A kastély az ötvenes években. A Magyar Autonóm Tartományban tervet dolgoztak ki a teljes felújításra
Fotó: Archív
A Beszterce-Naszód megyei Mezőörményes kastélyának mai alakját I. Rákóczi György idején, a 17. század közepén nyerte el. A korábbi udvarházakból átépített kastélyt a 19. században újították fel. Az erdélyi épített örökséget bemutató sorozatunk a mezőségi barokk kastély történetét járja körül.
2021. március 16., 18:052021. március 16., 18:05
2021. március 16., 18:102021. március 16., 18:10
(folytatás 9. lapszámunkból)
Korabeli források szerint az épület téglából épült kőalapokra. A földszintet az emelettel egy kőből készült oszlopos lépcső kapcsolta össze. Az udvarház alsó ablakait vasrácsokkal védték, az épületet pedig fecskefarkas cserepezéssel födték be. A munkálatok 1641-re nagyrészt befejeződtek, a későbbi források már csak javításokról és a melléképületeken folyó munkálatokról tesznek említést.
Keresztes Gyula szakvéleményezése szerint az épületet a 17. században már nem a szokásos négyszögletes elrendezéssel és sarokbástyákkal építették, hanem téglalap alaprajzú formában, árkádíves homlokzatával a déli irányba.
A kelet-nyugat tájolású, emeletes, északi, hosszanti oldalával az utcára néző, előkertes elrendezésű épület a település központjában, a református templom szomszédságában található. Udvar felőli déli homlokzatát mindkét szinten egymás fölé helyezett, egyenes záródású ablakkal közrezárt kilenctengelyes, kosáríves árkádsor teszi mozgalmassá. Az árkádsorok mögött hevederekkel tagolt fedett folyosó nyílik, ahonnan a középtengelyben található kétfordulós, kőlépcsős, dongaboltozatos lépcsőházba, illetve a folyosóról nyíló szobákba lehet jutni.
A kastély homlokzatai azonos kialakításúak, a műkőburkolattal fedett magas lábazati párkány, a vakolatból kialakított, a földszintet az emelettől elválasztó övpárkány és a többszörösen profilozott koronázópárkány az épület egészén körbefut. Függőlegesen a homlokzatokat szabályos rendben elhelyezett, egyenes záródású, barokk jellegű kőkeretet imitáló vakolatdíszítéssel keretelt ablakok, illetve az ezeket közrefogó lizénák tagolják.
A mezőörményesi kastély állaga sokat romlott az utóbbi öt évtizedben, amióta felújítását leállították
Fotó: Demján László
Mezőörményes kastélyának mai alakját I. Rákóczi György idején, a 17. század közepén nyerte el. Az átépített kastélyt a 19. században újították fel. Az erdélyi épített örökséget bemutató sorozatunk ezúttal a mezőségi barokk kastély történetét járja körül.
A Maros megyei kastélyok és udvarházak című munkájában Keresztes Gyula említést tesz arról, hogy a mennyezeteken az egykori díszítőfestés nyomai a helyreállítási munkák alkalmával még láthatóak voltak.
A homlokzatokat fő- és oszloppárkány, valamint az ablaknyílások keretezése és a kőből faragott könyöklő párkányok díszítették. Az árkádíveket tartó zömök pilléreknél habarcsból húzott profil futott körül, és a könyöklők ott is kőből faragva készültek. Az épület valamennyi díszét a barokk jegyében alkalmazták.
Az épület alatt húzódó pincét dongaboltozat fedi. A kastély keleti homlokfalának északi tengelyében nyílik a pincelejárat. A faragott részletek közül meg kell említenünk az emeleti ablakok könyöklőpárkányait, és az emeleti folyosón, a lépcsőház jobb oldalán található másodlagos elhelyezésű, befalazott reneszánsz kőkeretet. Ugyancsak
A pincelejárat külső lépcsője fölé faragott gerendákból ácsolt kétsíkú tetőt állítottak. Az épület lábazatát faragott, vastag mészkőlapokkal burkolták, tetőzete négysíkú. Keresztes Gyula szerint az emeletről a padlásra vezető lépcső kiképzése azonos a földszintről az emeletre vezető lépcsővel. Hasonlóképpen a padlástérben lévő gyűjtőkémények falazata arra enged következtetni, hogy a kastélyt kétemeletesnek tervezték, de a második emelet megépítése valamiért elmaradt. A kastély udvarát falazott kerítés zárta körül. Az udvaron gazdasági épületek álltak és a kertből a filagóriák sem maradtak el.
Az államosítás után a kastély és a hozzá tartozó épületek a mezőgazdasági termelőszövetkezet használatába kerültek. Az új tulajdonosok mindent tönkretettek, lelakták és a sorsukra hagyták az épületet. Az egykori rendezett kastélyparkot eltüntették, a fákat kivágták, a környéket felverte a bozót. A Magyar Autonóm Tartomány működésének idején Mezőörményes a magyar közigazgatás része volt.
A korábbi állagmegőrző munkálatok is szerepet játszottak abban, hogy az épület ma is áll, azonban évtizedek óta nincs gazdája. A kastély belsejéből gyakorlatilag minden eltűnt, beleértve az eredeti berendezést és díszítést is. Ajtóin, ablakain át befúj a szél, az épületben cigánycsaládok húzódtak meg.
Köszönetet mondunk Keresztes Géza műépítésznek a rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokért és Demján László műemlékvédő építésznek a képekért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!