikai életből szinte teljesen kiszorított egyházi vezetés és a politikai életből addig eltávolított nemesség Báncsa István kalocsai érsek, Fülöp váci püspök, Ladomér váradi püspök és Timót zágrábi püspök kezdeményezésére 1277. május végére országos gyűlést hívott össze a Rákos melletti mezőre. A fennmaradt oklevelek szerint a cél, a „közjó” helyreállítása, és „az országot és az egyházakat ért károk és pusztítások” ügyének megvitatása volt. Az országgyűlés törvényes korúnak nyilvánította a királyt, és felhatalmazta őt az ország kormányzására, illetve jóváhagyta a Habsburg Rudolffal kötendő szövetségi szerződést. Az uralkodó esküvel kötelezte el magát a fegyveres hadfelkelésre az ország „meggyalázói” ellen. A király, a főpapok, a bárók és a nemesség küldöttei minden megyéből, valamint a kunok vezetői a rákosi országgyűlésen értékelték az ország állapotát, jóváhagyták a külpolitikát, és kötelezték a királyt bizonyos tennivalók elvégzésére. Ez az országgyűlés – amely a későbbi rendi országgyűlések példamutató ősének tekinthető – mégsem tudott döntő hatást gyakorolni a Magyar Királyságban sorra kerülő későbbi eseményekre.
László 1277 nyarán lelkiismeretesen akarta végrehajtani a rákosi határozatokat. A királyi hadak Aba Finta és Baksa György vezetésével leverték a szepességi lázadókat, Kán Miklós vezetésével pedig a Geregye testvérek Biharban kialakult tartományúri hatalmát törték meg. IV. László még 1277 őszén a kunokkal megerősített magyar sereggel Nyugatra vonult. Hainburgban 1277. november 11-én megerősítette a Rudolf német királlyal kötött szövetségi szerződést, majd Kőszeg vára ellen fordult, de az ostrom megfelelő ostromgépek hiányában sikertelenül végződött. 1278 májusában Váradon a hét tiszántúli vármegye részére országgyűlést tartott, ahol László ítélkezett a Geregye fivérek felett. E gyűlésen a megyei nemesség támogatását kérte a Bihar környéki országrész állapotának rendezésében.
Gutkeled Joachim 1277 áprilisában meghalt a délvidéki Babonicsok ellen vívott ütközetben, és a Kőszegiek 1278. április 20-án a dubicai szerződésben szövetséget kötöttek Babonics Istvánnal, amelyben felosztották egymás között a Száva menti területeket. A Kőszegiek, Endre herceg – a későbbi III. Endre király – személyében ellenkirályt akartak állítani. A dubicai szerződést Endre herceg akarata és beleegyezése jegyében kötötték. A szerződés sértette Gutkeled Joachim testvéreinek érdekeit, és ezt kívánta kihasználni a király a Gutkeled testvérek országos tisztségbe emelésével.
1278. augusztus 26-án a dürnkruti csatában Rudolf és László hadai megsemmisítő vereséget mértek II. Ottokárra. A csatában a cseh király is elesett. A győzelemben döntő szerep jutott a magyar haderőnek, azon belül is a kunoknak. A Kőszegiek kénytelenek voltak hazaküldeni Endre herceget Velencébe, és 1279 elején kinyilvánították hűségüket a királynak. A király megnövekedett tekintélyét hatalma teljessé tételére kívánta felhasználni. A királyi biztosok a megyegyűléseken hatékony szigorral léptek fel IV. László ellenségeivel szemben, s megkezdődött a szétzilált királyi birtokok állapotának rendezése. Napirendre került az uralkodó kiskorúsága alatti birtokadományok felülvizsgálata. 1279-ben IV. László az egész országra érvényes hadbírsági illetéket vetett ki mindenkire, akik az országos had gyülekezésekor nem jelennek meg.
Fülöp fermói püspököt 1279. szeptember 22-én III. Miklós pápa teljhatalommal nevezte ki magyarországi legátusává. A legátus a király státusának megerősítése céljából érkezett Magyarországra. Valójában a felhatalmazás a pápa hatalmát akarta Magyarországra kiterjeszteni. Fülöpöt ugyanis jogosulttá tette az egyházi ügyeken túlmenően, világi ügyekben is intézkedni.
IV. László ugyanis még Fülöp püspök érkezése előtt úrrá lett a magyarországi polgárháborús állapotokon. A király aggódott a legátus jövetelén, és igyekezett azt megakadályozni.
A magyar krónikák egy része szerint a pápai követ 1279 elején azért jött Magyarországra, mert László „kun módra, s nem katolikus szokás szerint élt”. A legátus kinevezésével kapcsolatban számos pápai dokumentum maradt fenn, és ezek közül egyben sincs utalás arra nézve, hogy a király viselkedése vagy szokásai visszatetszést keltettek volna a Szentszéknél. Ezen okiratok jelzik: IV. Lászlónak a későbbiekben tanúsított királyhoz méltatlan életvitele nem volt kapcsolatban a pápai legátus Magyarországra való jövetelével.
A legátus 1279 elején érkezett az országba, és figyelmét hamarosan teljes egészében az úgynevezett „kun probléma” rendezésére fordította, annak ellenére, hogy az elmúlt idők zűrzavarában nem a kunok játszották a központi szerepet. Fülöp 1279. június 23-án részletes javaslatot tárt a királyi tanács elé, amely elöljáróban tartalmazta a pápai főhatalom elvi elismerését, majd a kunokra és a királyra vonatkozó rendeleteket. A kun törvényt némi enyhítéssel végül az 1279. július 12. és 25. között tartott tétényi országgyűlés fogadta el.
A kikényszerített törvények voltaképpen nem tartalmaztak semmilyen képtelenséget. A kun szállásterületek valóban idegen testként helyezkedtek el a keresztény, feudális Magyarország közepén. A kunok feudalizálásának folyamata ekkorra már el is indult, mert vezetőik egy része már földbirtokos volt. A szabad nomád kunokat rá kellett kényszeríteni a letelepedésre, de az országnak az 1270-es évek végén nem ez volt a legfőbb problémája. A kérdés végül a konszolidáció bukását okozta, mert a kunoknak az 1277-ben vázolt kormányzati mechanizmusban fontos szerep jutott. Ők jelentették azt a haderőt – a király katonai „kísérete”, a kun nyögér –, amelyet a királyi hatalom szükség esetén a hatalmaskodó főurakkal szemben fel tudott vonultatni, ezért nyilvánvaló, hogy a kun kérdés felszítása valamelyik főúri érdekcsoport sugalmazására történt. A kun törvények kiadásával László olyan konfliktushelyzetbe került, amelyben nem volt jó választási lehetősége, és feltehetően ez váltotta ki méltatlan viselkedését. A pápai legátus anarchiát okozott Magyarországon.
A legátus már 1279 szeptemberében megintette a királyt. Azzal vádolta, hogy késlekedik a kun törvények végrehajtásával. A legátus vádaskodó türelmetlensége kiváltotta a király agresszivitását. Válaszképpen Fülöp legátus 1279 októberének elején kimondta a király személyére és országára az egyházi interdiktumot. A pápa felszólította és felhatalmazta az ország nemességét, hogy lázadjon fel a király ellen. László erre válaszul 1279 végén elfogatta a legátust, és kiszolgáltatta a kunoknak. Ekkor Aba Finta magát a királyt ejtette fogságba. Végül a legátus és a király is kiszabadult fogságából. A legátus gyakorlatilag lehetetlen választás elé állította IV. Lászlót, aki az egyetlen kiutat a kétkulacsos politikában vélte felfedezni: színleg elfogadta a Fülöp nyomására született törvényeket, de azok végrehajtására már nem volt hajlandó.
A „király státusának megerősítése” céljából érkezett legátus elérte, hogy a király támaszai, a kunok országos veszedelemmé váltak. A kunok lázadása kezdetén, 1281 végén Fülöp legátus távozott az országból. A király kénytelen volt hadjáratot indítani a lázadó kunok ellen. IV. László a mai Hódmezővásárhely mellett, Hód tavánál 1282 nyarán legyőzte a kun lázadókat.
A többszörösen megalázott királyt a legátus távozásával csak a bosszú érdekelte. Elrablói és megalázói ellen szövetkezett leghatalmasabb ellenségeivel, a Kőszegiekkel, és 1281 nyarán megtette nádorrá Kőszegi Ivánt. A magyarországi belviszonyok ezzel visszaestek az 1277-es rákosi országgyűlés előtti szintre.
A nyolcvanas években kun szeretői, Édua, Köpcsecs és Mandula nyújtottak a királynak vigasztalást. Ekkor már alapvető uralkodói feladatait is egyre kevésbé látta el. Csak vonulgatott a hozzá hűséges kun csoporttal. Viselkedése egyre nagyobb terhet jelentett az országnak. Magyarországon kettős hatalom kezdett kialakulni. A pápában többször felmerült a Magyarországra indítandó keresztes hadjárat gondolata is. A belpolitikai helyzetet súlyosbította, hogy 1285 elején ismét tatár hadak támadtak az országra. A Talabuga és Nögej kán vezette tatár hadak Pestig hatoltak, és az ország keleti részében igen nagy pusztítást végeztek. 1287 végén a királyhoz hű Baksa György a lengyel–magyar határvidéken újabb tatár betörést hiúsított meg.
Így 1290. július 10-én éjjel három bizalmasa, Törtel, Árbóc és Kemence meggyilkolta őt. A mindössze 28 évet élt férfi testét a körösszegi vártól a csanádi püspökhöz vitték, aki botrányai ellenére megszentelt földbe temettette el Lászlót. A gyilkosság közelebbi oka ismeretlen. Egyes történészek véleménye szerint a közeli várúr, Borsa Kopasz részes volt a gyilkosságban.
(folytatjuk)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!