A törökök között szerzett tapasztalatai megerősítették Bethlen Gábor gyűlöletét a németek iránt
Fotó: Ismeretlen alkotó festménye (17. század)
Bethlen Gábort kora ifjúságától a mértékletesség, az egyenes erkölcsi tartás és az uralkodó iránti elköteleződés jellemezte. Amikor azonban megelégelte Báthory Gábor túlkapásait, a török birodalomba menekült.
2019. október 29., 17:022019. október 29., 17:02
(folytatás a 39. lapszámunkból)
Bujdosása idején Bethlen Gábornak el kellett hagynia jegyben levő mátkáját, Károlyi László árváját, Zsuzsannát. Miután bujdosásából visszatért, Bocskay Istvántól azt kérte, hogy tarthassa meg menyegzőjét. A fejedelem teljesítette kérését: a menyegző napját 1605. április 24-re tűzték ki. Bocskay azonban öt héttel az esküvő előtt Bethlent Erdélybe küldte, hogy egy várat vegyen be. Bethlen engedelmeskedett, és nem is sejtette, hogy míg ő harcol, elmúlik az esküvő napja. Közben Károlyi Mihály megtette a költséges lakodalmi előkészületeket, a násznép is összegyűlt, csak éppen a vőlegény hiányzott. Menyasszonya azonban türelemmel megvárta. Károlyi Mihály később nem volt hajlandó újabb lakodalom költségeit fizetni, de ez Bethlen Gábort nem zavarta.
Bocskay István végrendeletében Homonnai Bálintot jelölte ki utódjául. A rendek nem tartották tiszteletben Bocskay kérését, és Rákóczi Zsigmondot választották fejedelemmé 1607. február 11-én. Bethlen Gábor azonban Báthory Gábort támogatta. A választást megelőzőleg Bethlen – aki ez idő tájt már tekintélyes ember volt Erdélyben – rengeteg támogató levelet osztott szét Báthory Gábor mellett. Az új fejedelem, Rákóczi Zsigmond elfogatta. Bojti Veres Gáspár ezt így írja le: „biztos őrizettel Kolozsvárra vitette, bilincsbe és béklyóba vetette, de meghagyta, hogy egy kényelmes palotában őrizzék, és méltóságához illően bánjanak vele. Míg Bethlen más érdekében fáradozott, saját magát sodorta veszedelembe. A nála lévő nagy csomag levelet elvették. Rákóczi a legfelsőbb ítélőtáblára bízta megbüntetését:
Leginkább mégis Báthory Gábornak és Bethlen rokonainak, a székely főurak közbenjárása indította meg, akik majdnem felkelést robbantottak ki Bethlen fogva tartása miatt. Ezért bilincseit feloldatta, de elbocsáttatásakor arra kényszeríttette, hogy az ország közgyűlésén ünnepélyesen ígérje meg, hogy egész életében a haza jámbor és jó polgára lesz.”
1608. március 5-én a hajdúk lázadása miatt Rákóczi Zsigmond lemondott Erdély trónjáról és visszatért szerencsi házába.
Uralkodása elején Báthory Gábor fontos tisztségekkel jutalmazta Bethlent. Ifjú támogatóját kinevezte fejedelmi tanácsosnak, az udvari hadak főkapitányának, Hunyad vármegye főispánjának és Csík-, Gyergyó-, valamint Kászonszék főkapitányának. Báthory Bethlen Gábort a török császárhoz, Ahmed szultánhoz küldte követségbe, hogy eszközölje ki számára a jogart és a zászlót az atnaméval együtt, mint fejedelemségének a török Porta általi elismerését. Mindezt Bethlen hűséggel és igyekezettel valósította meg.
Bethlen ellenezte Báthory azon törekvését, hogy Havasalföldet és Moldvát meghódítsa, de nem értett egyet a szászokkal szembeni fellépéseivel sem. Bethlen nem helyeselte az 1610. évi kolozsvári országgyűlés határozatát sem, amely kilenc erdélyi főurat fej- és jószágvesztésre ítélt. Mivel ezek többségükben katolikusok voltak, a fejedelem újabb lépéseket foganatosított a katolikus egyházzal szemben is. Tettével ürügyet szolgáltatott az Erdély-ellenes Habsburg-támadásra. 1611-ben Forgách Zsigmond felső-magyarországi főkapitány jelentős haddal indult Erdély ellen, válaszképpen Báthory Gábor Bethlen Gábort királyi ajándékokkal a Portára küldte segédcsapatokért, és húsznapi fegyverszünetet kötött Forgách Zsigmonddal.
Bethlen, ahogy csak tudott, Konstantinápolyba sietett és átadta az ajándékokat. A török döntéshozók azonnal megbízták Omer boszniai beglerbéget, hogy sereget gyűjtve egyesüljön az azovi és szilisztrai tatárokkal, és erőltetett menetben induljon Erdélybe, hogy vessen gátat Forgách Zsigmond katonai vállalkozásának. Amikor Forgách értesült, hogy Bethlen török segédcsapatokkal közeledik, megindult az Erdélyt Moldvától elválasztó havasok felé. A tatárok itt lepték meg a Habsburgokat, Forgács sok embert elveszített. Ő maga Homonnaival, Dóczyval, Esterhazyval és Magyarország több főurával a havasokba menekült a megmaradt katonákkal. A katonaság többsége odaveszett a nagy télben. Forgách Zsigmond menekülését látva Báthory Gábor a sok erdélyit rabságba hurcoló török sereget Bethlen Gábor vezetésével visszaküldte Boszniába.
Az 1612-es esztendő hihetetlenül kemény téllel kezdődött. A brassói polgárok Ghiczy András és Weiss Mihály bíró vezetésével ellenkeztek Báthory Gábor fejedelemmel és a szomszédos erősségekben – Prázsmáron, Hermányon, Botfalván, Földváron, Törcsváron és Vöröstoronyban is – őrséget helyeztek el, amelyet megeskettek, hogy a kapukat nem nyitja ki Báthoryéknak. Megfékezésükre Báthory Gábor újabb sereget küldött, a fejedelem pedig bevonult Szeben városába.
Bethlen Gábor többé nem hitt a fejedelemnek. Levelet írt a temesvári pasának, amelyben egyetértett a szászok sérelmeivel és kérte a török katonai segítségét.
Közben Báthory Gábor elhagyta Szebent és visszatért Gyulafehérvárra. Itt Bethlen Gábort a fejedelem asztalához marasztalták, ahol borozgatás közben Báthory „becstelen szókkal illette, és árulónak mondta Gábort. Midőn a fejedelem ellene akarna indulni a töröknek írt levél miatt, Bethlen Gábor két főúr segítségével megszökött a palotából, és vitézeitől körülvéve az éjszaka
folyamán Dévára mene” – áll Bethlen életrajzírójának visszaemlékezésében.
Ezt követően Báthory Gábor mindent elkövetett Bethlen elfogására, de sikertelenül.
1612 szeptemberében Bethlen Gábor Temesvárra menekült. Majdnem egy évet töltött a Török birodalom területén azzal a szándékkal, hogy megszerezze magának az erdélyi fejedelmi címet. Itt nemcsak régi ismeretségeit elevenítette fel, hanem új barátokat is szerzett. Portai tartózkodását elsősorban tájékozódásra használta fel. Bethlen Gábor új barátjától, a magyarul is beszélő Szkender pasától értesült arról, hogy a Habsburgok egy ajánlattal magyar ruhába bujtatott követet küldtek a portára, hogy közös erővel irtsák ki a magyarokat. A követ előterjesztése szerint „valameddig az a kevés magyar fennáll, a két császár között tökéletes békesség nem lehet.”
A törökök között szerzett tapasztalatai még jobban megerősítették Bethlen gyűlöletét a németek iránt.
Bethlen Gábornak a török földön kifejtett tevékenységéről életrajzírója ezt írja: „Nem szűnik Bethlen Gábor éjjel-nappal az oda való basát és tanácsait járni és elhitetni, hogy Báthory Gábor németes volna. Legelsőben Budára mene, és ott a vezért magáénak tevé, onnan Eszék felé menvén, télre érkezek Nándorfejérvárra, majd elmene Drinápolyba, ahol a török császár, Ahmet szultán is jelen vala 1613. esztendőben, februáriusban.”
Életrajzírója szerint „azért a fővezér Nazuf a dívánban Bethlen Gábort Erdélyország fejedelminek nevezé s köszönté, mely azon esztendőben áprilisnek fogyta felé vala, és fejedelmi méltóságának jeléül kardot, buzogányt, 2000 tallért, három jeles lovakot, öt szamárt, öt tevét ajándékoza. És Szkenderbégnek, Magyar-Ogli Ali basának, buzsáki, szilisztriai tatároknak, moldovai, s havasalföldi vajdáknak erős parancsolat adaték, hogy mihelyt Bethlen Gábor kívánni fogja, minden erejekkel melléje mennének, és erdélyi fejedelemségre vinnék be.”
(folytatjuk)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!