Magyarország Cholnoky számára mindig a Kárpát-medence maradt
Cholnoky Jenő élete és munkássága is kötődik Erdélyhez. A földrajztudós, író, egyetemi tanár, a magyar geográfia legnagyobb tudósainak egyike 150 éve született és 70 éve hunyt el.
2020. július 28., 07:342020. július 28., 07:34
Ha az író és történész Passuth fiatal éveit töltötte Kolozsváron, Cholnoky Jenő meglett férfiként és tanáremberként került a kincses városba. 15 évet töltött itt, magas színvonalra emelte az egyetemi oktatást, közben részletesen tanulmányozta és leírta Erdély természeti viszonyait.
A nemesi származású csolnokossi Cholnoky családból származott, 1870. július 23-án született Veszprémben. Bátyja, Viktor, jó nevű, megbecsült újságíró és műfordító volt, László öccse viszont zaklatott életű, fiatalon elhunyt író, aki életét hajléktalan alkoholistaként fejezte be.
Cholnoky Jenő Veszprémben és Pápán járt középiskolába, érdeklődése már ebben a korban a földrajz felé irányult, gimnazista korában írta első „földrajzkönyveit”. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, előbb a Műegyetem vízépítési szakán, később filozófiai doktorátust szerzett. Az egyetem vízépítési tanszékén kapott tanársegédi állást Klimm Mihály professzor mellett. Közben
Találkozásuk más szempontból is jelentősnek bizonyult: Cholnoky ugyanis pártfogója ajánlására utazhatott 1896-ban Kínába tanulmányútra. Mestere azzal a feladattal bízta meg, hogy tanulmányozza a kínai alföld nagy folyóinak deltavidékét, derítse fel a Sárga-folyó és a Jangce mederváltozásainak okait és körülményeit. Utazása két évig tartott, ezalatt feldolgozta a deltavidékek hidrográfiáját, felfedezett egy nagy lávamezőt Mandzsúriában, és a néprajztudomány számára is értékes anyagot gyűjtött.
A jeles földrajztudós 1900-ban többnyire gyalog járta be Erdély jelentős részét
Fotó: Wikipedia
A két feladat kölcsönösen támogatta egymást, aminek jó alapot adott Cholnoky 1900-as utazása. Ekkor ugyanis többnyire gyalog járta be Erdély jelentős részét és a Székelyföldet, útjairól fényképei tanúskodnak. Mintegy 15 év után 1919-ben a románok bevonulása után menekülnie kellett Kolozsvárról. Budapesten földrajzi szakértőként beosztották a béketárgyalásokat előkészítő bizottságba. Erősen nemzeti érzelmű tudós volt, haláláig nem tudott belenyugodni a trianoni diktátumba.
A kengyelt, a patkót, a kocsit, a csizmát is ők hozták be a vén földrészre. Hazánk és népünk egy ezredéven át című nagy nemzetközi érdeklődést kiváltó könyve után Nobel-díjra is fölterjesztették, de stockholmi személyes előadásának meghallgatása után visszakoztak, mondván: ilyen „nacionalista” tudós nem illik bele abba a kozmopolita világba. 1949-ben az új, kommunista hatalom megvonta akadémiai tagságát a Magyar Földrajzi Társaság (amelynek elnöke volt) felszámolásával együtt.
A második világháború végének szörnyűségeit Balatonfüreden vészelte át. 1945 tavaszán itt esett áldozatul a bevonuló szovjet „felszabadítók” kegyetlenségének második felesége, Ida. Ő azonban otthonában szakadatlanul dolgozott tovább nyolcvanéves korában bekövetkezett haláláig.
A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Földrajz Karának épületében 2001 tavaszán az egyik raktárhelyiség kiürítésekor bukkant felszínre az egykori Ferenc József Tudományegyetem Földrajzi Intézetének évtizedekkel korábban elsüllyedt térkép- és fényképtára, pontosabban a maradéka.
A gyűjteményt 1895-ben alapították, majd Cholnoky Jenő építette ki a Földrajzi Intézet könyv-, fénykép- és térképtárának, amikor a Ferenc József Tudományegyetem tanára volt. Az egyetem Földrajzi Intézete általa összeállított anyagot pár évtizedig még számon tartották, de utána ismeretlen helyre került – egészen 2001-ig. Azóta Cholnoky kolozsvári hagyatékát a Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság kezeli. A társaság honlapján megtekinthető Cholnoky mintegy 5000 darabból álló fényképhagyatéka is, a legrégebbiek a szerző 1896–1897-es kínai utazása idejéből, a legújabbak pedig az 1918-as év szeptemberéből valók.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!