A marosvásárhelyi együttes Tompa Miklós igazgatásának első tíz évében vált országosan ismertté
Tompa Miklós az erdélyi magyar színjátszás egyik kiemelkedő alakja volt, akinek emlékezetes színpadi rendezései mellett pedagógusi és szervezői munkássága is emlékezetes marad. A marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar társulata az ő nevét viseli.
2021. július 02., 07:222021. július 02., 07:22
A Székely Színház alapító igazgatója Székelyudvarhelyen született 1910. december 28-án, édesapja Tompa László költő volt. Középiskoláit szülővárosában, a református kollégiumban kezdte, annak megszűnése után a római katolikus főgimnáziumban érettségizett 1930-ban. Bár a kolozsvári I. Ferdinand Egyetemen jogi diplomát szerzett, 1936 és 1941 között a budapesti Nemzeti Színházban volt rendezőgyakornok, ahol többek között Németh Antaltól tanulta a rendezés művészetét. A második bécsi döntés után, amikor a kolozsvári magyar társulat visszakapta a Janovics Jenő által felépített Hunyadi téri Nemzeti Színházat, Tompa ide szerződött rendezőnek. Az ostrom idején Budapesten tartózkodott, ahol szoros kapcsolatokat épített ki Major Tamással, Gobbi Hildával és több más jeles színházi emberrel.
Így Tompa Miklós lett az 1946. március 10-én Székely Színház névvel nyitó intézménynek egyik alapítója és első igazgatója. A színház rangját megalapozó művészi irányítói és rendezői tevékenysége, kivételes intézményszervezői képessége döntően hozzájárult az országosan és nemzetközileg elismert társulat hírnevének megalapozásához. Aktív éveinek vége felé többnyire Sepsiszentgyörgyön vendégrendezett, 1981-ben ment nyugdíjba a főiskoláról. Utolsó rendezése Kolozsvárhoz kötődik, itt vitte színre 1991-ben García Lorca mesterművét, a Bernarda Alba házát.
Tompa Miklós Marosvásárhelyen hunyt el 1996. július 5-én, szervezői, rendezői és tanári tehetségét fia, Tompa Gábor, a Kolozsvári Magyar Színház igazgató-főrendezője örökölte.
A romániai felsőfokú magyar színész- és rendezőképzés 1946-ban vette kezdetét Kolozsváron. Tompa Miklós a kezdetektől tanárként vett részt ennek kiépítésében. 1954-től Marosvásárhelyre költöztették a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetet, ennek is meghatározó tanáregyénisége, tanszékvezetője, majd 1976–81 között rektora, 1981–83 között pedig művészeti tanácsadója volt.
Albert Júlia kolozsvári színésznő is tanítványa volt, ő a következőket mesélte róla: „az öregedő Tompa sokat mesélt nekünk a moszkvai színház fénykoráról. Ezek az élmények egész életére meghatározóak maradtak. Egy-egy történetet többször is elmesélt nekünk ugyanolyan részletesen, de más-más szempontból megvilágítva. A fiúk a háta mögött kicsúfolták ezért, de a szemébe hízelegtek. Én inkább megpróbáltam kihámozni a történeteiből a lényeget, megérteni a szándékát, hogy miért tartotta fontosnak elmesélni nekünk ezeket, és megtalálni a számomra levonható tanulságokat. Mert Tompa Miklóstól lehetett tanulni a legtöbbet. Először tapasztaltam, hogy egy jó rendező olyasmit is kihoz belőlem, amiről nem is tudtam, hogy képes vagyok rá. Például sokáig azt hittem, én már egész fiatalon annyit sírtam, annyit keseregtem, hogy csak drámai szerepekre leszek jó, vígjátékra nem. Azt gondoltam, nincs humorom, nem tudok gátlástalanul bolondozni.
Tompa Miklós az erdélyi magyar színjátszás egyik kiemelkedő alakja volt
Fotó: Forrás: Tamási Áron Színház
A kiváló pedagógus jelentősen hozzájárult a korabeli politikai nyomás mellett az oktatás minőségi szintjének megtartásához, a tantestület építéséhez, az intézmény fejlesztéséhez. Művészi rangjának elismeréseként megbízták az 1973-ban felavatott új marosvásárhelyi nemzeti színház nyitó előadásának színpadra állításával.
Kemény Jánossal és Pittner Olivérrel 1946-ban megszervezte a marosvásárhelyi Székely Színházat, amelynek első bemutatóját 1946. március 10-én tartották Lehár Ferenc A mosoly országa című darabjának előadásával. Tompa Miklós a Székely Színháznak 1966-ig volt az igazgatója.
Előadásaikban a társadalmi vonatkozások, a közösségi mondanivalók párosultak a helyzetek, a jelenetek részletes lélektani kidolgozottságával, előadásaik a mikrorealizmus példaértékű teljesítményeinek minősültek. Tompa Miklósnak sikerült egy olyan remek színészgárda szerződtetése, amely sok évig gerincét alkotta a színháznak. Kiemelkedő tagjai: Delly Ferenc, Szabó Ernő, Kovács György, Kőszegi Margit, Borovszky Oszkár, Andrásy Márton, Hamvay Lucy, Váradi Rudolf, Kiss László, Lantos Béla, Szabó Duci. Az első évadban többnyire operettek szerepeltek a műsorban, de már a bemutatót követő napokban játszották az első prózai művet, Molnár Ferenc A doktor úr című szatirikus bohózatát.
Az államosítás után, 1948-tól az intézmény Állami Székely Színház néven működött tovább. Kialakult művészszínház típusú műsorpolitikája: az operettelőadások helyét átvették a magyar és világirodalmi remekművek. Az évek során többek között Katona József, Móricz Zsigmond, Csíky Gergely, Illyés Gyula, Bródy Sándor, Kós Károly, Vörösmarty, Örkény István darabjai kerültek színpadra, de orosz drámákat és a nagy klasszikusok műveit is játszották. A hazai modern szerzők közül Sütő András Fecskeszárnyú szemöldök, Tékozló szerelem, Pompás Gedeon, valamint Szabó Lajos Menekülés című darabja került színpadra. A színház jeles rendezőkkel emelte az előadások minőségét, dolgozott a társulattal Harag György, Kőmíves Nagy Lajos, Farkas István, Hunyadi András, Kincses Elemér, Gergely Géza, Tompa Gábor, Kovács Ferenc, Szabó József és sokan mások. Sok jeles színész lépett fel meghívott vendégként, köztük Bara Margit, Bisztrai Mária, Csóka József, Gróf László, Senkálszky Endre.
hiszen háromnegyed évszázaddal ezelőtt, március 10-én tartotta első bemutatóját a társulat névadója, a Tompa Miklós által vezetett egykori Székely Színház, megteremtve ezáltal Marosvásárhely és a tágabb értelemben vett Székelyföld első állandó színházát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!