A marosvásárhelyi együttes Tompa Miklós igazgatásának első tíz évében vált országosan ismertté
Tompa Miklós az erdélyi magyar színjátszás egyik kiemelkedő alakja volt, akinek emlékezetes színpadi rendezései mellett pedagógusi és szervezői munkássága is emlékezetes marad. A marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar társulata az ő nevét viseli.
2021. július 02., 07:222021. július 02., 07:22
A Székely Színház alapító igazgatója Székelyudvarhelyen született 1910. december 28-án, édesapja Tompa László költő volt. Középiskoláit szülővárosában, a református kollégiumban kezdte, annak megszűnése után a római katolikus főgimnáziumban érettségizett 1930-ban. Bár a kolozsvári I. Ferdinand Egyetemen jogi diplomát szerzett, 1936 és 1941 között a budapesti Nemzeti Színházban volt rendezőgyakornok, ahol többek között Németh Antaltól tanulta a rendezés művészetét. A második bécsi döntés után, amikor a kolozsvári magyar társulat visszakapta a Janovics Jenő által felépített Hunyadi téri Nemzeti Színházat, Tompa ide szerződött rendezőnek. Az ostrom idején Budapesten tartózkodott, ahol szoros kapcsolatokat épített ki Major Tamással, Gobbi Hildával és több más jeles színházi emberrel.
Így Tompa Miklós lett az 1946. március 10-én Székely Színház névvel nyitó intézménynek egyik alapítója és első igazgatója. A színház rangját megalapozó művészi irányítói és rendezői tevékenysége, kivételes intézményszervezői képessége döntően hozzájárult az országosan és nemzetközileg elismert társulat hírnevének megalapozásához. Aktív éveinek vége felé többnyire Sepsiszentgyörgyön vendégrendezett, 1981-ben ment nyugdíjba a főiskoláról. Utolsó rendezése Kolozsvárhoz kötődik, itt vitte színre 1991-ben García Lorca mesterművét, a Bernarda Alba házát.
Tompa Miklós Marosvásárhelyen hunyt el 1996. július 5-én, szervezői, rendezői és tanári tehetségét fia, Tompa Gábor, a Kolozsvári Magyar Színház igazgató-főrendezője örökölte.
A romániai felsőfokú magyar színész- és rendezőképzés 1946-ban vette kezdetét Kolozsváron. Tompa Miklós a kezdetektől tanárként vett részt ennek kiépítésében. 1954-től Marosvásárhelyre költöztették a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetet, ennek is meghatározó tanáregyénisége, tanszékvezetője, majd 1976–81 között rektora, 1981–83 között pedig művészeti tanácsadója volt.
Albert Júlia kolozsvári színésznő is tanítványa volt, ő a következőket mesélte róla: „az öregedő Tompa sokat mesélt nekünk a moszkvai színház fénykoráról. Ezek az élmények egész életére meghatározóak maradtak. Egy-egy történetet többször is elmesélt nekünk ugyanolyan részletesen, de más-más szempontból megvilágítva. A fiúk a háta mögött kicsúfolták ezért, de a szemébe hízelegtek. Én inkább megpróbáltam kihámozni a történeteiből a lényeget, megérteni a szándékát, hogy miért tartotta fontosnak elmesélni nekünk ezeket, és megtalálni a számomra levonható tanulságokat. Mert Tompa Miklóstól lehetett tanulni a legtöbbet. Először tapasztaltam, hogy egy jó rendező olyasmit is kihoz belőlem, amiről nem is tudtam, hogy képes vagyok rá. Például sokáig azt hittem, én már egész fiatalon annyit sírtam, annyit keseregtem, hogy csak drámai szerepekre leszek jó, vígjátékra nem. Azt gondoltam, nincs humorom, nem tudok gátlástalanul bolondozni.
Tompa Miklós az erdélyi magyar színjátszás egyik kiemelkedő alakja volt
Fotó: Forrás: Tamási Áron Színház
A kiváló pedagógus jelentősen hozzájárult a korabeli politikai nyomás mellett az oktatás minőségi szintjének megtartásához, a tantestület építéséhez, az intézmény fejlesztéséhez. Művészi rangjának elismeréseként megbízták az 1973-ban felavatott új marosvásárhelyi nemzeti színház nyitó előadásának színpadra állításával.
Kemény Jánossal és Pittner Olivérrel 1946-ban megszervezte a marosvásárhelyi Székely Színházat, amelynek első bemutatóját 1946. március 10-én tartották Lehár Ferenc A mosoly országa című darabjának előadásával. Tompa Miklós a Székely Színháznak 1966-ig volt az igazgatója.
Előadásaikban a társadalmi vonatkozások, a közösségi mondanivalók párosultak a helyzetek, a jelenetek részletes lélektani kidolgozottságával, előadásaik a mikrorealizmus példaértékű teljesítményeinek minősültek. Tompa Miklósnak sikerült egy olyan remek színészgárda szerződtetése, amely sok évig gerincét alkotta a színháznak. Kiemelkedő tagjai: Delly Ferenc, Szabó Ernő, Kovács György, Kőszegi Margit, Borovszky Oszkár, Andrásy Márton, Hamvay Lucy, Váradi Rudolf, Kiss László, Lantos Béla, Szabó Duci. Az első évadban többnyire operettek szerepeltek a műsorban, de már a bemutatót követő napokban játszották az első prózai művet, Molnár Ferenc A doktor úr című szatirikus bohózatát.
Az államosítás után, 1948-tól az intézmény Állami Székely Színház néven működött tovább. Kialakult művészszínház típusú műsorpolitikája: az operettelőadások helyét átvették a magyar és világirodalmi remekművek. Az évek során többek között Katona József, Móricz Zsigmond, Csíky Gergely, Illyés Gyula, Bródy Sándor, Kós Károly, Vörösmarty, Örkény István darabjai kerültek színpadra, de orosz drámákat és a nagy klasszikusok műveit is játszották. A hazai modern szerzők közül Sütő András Fecskeszárnyú szemöldök, Tékozló szerelem, Pompás Gedeon, valamint Szabó Lajos Menekülés című darabja került színpadra. A színház jeles rendezőkkel emelte az előadások minőségét, dolgozott a társulattal Harag György, Kőmíves Nagy Lajos, Farkas István, Hunyadi András, Kincses Elemér, Gergely Géza, Tompa Gábor, Kovács Ferenc, Szabó József és sokan mások. Sok jeles színész lépett fel meghívott vendégként, köztük Bara Margit, Bisztrai Mária, Csóka József, Gróf László, Senkálszky Endre.
hiszen háromnegyed évszázaddal ezelőtt, március 10-én tartotta első bemutatóját a társulat névadója, a Tompa Miklós által vezetett egykori Székely Színház, megteremtve ezáltal Marosvásárhely és a tágabb értelemben vett Székelyföld első állandó színházát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!