A Halálos tavasz, a Két fogoly és A fegyverek visszanéznek írójának neve és életműve lassan feledésbe merül
Fotó: Színházi Élet, 1934
Furcsa sorsot osztott ki Zilahynak az élet. Erdélyben született, a Vajdaságban halt meg, élt Magyarországon, Ausztriában, az Egyesült Államokban és az egykori Jugoszlávia területén is.
2021. április 09., 07:212021. április 09., 07:21
Nem volt rendhagyó élete: a Tanácsköztársaság napjaiban a proletárdiktatúra elől menekült, a háború idején a nyilasok és a Gestapo üldözte, később a kommunisták akarták felhasználni propagandacélokra. Amikor betelt nála a pohár, családostól Amerikában maradt, de ott sem lelt nyugalomra: az emigrációban jobbról is, balról is támadták. A szélsőjobboldaliaknak nem tetszett 1945 utáni magyarországi szerepvállalása, a baloldaliaknak az 1930-as évek közepén Gömbös Gyulával ápolt barátsága. A Halálos tavasz írójának élete végül egy tüdőszanatóriumban érkezett az utolsó felvonáshoz. Minden politikai rendszer talált valami kivetnivalót életművében, így nem csoda, hogy mára Zilahy neve és életműve is lassan feledésbe merül.
Az 1891. március 27-én Arany János városában született Zilahyt sokoldalú emberként ismerték kortársai: egyszerre volt író, publicista, filmrendező, forgatókönyvíró és producer, a Magyar Tudományos Akadémia is tagjává választotta, felesége, Bárczy Piroska pedig Budapest főpolgármesterének lánya volt. Közjegyző apja 1905-ben elhunyt, ezt követően a család nehéz körülmények között élt. Ahhoz, hogy iskoláit tovább tudja folytatni, Nagyszalonta elöljárói Bihar vármegye bizottsági tagjaihoz fordultak, hogy támogassák a fiatalembernek a Száraz Alapítványhoz benyújtott ösztöndíjkérelmét. A pályázat sikere tette lehetővé, hogy Máramarosszigeten befejezhesse tanulmányait a nyolcosztályos főgimnáziumban, majd továbbtanulhasson a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán, ahol jogi doktorátust szerzett. Az első világháború kitörésekor katonának állt, a híres lembergi (Ukrajna) csatában azonban megsebesült, és 1916-ban leszerelték.
Publicisztikái viszont telitalálatok voltak, annyira az olvasó „hangján” tudott fogalmazni, hogy az ember úgy érezte, az ő véleményét írta meg az író. Kritikusai szerint „kezében volt a stílus minden eszköze, okos volt és szellemes, feltétlen emberségét szívesen rejtette a játékos cinizmus álarca mögé, kitűnő jobboldali kapcsolatait baloldali írók érvényesülésének megkönnyítésére használta.”
Írói útja az első világháború utáni jelentkezéstől a második világháborúig: sikerek és növekvő népszerűség töretlen diadalmenete. „Finoman erotikus, líraian érzelmes szerelmi regényei (Halálos tavasz, Valamit visz a víz), a biedermeier hangulatokat idéző, régi nemesi világról mesélgető történetei (Szépapám szerelme, Az ezüstszárnyú szélmalom), tucatnyi kitűnően szerkesztett, derűt és bánatot arányosan vegyítő, emberi részvéttel teljes színjátéka úgyszólván osztatlan tetszéssel találkozik, és amennyiben valami kevés politikumot ki lehet olvasni belőlük – hát csaknem mindenki a maga véleményét hallja ki. De következtek ezeknél súlyosabb mondanivalójú regények. A Két fogoly akármennyire is erotikus, családiélet-regény, elején a háború előtti élet kedvesen idillikus nemesi-kispolgári körképével, mégis a háborúellenesség hitvallása. S később A fegyverek visszanéznek már a háborús felelősségről, a hadiipar tömeggyilkos bűnösségéről szól. A szökevény pedig az egész Horthy-kor egyetlen olyan regénye volt, amely nemcsak megértéssel szól a forradalmakról, de vádirat az ellenforradalom gyilkos „különítményei” ellen. Kiváló jobboldali kapcsolatok kellettek annak, aki egy ilyen baloldali könyvet merészelt írni. A lélek kialszik – talán legjobb regénye – kivándorlók honvágyának, talajvesztésének lelki krónikája.
Módszerében pedig mesterien vegyíti a romantikát, realizmust, impresszionizmust, olykor a mértéktartó naturalizmust is. Leírásai, alakjai igen szemléletesek, cselekménymozgatása lebilincselő” – írja Hegedüs Géza A magyar irodalom arcképcsarnoka című művében.
Az 1930-as évek hozták el a magyar filmgyártás fénykorát. Zilahy ebben az időben forgatókönyvíróként, később rendezőként is tevékenykedett. Több művét is megfilmesítették.
A film forgatókönyvét saját regénye alapján Zilahy írta, és a produceri feladatok mellett vállalta a film rendezését is. A regény 1922-ben jelent meg, egyszerű történetét szinte minden korban feldolgozták: egy fiú szeret egy lányt, aki azonban mást szeret… Mindazonáltal a könyvnek is, a filmnek is páratlan sikere lett.
A Halálos tavasz mellett Zilahy több filmnél is közreműködött. Ezekben olyan nagyszerű színészek játszottak, mint Somlay Artúr, Csortos Gyula, Kiss Manyi, Páger Antal, Gózon Gyula, hogy csak a legnagyobb neveket említsük. Említésre méltó még az 1943-as Fatornyok című darabja, amely teljes szembefordulás a náci rendszerrel. 1943-ban Szépanyám című színművével érdemelte ki a Magyar Tudományos Akadémia Vojnits-díját.
Sorsát talán ő maga foglalta össze a legpontosabban 1967-ben a jugoszláviai Bledben tartott nemzetközi PEN Club Találkozón. A hetvenhat évesen is fiatalos, szellemes és igézően kedves Zilahy Lajos magyar írókkal elüldögélve egy tóparti kávéházteraszon a következőket mondta: „Amerikában engem kommunistának mondanak, ti otthon reakciósnak neveztek – hát nem tudom, melyik a nagyobb marhaság.”
1972-ben súlyos csapásként élte meg a Halálos tavasz jugoszláv–spanyol–amerikai filmváltozatának hatalmas bukását. Gondolkodott a végleges hazatelepülésen, ezt azonban halála megakadályozta. Az Újvidék melletti kamanci tüdőszanatóriumban hunyt el 1971. december 1-jén 83 éves korában. Végakarata szerint Budapesten temették el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!