Egy élet a színház szolgálatában – huszonöt éve hunyt el Tompa Miklós színházi rendező, egyetemi tanár

Így Tompa Miklós lett az 1946. március 10-én Székely Színház névvel nyitó intézménynek egyik alapítója és első igazgatója. A színház rangját megalapozó művészi irányítói és rendezői tevékenysége, kivételes intézményszervezői képessége döntően hozzájárult az országosan és nemzetközileg elismert társulat hírnevének megalapozásához. Aktív éveinek vége felé többnyire Sepsiszentgyörgyön vendégrendezett, 1981-ben ment nyugdíjba a főiskoláról. Utolsó rendezése Kolozsvárhoz kötődik, itt vitte színre 1991-ben García Lorca mesterművét, a Bernarda Alba házát.  
Tompa Miklós Marosvásárhelyen hunyt el 1996. július 5-én, szervezői, rendezői és tanári tehetségét fia, Tompa Gábor, a Kolozsvári Magyar Színház igazgató-főrendezője örökölte.

A pedagógus

A romániai felsőfokú magyar színész- és rendezőképzés 1946-ban vette kezdetét Kolozsváron. Tompa Miklós a kezdetektől tanárként vett részt ennek kiépítésében. 1954-től Marosvásárhelyre költöztették a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetet, ennek is meghatározó tanáregyénisége, tanszékvezetője, majd 1976–81 között rektora, 1981–83 között pedig művészeti tanácsadója volt.

Albert Júlia kolozsvári színésznő is tanítványa volt, ő a következőket mesélte róla: „az öregedő Tompa sokat mesélt nekünk a moszkvai színház fénykoráról. Ezek az élmények egész életére meghatározóak maradtak. Egy-egy történetet többször is elmesélt nekünk ugyanolyan részletesen, de más-más szempontból megvilágítva. A fiúk a háta mögött kicsúfolták ezért, de a szemébe hízelegtek. Én inkább megpróbáltam kihámozni a történeteiből a lényeget, megérteni a szándékát, hogy miért tartotta fontosnak elmesélni nekünk ezeket, és megtalálni a számomra levonható tanulságokat. Mert Tompa Miklóstól lehetett tanulni a legtöbbet. Először tapasztaltam, hogy egy jó rendező olyasmit is kihoz belőlem, amiről nem is tudtam, hogy képes vagyok rá. Például sokáig azt hittem, én már egész fiatalon annyit sírtam, annyit keseregtem, hogy csak drámai szerepekre leszek jó, vígjátékra nem. Azt gondoltam, nincs humorom, nem tudok gátlástalanul bolondozni.

A kiváló pedagógus jelentősen hozzájárult a korabeli politikai nyomás mellett az oktatás minőségi szintjének megtartásához, a tantestület építéséhez, az intézmény fejlesztéséhez. Művészi rangjának elismeréseként megbízták az 1973-ban felavatott új marosvásárhelyi nemzeti színház nyitó előadásának színpadra állításával.

Székely Színház

Kemény Jánossal és Pittner Olivérrel 1946-ban megszervezte a marosvásárhelyi Székely Színházat, amelynek első bemutatóját 1946. március 10-én tartották Lehár Ferenc A mosoly országa című darabjának előadásával. Tompa Miklós a Székely Színháznak 1966-ig volt az igazgatója.

Előadásaikban a társadalmi vonatkozások, a közösségi mondanivalók párosultak a helyzetek, a jelenetek részletes lélektani kidolgozottságával, előadásaik a mikrorealizmus példaértékű teljesítményeinek minősültek. Tompa Miklósnak sikerült egy olyan remek színészgárda szerződtetése, amely sok évig gerincét alkotta a színháznak. Kiemelkedő tagjai: Delly Ferenc, Szabó Ernő, Kovács György, Kőszegi Margit, Borovszky Oszkár, Andrásy Márton, Hamvay Lucy, Váradi Rudolf, Kiss László, Lantos Béla, Szabó Duci. Az első évadban többnyire operettek szerepeltek a műsorban, de már a bemutatót követő napokban játszották az első prózai művet, Molnár Ferenc A doktor úr című szatirikus bohózatát.
Az államosítás után, 1948-tól az intézmény Állami Székely Színház néven működött tovább. Kialakult művészszínház típusú műsorpolitikája: az operettelőadások helyét átvették a magyar és világirodalmi remekművek. Az évek során többek között Katona József, Móricz Zsigmond, Csíky Gergely, Illyés Gyula, Bródy Sándor, Kós Károly, Vörösmarty, Örkény István darabjai kerültek színpadra, de orosz drámákat és a nagy klasszikusok műveit is játszották. A hazai modern szerzők közül Sütő András Fecskeszárnyú szemöldök, Tékozló szerelem, Pompás Gedeon, valamint Szabó Lajos Menekülés című darabja került színpadra. A színház jeles rendezőkkel emelte az előadások minőségét, dolgozott a társulattal Harag György, Kőmíves Nagy Lajos, Farkas István, Hunyadi András, Kincses Elemér, Gergely Géza, Tompa Gábor, Kovács Ferenc, Szabó József és sokan mások. Sok jeles színész lépett fel meghívott vendégként, köztük Bara Margit, Bisztrai Mária, Csóka József, Gróf László, Senkálszky Endre.

hiszen háromnegyed évszázaddal ezelőtt, március 10-én tartotta első bemutatóját a társulat névadója, a Tompa Miklós által vezetett egykori Székely Színház, megteremtve ezáltal Marosvásárhely és a tágabb értelemben vett Székelyföld első állandó színházát.