A Szent István napi ünnepségek egyik szép helyszíne a debreceni virágkarnevál
Fotó: MTI
Szent István napja a magyarság egyik legnagyobb ünnepe. Az államalapító alakja minden korban erőt adott a nemzetnek, így számos legenda és hagyomány kötődik augusztus 20-ához. A Hagyományok Háza munkatársa ezekből nyújt át egy csokorra valót.
2018. augusztus 16., 21:542018. augusztus 16., 21:54
2018. augusztus 16., 21:572018. augusztus 16., 21:57
Szent István napja mindenkor meghatározó ünnepe volt a magyarságnak. Nem véletlen, hogy a kommunisták uralomra kerülésekor a diktatúra is fontosnak tartotta a jeles napot, s az alkotmány ünnepére hegyezte ki. A Szent Jobb tisztelete is a budapesti Bazilikára korlátozódott.
Az évszázados népi hagyományban első királyunk kivételes figyelmet kapott, amelyben pogány és keresztény elemek keverednek. A búcsúk és a körmenetek egész hazánkban elterjedtek, a fővárosi ünnep egyben az egész magyarság összefogását is jelenti.
Esztergomban, a hagyomány szerint a vár Szent István szobájában született Vajk, így a román kori termet Simor János érsek 1874-ben kápolnává szentelte. A pannonhalmi altemplom Szent István székében a hagyomány szerint a nagy király is ült, ehhez az a hiedelem fűződik, ha valaki beleül, hát és derékfájása elmúlik.
A tordai Szent László legenda Szent István alakjában is életre kelt, a veszprémi szikla keletkezését társítják az első király és a pogányok harcával. A fehérvárcsurgói homokbányában található ember formájú kövek keletkezését is nagy uralkodónknak tulajdonítják: István király könyörgésére az Isten kővé változtatta a túlerőben lévő ellenséget, a tatárokat. A monda szerint ő ültette a vajkai templomkert hatalmas somfáit. Bodajkon és környékén az a hagyomány él, hogy a bodajki tóban azért nincsenek békák, mert István királyt áhítatában zavarta a békák kuruttyolása, s így megátkozta azokat.
Az „Élet”, az új kenyér ünnepe összekapcsolódik a nappal, s a korábban betakarított búzából készített kenyér alkalmat adott vígasságra, közös örömre. A galgamácsai koszorúvivés is az ünneplés falusi formája volt.
A népi időjóslásban is megjelenik augusztus vége. Ha Szent Istvánkor jó az idő, az negyven napig tart, s a termés is bőséges lesz. Tiszaháton a gólyáktól búcsúztak e napon. Moldvában különös tisztelet övezi királyunkat, templomok viselik nevét, s a belé vetett hit nem vesztett a századok alatt erejéből. Dallamkincsükben is visszatér Szent István alakja. Az augusztusban születetteket van ahol jó erkölcsűnek, tiszta életűnek tartják. Az augusztusi csillaghulláskor sok leány fogalmazta meg titkos kívánságát.
A hagyományok napjainkban is újraélednek, bővülnek. Nagyon szép kezdeményezés a „Magyarok Kenyere”, amely Korinek László pécsi professzor nevével fonódott össze. A jótékonysági akcióhoz egyre többen csatlakoznak, s augusztus 20-án áldják meg a Kárpát-medence minden részéből érkező búzából sütött kenyeret.
Benkő Ferenc Neszmély korábbi polgármestere a település kikötőjét nevezte el a Szent Koronáról, mivel a legenda szerint e helyen csempészte ki Szent István koronáját 1440-ben Kottanner Jánosné a Dunán át.
A Debreceni Virágkarnevál is hagyományt teremtett augusztus 20-án, amikor az egész világ elé tárják a virágkölteményeiket, melyek között a Szent Korona virágos ábrázolása is az esemény egyik fénypontja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!