A gyergyói örménykatolikusok barokk temploma 1730–1734 között épült
Fotó: Demján László
Gyergyószentmiklós örménykatolikus temploma hamarosan régi pompájában fogadja a látogatókat. Az erdélyi épített örökséget bemutató sorozatunkban a székelyföldi város rangos vártemplomába látogattunk el.
2021. január 03., 08:502021. január 03., 08:50
Gyergyószentmiklós az egykori Gyergyószék központja, Hargita megye harmadik legnépesebb városa. Délről Tekerőpatak, nyugatról Gyergyóalfalu, észak-nyugat felől Gyergyószárhegy öleli körül. Kelet felől a Magasbükk és a Pongrácz-tető, északon a Piricske-tető határolja. Az örmények a 17. században települtek le Gyergyószentmiklóson, templomuk a város északkeleti részében található. Nevét valószínűleg Szent György nevéből eredezteti. Külön érdekesség a település-névadási axióma iránymutatása, miszerint a templomi címünnepek a települések alapítóinak egyházi hovatartozását jelzik.
Gyergyószentmiklós 1607-ben kapott vásártartási jogot kapott. 1637-ben jelentős számú örmény telepedett le, később római katolikusokká váltak. A 19. századra a környék kereskedelmi központjává vált, a század hetvenes éveire megjelennek az első ipari létesítmények. A 19. század végére alakul ki a mai városközpont.
A templombelső teljesen megújult az elmúlt években
Fotó: Demján László
Az örmények már az 1600-as években megjelentek Gyergyószentmiklóson, de tömeges betelepedésük 1668 környékére tehető. Kis közösségüknek kezdetben nem volt temploma, mert a korabeli törvények nem engedélyezték kőtemplom építését. Kérelmezéseik eredményeként később kijelölték azt a területet, amelyet Ferentzi György esperes az idegenek temetkezési helyén, 1637-ben alapított. Az időpontot jelző szöveg a templomkerítés bejárata felett olvasható.
Mártonffy György erdélyi püspök jelenlétében 1717. április 6-án az örmények tulajdonába került az 1450-ben épült kis gótikus kápolna, amit több alkalommal is nagyobbítottak. A gyülekezet lélekszámának növekedése azonban nagyobb templom építését tette szükségessé.
A szépen kivitelezett, díszesen párkányozott templomot 1733. augusztus 24-én Bajtay Antal erdélyi püspök szentelte fel. Tornyát 1734-ben Lukács János építtette, a templom kapubástyákkal ellátott várfala 1748-ban készült. 1899-ben a műemléképületet felújították, belsejét barokk stílusú freskókkal díszítették.
A mai épület megőrizte az 1450-ben emelt kőkápolna elemeit. A hajó nagyobbrészt a régi alapokon nyugszik, a szentély is őrzi a régi falakat. Az egyhajós templom szentélye keleti tájolású, északi részén egyetlen oldalkápolnája van. A templomkerítés egyik bástyájának padlásán megtalálták a középkori kápolnából származó gótikus oltár Mária-szobrát.
A mennyezetig érő barokk stílusú díszes főoltár közepén a Boldogságos Szűz mennybemenetelét ábrázoló festmény látható
Fotó: Demján László
A templom egyik ékessége a fából készült barokk szószék, amelynek alsó részén a négy evangélista, tetején pedig Szent Mihály szobra látható. Figyelemre méltóak a díszes fő- és mellékoltárok, valamint az 1752-ben Velencében készült oltárkép is, ami Világosító Szent Gergelyt, az örmény népet 301-ben kereszténnyé tevő pártus származású püspököt mutatja. A kép az örmény király megkeresztelésének jelenetét ábrázolja, ami minden örménykatolikus templomban található. A kép érdekessége, hogy a keresztség jelenete körüli medalionokban a szent szenvedéstörténetét is ábrázolja.
A 18. századi keresztelőkút domborművén az emberi életkorokat jelképező négy női alak látható. A szenteltvíztartó négy alakja az évszakokat jeleníti meg.
A Domus Historia 1899-es bejegyzése nagyarányú templomrenoválást rögzít. A felújítások során a templom belsejét művészi barokk stílusban átfestették freskók formájában.
A mennyezetet Altenbaucher Henrik és Szirmay József bécsi templomfestők készítették. Az oltárokat márvánnyal díszítették, a szobrokat élethű színűre festették.
A 20 méter magas torony tetőszerkezete eredetileg gúla alakú volt. Az átépített, barokk vonalvezetésű tornyot régen cserép fedte, napjainkra viszont vörösrézlemezzel borították be.
Az erődtemplomot övező, kapubástyákkal ellátott várfalat 1748-ban építették. A tört alaprajzú kőfalból két nyolcszögletű, meredek cserepes sisakkal fedett lőportorony emelkedik ki. A zsindellyel fedett kőfal lőréseit idővel befalazták, nyomaik csak belülről láthatók. A késő reneszánsz stílusú kapubejárat gerendáján az 1637-es évszám olvasható, ami az „idegenek” temetőjének létesítését jelzi. A várfal ablakszerű mélyedéseiben, a belső oldalon, 1750 körül készült mesteri domborművek és festmények láthatók.
A templom mai állapotáról dr. Puskás Attila, az Erdélyi Magyarörmények Egyesületének elnöke az Erdélyi Naplónak elmondta, hogy a templom történetében új fejezet kezdődött 2003-ban. Az első jelentős beruházás a templom fűtésrendszerének kiépítése volt a városi távfűtésre történő rákapcsolódással. 2005-ben jelentős felújítási munkálatok kezdődtek, melyre a főbejárattól balra emléktábla emlékeztet. Szakszerű falkutatás után újrafestették a templom külső felületét és a tornyot, valamint a belső oldalfalakat, és részben felújították az orgonát is.
A munkálatokat a hívek és magyarországi örmény közösségek közadakozásából, a Paderborni Egyházmegye (Németország), az Illyés Közalapítvány és a Hargita Megyei Tanács támogatásából valósították meg.
Az orgonát 2017-ben az újtusnádi Bors László orgonaépítő restaurálta. A munkák során új homlokzatsípok készültek, illetve új fúvóművekkel látták el az orgonát. Az orgona új külső felújítást is kapott, ami ékes dísze lett a templomnak.
Az üvegablakok az örmény közösség megrendelésére és tehetős tagjainak támogatásával készültek 1896-ban Grottauban és a világ akkori leghíresebb üvegfestő művésze, Ludwig von Türke műhelyében. A legszebbek a főoltár két oldalán található: a jobboldali Szent István királyt, a magyarság keresztény hitre térítőjét ábrázolja, míg a baloldali ablaküveg az örmények keresztény hitre térítőjét, Világosító Szent Gergelyt. Ez a párosítás bizonyítéka az Erdélybe letelepedett örményeknek a magyar kultúrába való beilleszkedéséről.
A Szent István-oltár mellett található üvegablak Szent Annát ábrázolja a fiatal Máriával. A negyedik a szentély jobb oldalán látható, az Angyali Üdvözletet ábrázolja. A színes üvegablakokat Egri István kolozsvári üvegfestő művész restaurálta és a Szentszék bukaresti nagykövete, Miguel Maury Buendía nuncius áldotta meg a 2018-as Kisboldogasszony-napi búcsús szentmise keretében.
Más felújítási munkálatok is történtek a templomban.
Egyik oldala Világosító Szent Gergelyt ábrázolja, amint megkereszteli Tirida örmény királyt. A másik oldalán Szűz Mária képét látjuk. A zászlót 1990-ben restaurálta Jakabovits Miklós erdélyi magyarörmény nagyváradi festőművész.
A templom közvetlen környezetében is történtek változások. Az Örmény Genocídium 100. évfordulója alkalmából a gyergyói közösség és az Erdélyi Magyarörmények Szövetsége emlékkövet állított fel a templomkertben, a kő az örmények hitét és túlélésbe vetett bizalmát szimbolizálja. A bejárat mellé a szövetség jóvoltából egy örmény kőkeresztet állítottak az örmények erdélyi megtelepedésének 380. évfordulója alkalmából. A templomkertben helyet kapott Czetz János, az 1848-as forradalom legfiatalabb tábornokának bronzból készült mellszobra is, ami Blaskó János szobrászművész műhelyében készült az Erdélyi Magyarörmények Szövetsége megrendelésére és magyar kormány támogatásával. A szobrot Kövér László, a magyar országgyűlés elnöke leplezte le 2019 októberében.
ami a templom teljes felújításával fejeződik be. Pár éven belül a gyergyószentmiklósi örmény templom régi pompájában várja a látogatókat.
Köszönetet mondunk Keresztes Géza műépítésznek a rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokért és Demján László műemlékvédő építésznek a képekért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!