A kastély az ötvenes években. A Magyar Autonóm Tartományban tervet dolgoztak ki a teljes felújításra
Fotó: Archív
A Beszterce-Naszód megyei Mezőörményes kastélyának mai alakját I. Rákóczi György idején, a 17. század közepén nyerte el. A korábbi udvarházakból átépített kastélyt a 19. században újították fel. Az erdélyi épített örökséget bemutató sorozatunk a mezőségi barokk kastély történetét járja körül.
2021. március 16., 18:052021. március 16., 18:05
2021. március 16., 18:102021. március 16., 18:10
(folytatás 9. lapszámunkból)
Korabeli források szerint az épület téglából épült kőalapokra. A földszintet az emelettel egy kőből készült oszlopos lépcső kapcsolta össze. Az udvarház alsó ablakait vasrácsokkal védték, az épületet pedig fecskefarkas cserepezéssel födték be. A munkálatok 1641-re nagyrészt befejeződtek, a későbbi források már csak javításokról és a melléképületeken folyó munkálatokról tesznek említést.
Keresztes Gyula szakvéleményezése szerint az épületet a 17. században már nem a szokásos négyszögletes elrendezéssel és sarokbástyákkal építették, hanem téglalap alaprajzú formában, árkádíves homlokzatával a déli irányba.
A kelet-nyugat tájolású, emeletes, északi, hosszanti oldalával az utcára néző, előkertes elrendezésű épület a település központjában, a református templom szomszédságában található. Udvar felőli déli homlokzatát mindkét szinten egymás fölé helyezett, egyenes záródású ablakkal közrezárt kilenctengelyes, kosáríves árkádsor teszi mozgalmassá. Az árkádsorok mögött hevederekkel tagolt fedett folyosó nyílik, ahonnan a középtengelyben található kétfordulós, kőlépcsős, dongaboltozatos lépcsőházba, illetve a folyosóról nyíló szobákba lehet jutni.
A kastély homlokzatai azonos kialakításúak, a műkőburkolattal fedett magas lábazati párkány, a vakolatból kialakított, a földszintet az emelettől elválasztó övpárkány és a többszörösen profilozott koronázópárkány az épület egészén körbefut. Függőlegesen a homlokzatokat szabályos rendben elhelyezett, egyenes záródású, barokk jellegű kőkeretet imitáló vakolatdíszítéssel keretelt ablakok, illetve az ezeket közrefogó lizénák tagolják.
A mezőörményesi kastély állaga sokat romlott az utóbbi öt évtizedben, amióta felújítását leállították
Fotó: Demján László
Mezőörményes kastélyának mai alakját I. Rákóczi György idején, a 17. század közepén nyerte el. Az átépített kastélyt a 19. században újították fel. Az erdélyi épített örökséget bemutató sorozatunk ezúttal a mezőségi barokk kastély történetét járja körül.
A Maros megyei kastélyok és udvarházak című munkájában Keresztes Gyula említést tesz arról, hogy a mennyezeteken az egykori díszítőfestés nyomai a helyreállítási munkák alkalmával még láthatóak voltak.
A homlokzatokat fő- és oszloppárkány, valamint az ablaknyílások keretezése és a kőből faragott könyöklő párkányok díszítették. Az árkádíveket tartó zömök pilléreknél habarcsból húzott profil futott körül, és a könyöklők ott is kőből faragva készültek. Az épület valamennyi díszét a barokk jegyében alkalmazták.
Az épület alatt húzódó pincét dongaboltozat fedi. A kastély keleti homlokfalának északi tengelyében nyílik a pincelejárat. A faragott részletek közül meg kell említenünk az emeleti ablakok könyöklőpárkányait, és az emeleti folyosón, a lépcsőház jobb oldalán található másodlagos elhelyezésű, befalazott reneszánsz kőkeretet. Ugyancsak
A pincelejárat külső lépcsője fölé faragott gerendákból ácsolt kétsíkú tetőt állítottak. Az épület lábazatát faragott, vastag mészkőlapokkal burkolták, tetőzete négysíkú. Keresztes Gyula szerint az emeletről a padlásra vezető lépcső kiképzése azonos a földszintről az emeletre vezető lépcsővel. Hasonlóképpen a padlástérben lévő gyűjtőkémények falazata arra enged következtetni, hogy a kastélyt kétemeletesnek tervezték, de a második emelet megépítése valamiért elmaradt. A kastély udvarát falazott kerítés zárta körül. Az udvaron gazdasági épületek álltak és a kertből a filagóriák sem maradtak el.
Az államosítás után a kastély és a hozzá tartozó épületek a mezőgazdasági termelőszövetkezet használatába kerültek. Az új tulajdonosok mindent tönkretettek, lelakták és a sorsukra hagyták az épületet. Az egykori rendezett kastélyparkot eltüntették, a fákat kivágták, a környéket felverte a bozót. A Magyar Autonóm Tartomány működésének idején Mezőörményes a magyar közigazgatás része volt.
A korábbi állagmegőrző munkálatok is szerepet játszottak abban, hogy az épület ma is áll, azonban évtizedek óta nincs gazdája. A kastély belsejéből gyakorlatilag minden eltűnt, beleértve az eredeti berendezést és díszítést is. Ajtóin, ablakain át befúj a szél, az épületben cigánycsaládok húzódtak meg.
Köszönetet mondunk Keresztes Géza műépítésznek a rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokért és Demján László műemlékvédő építésznek a képekért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!