A kastély az ötvenes években. A Magyar Autonóm Tartományban tervet dolgoztak ki a teljes felújításra
Fotó: Archív
A Beszterce-Naszód megyei Mezőörményes kastélyának mai alakját I. Rákóczi György idején, a 17. század közepén nyerte el. A korábbi udvarházakból átépített kastélyt a 19. században újították fel. Az erdélyi épített örökséget bemutató sorozatunk a mezőségi barokk kastély történetét járja körül.
2021. március 16., 18:052021. március 16., 18:05
2021. március 16., 18:102021. március 16., 18:10
(folytatás 9. lapszámunkból)
Korabeli források szerint az épület téglából épült kőalapokra. A földszintet az emelettel egy kőből készült oszlopos lépcső kapcsolta össze. Az udvarház alsó ablakait vasrácsokkal védték, az épületet pedig fecskefarkas cserepezéssel födték be. A munkálatok 1641-re nagyrészt befejeződtek, a későbbi források már csak javításokról és a melléképületeken folyó munkálatokról tesznek említést.
Keresztes Gyula szakvéleményezése szerint az épületet a 17. században már nem a szokásos négyszögletes elrendezéssel és sarokbástyákkal építették, hanem téglalap alaprajzú formában, árkádíves homlokzatával a déli irányba.
A kelet-nyugat tájolású, emeletes, északi, hosszanti oldalával az utcára néző, előkertes elrendezésű épület a település központjában, a református templom szomszédságában található. Udvar felőli déli homlokzatát mindkét szinten egymás fölé helyezett, egyenes záródású ablakkal közrezárt kilenctengelyes, kosáríves árkádsor teszi mozgalmassá. Az árkádsorok mögött hevederekkel tagolt fedett folyosó nyílik, ahonnan a középtengelyben található kétfordulós, kőlépcsős, dongaboltozatos lépcsőházba, illetve a folyosóról nyíló szobákba lehet jutni.
A kastély homlokzatai azonos kialakításúak, a műkőburkolattal fedett magas lábazati párkány, a vakolatból kialakított, a földszintet az emelettől elválasztó övpárkány és a többszörösen profilozott koronázópárkány az épület egészén körbefut. Függőlegesen a homlokzatokat szabályos rendben elhelyezett, egyenes záródású, barokk jellegű kőkeretet imitáló vakolatdíszítéssel keretelt ablakok, illetve az ezeket közrefogó lizénák tagolják.
A mezőörményesi kastély állaga sokat romlott az utóbbi öt évtizedben, amióta felújítását leállították
Fotó: Demján László
Mezőörményes kastélyának mai alakját I. Rákóczi György idején, a 17. század közepén nyerte el. Az átépített kastélyt a 19. században újították fel. Az erdélyi épített örökséget bemutató sorozatunk ezúttal a mezőségi barokk kastély történetét járja körül.
A Maros megyei kastélyok és udvarházak című munkájában Keresztes Gyula említést tesz arról, hogy a mennyezeteken az egykori díszítőfestés nyomai a helyreállítási munkák alkalmával még láthatóak voltak.
A homlokzatokat fő- és oszloppárkány, valamint az ablaknyílások keretezése és a kőből faragott könyöklő párkányok díszítették. Az árkádíveket tartó zömök pilléreknél habarcsból húzott profil futott körül, és a könyöklők ott is kőből faragva készültek. Az épület valamennyi díszét a barokk jegyében alkalmazták.
Az épület alatt húzódó pincét dongaboltozat fedi. A kastély keleti homlokfalának északi tengelyében nyílik a pincelejárat. A faragott részletek közül meg kell említenünk az emeleti ablakok könyöklőpárkányait, és az emeleti folyosón, a lépcsőház jobb oldalán található másodlagos elhelyezésű, befalazott reneszánsz kőkeretet. Ugyancsak
A pincelejárat külső lépcsője fölé faragott gerendákból ácsolt kétsíkú tetőt állítottak. Az épület lábazatát faragott, vastag mészkőlapokkal burkolták, tetőzete négysíkú. Keresztes Gyula szerint az emeletről a padlásra vezető lépcső kiképzése azonos a földszintről az emeletre vezető lépcsővel. Hasonlóképpen a padlástérben lévő gyűjtőkémények falazata arra enged következtetni, hogy a kastélyt kétemeletesnek tervezték, de a második emelet megépítése valamiért elmaradt. A kastély udvarát falazott kerítés zárta körül. Az udvaron gazdasági épületek álltak és a kertből a filagóriák sem maradtak el.
Az államosítás után a kastély és a hozzá tartozó épületek a mezőgazdasági termelőszövetkezet használatába kerültek. Az új tulajdonosok mindent tönkretettek, lelakták és a sorsukra hagyták az épületet. Az egykori rendezett kastélyparkot eltüntették, a fákat kivágták, a környéket felverte a bozót. A Magyar Autonóm Tartomány működésének idején Mezőörményes a magyar közigazgatás része volt.
A korábbi állagmegőrző munkálatok is szerepet játszottak abban, hogy az épület ma is áll, azonban évtizedek óta nincs gazdája. A kastély belsejéből gyakorlatilag minden eltűnt, beleértve az eredeti berendezést és díszítést is. Ajtóin, ablakain át befúj a szél, az épületben cigánycsaládok húzódtak meg.
Köszönetet mondunk Keresztes Géza műépítésznek a rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokért és Demján László műemlékvédő építésznek a képekért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!