Báthory István mellszobra az általa alapított kolozsvári kollégiumban
Az 1586-ban elhunyt Báthory István azért vállalta tudatosan a lengyelországi trón megszerzését, hogy ezzel is Erdélyt védje a német befolyás alól. Az élete utolsó évtizedét Lengyelországban leélő Báthory messze földön is megmaradt Erdély hű uralkodójának.
2019. május 08., 13:562019. május 08., 13:56
2019. május 08., 13:582019. május 08., 13:58
(folytatás a 15. lapszámunkból)
Báthory István 1576. március 15-én távozott Erdélyből. Lengyelországba való elutazása előtt, a fejedelemség élére helytartóként és vajdaként bátyját, Báthory Kristófot nevezte ki. A fejedelem többé nem tért vissza Erdélybe, de Krakkóban élve lengyel királyként nem tévesztette szem elől Erdély érdekeit. 1576 júniusában Krakkóban megszervezte az ottani erdélyi kancelláriát, amelynek élére Berzeviczy Mártont, helyetteseiként pedig Kovacsóczy Farkast és Gyulai Pált nevezte ki. A fejedelem gyakorlatilag a krakkói erdélyi kancellária által irányította az erdélyi fejedelemség külügyeit, sőt a nagyobb horderejű belügyi kérdésekben is az ő döntését várta az erdélyi rendi gyűlés: a kinevezett vajda és a későbbiekben a hármas tanács is.
Báthory István Erdély igazgatásának élére Kristóf 1581-ben történt halála után annak fiát, az akkor kilencéves Báthory Zsigmondot jelölte ki. Zsigmond mellett kezdetben a következő testamentumos urak testülete állt: Kendy Sándor, Kovacsóczy Farkas, Bocskai István és Csáky Dénes. Tevékenységük a távol lévő fejedelem gyors döntéseinek hiányában, valamint a rendek és a fejedelmi tanács akadékoskodásai miatt szinte lehetetlenné vált. Báthory István 1583. március 6-án háromfős kormányzótanácsot nevezett ki Zsigmond mellé, amelynek tagjai Kendy Sándor, Kovacsóczy Farkas és Sombory László voltak. Ez a testület sem tudta azonban sikeresen irányítani az országot. Újabb változtatásra volt szükség: 1585. május l-én a fejedelem Ghiczy János váradi kapitányt nevezte ki kormányzóvá Báthory Zsigmond mellé annak nagykorúságáig.
Báthory mindkét erdélyi kancelláriájának vezetője, Forgách Ferenc, Berzeviczy Márton, sőt lengyel kancellárja, Jan Zamoyski is humanista műveltségű volt, nagyrészük a padovai egyetemen végezte tanulmányait. Ez bizonyos fajta összetartozást, szellemi közösséget jelentett számukra.
Jól beszélt németül és értett lengyelül is. Kortársai azt is megörökítették, hogy bécsi fogsága után többé nem volt hajlandó németül megszólalni, még az erdélyi szász követekkel is latinul vagy magyarul beszélt, és lengyel híveivel is latinul társalgott. Már uralkodása elején udvarába hívta Giovanni Michele Bruto velencei történetírót, akit Magyarország történetének megírásával bízott meg.
Báthory személyében katolikus fejedelem került Erdély élére, aki a nagyrészt protestáns országban igyekezett régi megbecsültségére visszahozni a római katolikus vallást. Ez azonban nem ragadtatta túlzásokra, már csak azért sem, mert megesküdött a rendek előtt a vallásszabadság tiszteletben tartására. Toleranciáját bizonyítja, hogy az unitárius Blandrata doktort megtartotta tanácsosai között.
Báthory behívta a jezsuita rendet Erdélybe. Már 1571-ben levelet írt a rend bécsi kollégiumában székelő provinciálisnak, amelyben segítségét kérte a jezsuiták betelepítése ügyében. Támogatásra talált Rómában, a rend központjában is. 1578-ban XIII. Gergely pápa támogatásával kollégiumot alapított a Kolozsvár melletti kolozsmonostori apátság területén. Rómából hazahívatta Szántó István atyát, aki korábban a bécsi jezsuita kollégium filozófiaprofesszora volt, és Leleszi János hírneves jezsuita teológus is Erdélybe jött. De Lengyelországból, a vilnai kollégiumból – ahol unokaöccse, Báthory András tanult – is küldött haza rendtagokat.
1581-re felépült a kolozsvári kollégium épülete, és ott folytatódott a tanítás. Ebben az évben adták ki a fejedelem nevében az alapító okiratot, amelyet lengyelországi erdélyi kancellárja, Berzeviczy Márton fogalmazott Báthory útmutatásai alapján. A jezsuiták egyre nagyobb befolyása igencsak bosszantotta a többségében protestáns erdélyi urakat, de a fejedelem személye védelmet biztosított számukra.
Uralkodása végén családi birtokai ügyében kiegyezett Habsburg Rudolf magyar királlyal. 1585-ben Nagybányát és a szinyéri uradalom egy részét visszakapta a Habsburg uralkodótól, de magyar nemesként és nem erdélyi fejedelemként. A teljes megbékélés közöttük nem következett be. Rudolf császár a speyeri szerződésben foglaltak tényleges megvalósítását szerette volna elérni. Báthory viszont lengyel királyként és Tündérország fejedelmeként Erdély közjogi helyzetét illetően nem volt hajlandó változtatásra. 1586. december 13-án Grodnóban halt meg, a kortársak szerint veseelégtelenségben, amelyet az egész életén át húzódó cukorbetegsége súlyosbított. Az utókor azonban évszázadokig azt gyanította, hogy mérgezés okozta halálát.
Báthory nagyon szerette hazáját, és bármit megtett volna az erdélyi fejedelemség védelméért. 1576 januárjában a fejedelem Nagy Máté portai követnek írt levelét a császári kémszolgálat megszerezte, és annak tartalmáról kivonatot készített.
amely teljesen elveszett volna, ha a német–római császárt lengyel királlyá választották volna. Uralkodásának jelmondatát unokaöccsének, Báthory Andrásnak 1579-ben írt levelének egy részlete képezte, amelyben kifejtette: „hiábavalóan él, aki senkinek sem használ.”
(folytatjuk)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!