A gyergyói örménykatolikusok barokk temploma 1730–1734 között épült
Fotó: Demján László
Gyergyószentmiklós örménykatolikus temploma hamarosan régi pompájában fogadja a látogatókat. Az erdélyi épített örökséget bemutató sorozatunkban a székelyföldi város rangos vártemplomába látogattunk el.
2021. január 03., 08:502021. január 03., 08:50
Gyergyószentmiklós az egykori Gyergyószék központja, Hargita megye harmadik legnépesebb városa. Délről Tekerőpatak, nyugatról Gyergyóalfalu, észak-nyugat felől Gyergyószárhegy öleli körül. Kelet felől a Magasbükk és a Pongrácz-tető, északon a Piricske-tető határolja. Az örmények a 17. században települtek le Gyergyószentmiklóson, templomuk a város északkeleti részében található. Nevét valószínűleg Szent György nevéből eredezteti. Külön érdekesség a település-névadási axióma iránymutatása, miszerint a templomi címünnepek a települések alapítóinak egyházi hovatartozását jelzik.
Gyergyószentmiklós 1607-ben kapott vásártartási jogot kapott. 1637-ben jelentős számú örmény telepedett le, később római katolikusokká váltak. A 19. századra a környék kereskedelmi központjává vált, a század hetvenes éveire megjelennek az első ipari létesítmények. A 19. század végére alakul ki a mai városközpont.
A templombelső teljesen megújult az elmúlt években
Fotó: Demján László
Az örmények már az 1600-as években megjelentek Gyergyószentmiklóson, de tömeges betelepedésük 1668 környékére tehető. Kis közösségüknek kezdetben nem volt temploma, mert a korabeli törvények nem engedélyezték kőtemplom építését. Kérelmezéseik eredményeként később kijelölték azt a területet, amelyet Ferentzi György esperes az idegenek temetkezési helyén, 1637-ben alapított. Az időpontot jelző szöveg a templomkerítés bejárata felett olvasható.
Mártonffy György erdélyi püspök jelenlétében 1717. április 6-án az örmények tulajdonába került az 1450-ben épült kis gótikus kápolna, amit több alkalommal is nagyobbítottak. A gyülekezet lélekszámának növekedése azonban nagyobb templom építését tette szükségessé.
A szépen kivitelezett, díszesen párkányozott templomot 1733. augusztus 24-én Bajtay Antal erdélyi püspök szentelte fel. Tornyát 1734-ben Lukács János építtette, a templom kapubástyákkal ellátott várfala 1748-ban készült. 1899-ben a műemléképületet felújították, belsejét barokk stílusú freskókkal díszítették.
A mai épület megőrizte az 1450-ben emelt kőkápolna elemeit. A hajó nagyobbrészt a régi alapokon nyugszik, a szentély is őrzi a régi falakat. Az egyhajós templom szentélye keleti tájolású, északi részén egyetlen oldalkápolnája van. A templomkerítés egyik bástyájának padlásán megtalálták a középkori kápolnából származó gótikus oltár Mária-szobrát.
A mennyezetig érő barokk stílusú díszes főoltár közepén a Boldogságos Szűz mennybemenetelét ábrázoló festmény látható
Fotó: Demján László
A templom egyik ékessége a fából készült barokk szószék, amelynek alsó részén a négy evangélista, tetején pedig Szent Mihály szobra látható. Figyelemre méltóak a díszes fő- és mellékoltárok, valamint az 1752-ben Velencében készült oltárkép is, ami Világosító Szent Gergelyt, az örmény népet 301-ben kereszténnyé tevő pártus származású püspököt mutatja. A kép az örmény király megkeresztelésének jelenetét ábrázolja, ami minden örménykatolikus templomban található. A kép érdekessége, hogy a keresztség jelenete körüli medalionokban a szent szenvedéstörténetét is ábrázolja.
A 18. századi keresztelőkút domborművén az emberi életkorokat jelképező négy női alak látható. A szenteltvíztartó négy alakja az évszakokat jeleníti meg.
A Domus Historia 1899-es bejegyzése nagyarányú templomrenoválást rögzít. A felújítások során a templom belsejét művészi barokk stílusban átfestették freskók formájában.
A mennyezetet Altenbaucher Henrik és Szirmay József bécsi templomfestők készítették. Az oltárokat márvánnyal díszítették, a szobrokat élethű színűre festették.
A 20 méter magas torony tetőszerkezete eredetileg gúla alakú volt. Az átépített, barokk vonalvezetésű tornyot régen cserép fedte, napjainkra viszont vörösrézlemezzel borították be.
Az erődtemplomot övező, kapubástyákkal ellátott várfalat 1748-ban építették. A tört alaprajzú kőfalból két nyolcszögletű, meredek cserepes sisakkal fedett lőportorony emelkedik ki. A zsindellyel fedett kőfal lőréseit idővel befalazták, nyomaik csak belülről láthatók. A késő reneszánsz stílusú kapubejárat gerendáján az 1637-es évszám olvasható, ami az „idegenek” temetőjének létesítését jelzi. A várfal ablakszerű mélyedéseiben, a belső oldalon, 1750 körül készült mesteri domborművek és festmények láthatók.
A templom mai állapotáról dr. Puskás Attila, az Erdélyi Magyarörmények Egyesületének elnöke az Erdélyi Naplónak elmondta, hogy a templom történetében új fejezet kezdődött 2003-ban. Az első jelentős beruházás a templom fűtésrendszerének kiépítése volt a városi távfűtésre történő rákapcsolódással. 2005-ben jelentős felújítási munkálatok kezdődtek, melyre a főbejárattól balra emléktábla emlékeztet. Szakszerű falkutatás után újrafestették a templom külső felületét és a tornyot, valamint a belső oldalfalakat, és részben felújították az orgonát is.
A munkálatokat a hívek és magyarországi örmény közösségek közadakozásából, a Paderborni Egyházmegye (Németország), az Illyés Közalapítvány és a Hargita Megyei Tanács támogatásából valósították meg.
Az orgonát 2017-ben az újtusnádi Bors László orgonaépítő restaurálta. A munkák során új homlokzatsípok készültek, illetve új fúvóművekkel látták el az orgonát. Az orgona új külső felújítást is kapott, ami ékes dísze lett a templomnak.
Az üvegablakok az örmény közösség megrendelésére és tehetős tagjainak támogatásával készültek 1896-ban Grottauban és a világ akkori leghíresebb üvegfestő művésze, Ludwig von Türke műhelyében. A legszebbek a főoltár két oldalán található: a jobboldali Szent István királyt, a magyarság keresztény hitre térítőjét ábrázolja, míg a baloldali ablaküveg az örmények keresztény hitre térítőjét, Világosító Szent Gergelyt. Ez a párosítás bizonyítéka az Erdélybe letelepedett örményeknek a magyar kultúrába való beilleszkedéséről.
A Szent István-oltár mellett található üvegablak Szent Annát ábrázolja a fiatal Máriával. A negyedik a szentély jobb oldalán látható, az Angyali Üdvözletet ábrázolja. A színes üvegablakokat Egri István kolozsvári üvegfestő művész restaurálta és a Szentszék bukaresti nagykövete, Miguel Maury Buendía nuncius áldotta meg a 2018-as Kisboldogasszony-napi búcsús szentmise keretében.
Más felújítási munkálatok is történtek a templomban.
Egyik oldala Világosító Szent Gergelyt ábrázolja, amint megkereszteli Tirida örmény királyt. A másik oldalán Szűz Mária képét látjuk. A zászlót 1990-ben restaurálta Jakabovits Miklós erdélyi magyarörmény nagyváradi festőművész.
A templom közvetlen környezetében is történtek változások. Az Örmény Genocídium 100. évfordulója alkalmából a gyergyói közösség és az Erdélyi Magyarörmények Szövetsége emlékkövet állított fel a templomkertben, a kő az örmények hitét és túlélésbe vetett bizalmát szimbolizálja. A bejárat mellé a szövetség jóvoltából egy örmény kőkeresztet állítottak az örmények erdélyi megtelepedésének 380. évfordulója alkalmából. A templomkertben helyet kapott Czetz János, az 1848-as forradalom legfiatalabb tábornokának bronzból készült mellszobra is, ami Blaskó János szobrászművész műhelyében készült az Erdélyi Magyarörmények Szövetsége megrendelésére és magyar kormány támogatásával. A szobrot Kövér László, a magyar országgyűlés elnöke leplezte le 2019 októberében.
ami a templom teljes felújításával fejeződik be. Pár éven belül a gyergyószentmiklósi örmény templom régi pompájában várja a látogatókat.
Köszönetet mondunk Keresztes Géza műépítésznek a rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokért és Demján László műemlékvédő építésznek a képekért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!