Hirdetés

A romániai falurombolás és városrendezés öröksége

El a kezekkel a romániai falvakról! A Hősök terén tüntető tömeg a falurombolás ellen •  Fotó: MTI/Archív

El a kezekkel a romániai falvakról! A Hősök terén tüntető tömeg a falurombolás ellen

Fotó: MTI/Archív

A Monopoly játék során területeket vásároltunk, eladtunk, építettünk és romboltunk. Nagyjából ugyanazt játszottuk, mint amit 1971–1989 között Nicolae Ceauşescu és rendszere Románia egész területével kapcsolatban elképzelt. A diktatórikus elmének „jogában állt” egy egész országot megváltoztatnia. Ördögi terveit területfejlesztés és agrárvárosok néven készíttette el.

2020. július 25., 19:292020. július 25., 19:29

Nicolae Ceauşescu román pártfőtitkár 1965–1989 között gyakran tartotta rettegésben a lakosságot. A falurombolásokkal kapcsolatosan 1986-ban jelentek meg az első intézkedései, amely szerint a Romániában található 13123 falu közül 9192 marad meg, 3931 települést pedig felszámolnak. Az eredeti elképzelések alapján ezek lakóit a legközelebbi városba költöztették volna.

1988. április 29-én a diktátor bejelentette a településszerkezet átalakításának programját, amelynek keretében 2000-ig több mint 2000 falut kellett volna felszámolni.

Hirdetés

A terv megvalósítására két irányelvet képzelt el. A cél elsősorban a falvak és a községek területének szisztematizálása volt: a falvak egybeépítése vagy lakótelepekkel való kibővítése, és bizonyos falvak teljes lerombolása. Ezzel párhuzamosan megtervezték a városok szerkezetét, átépítését, gazdasági arculatát és a népesség növekedését. A városrendezés céljaként egyértelműen a gazdasági, iparosodási fellendülést tűzték ki. Ezzel elkezdődhetett a falvak rendszerezése, iparosítása, városiasítása, az urbanizáció. A kommunista tervezőasztalokon a kis falusi lakásokat hatalmas panellakások váltották fel. Az emberek ezzel kiszolgáltatottabbak és ellenőrizhetőbbekké váltak.

Természeti katasztrófák segítették a diktátor terveit

Romániában 1970-ben hatalmas árvíz pusztított, rengeteg falut mosott el a föld színéről. Ez jó kezdetnek bizonyult a diktátor falurombolási tervéhez, hiszen a megrongálódott falvakban a megmaradt néhány épületet könnyedén legyalulhatták. Így történhetett meg, hogy Szatmár megyében egyszerűen eltűnt több kisebb falu. Az 1970. május 14-i árvíz elmosta Etényt, Kakot, Gánáspusztát, Vágástanyát és Szatmárudvarit. Az árvíz nyomán megmaradt lakóházakat buldózerekkel tették a földdel egyenlővé.

Etényben 1966-ban 300 személy lakott, 1977-re a faluban egyetlen lelket sem jegyeztek a hivatalos nyilvántartások, a falu helyén ma horgásztavat láthatunk.

Kakban svábok és szlovákok laktak: 1966-ban 330 lakosa volt, 1989-ben a település lakatlannak számított, de még állt a templom, amit a kétezres évek közepén bontottak le, mert életveszélyes volt. Szatmárudvari régi központját szinte teljesen lebontották és újraépítették: Etény és Kak lakói is helyet kaptak itt, így Szatmárudvari lett az egyik legnagyobb népsűrűségű falu Romániában.
Néhány évvel később, 1977-ben újabb természeti katasztrófa segített a szisztematizálási tervek megerősödéséhez: a pusztító földrengés felgyorsította a romániai területrendezést, ugyanis Ceauşescu bejelentette: új tervek alapján építik újjá a megrongálódott településeket.

Világszintű tüntetések a falurombolás ellen

A területrendezési terv világszerte elhíresült, sok helyen tiltakozásokat, felvonulásokat rendeztek a romániai falvak lerombolása ellen. Tiltakozott a bonni parlament, a római szenátus, a bécsi kormány, de számos európai kulturális szervezet is. 1988. június 27-én Budapesten emberek ezrei vonultak fel a Hősök terén az erdélyi falurombolás ellen tiltakozva. Közben az amerikai kontinensen is zajlottak a megmozdulások.

Ottawában 1988. június 20-án a Magyar Emberi Jogi Alapítvány kanadai szervezete közölt tiltakozó felhívást a romániai falurombolások miatt. Június 20-án Torontóban szerveztek tüntetést az erdélyi magyar falvak kitelepítése ellen.

Több magyarországi lapban részletes beszámolók jelentek meg Ceauşescu ördögi terveiről. Ezekből kiderült, hogy első körben tucatnyi szász falut akart a kommunista rendszer megsemmisíteni. Többet között Apáca, Alsórákos és Kistorony esett volna áldozatul a területrendezésnek. A mára Nagyszebenhez csatolt Kistoronyban a nyolcvanas években új lakótelepet építettek. Feketehalomban négy új lakótelep épült. De Vidombák, Barcaföldvár, Prázsmár, Botfalu, Keresztényfalva, Höltövény, Sárkány, Szászhermány, Törcsvár és Uzon sem menekült meg az átépítések elől.

A nyolcvanas évek elejére megtörtént az elrománosítás

A pártnak konkrét tervei és elképzelési voltak a területekkel és az új központok létrehozásával kapcsolatosan. Elképzelésük szerint turisztikai, mezőgazdasági, bányászati és oktatási központok jöttek volna létre. A diktátor rendszerének nemcsak az volt az elképzelése, hogy egy rendszerezett városias települést hozzon létre, a tervek a társadalom egységesítését szolgálták. A homogén szocialista nemzet létrehozása volt az elsődleges elképzelés. Ehhez összevont lakóterületeket terveztek, felszámolva a kisebb településeket, ahol nem egységesen épített házak voltak, és az emberek nem ugyanazt a nyelvet, azaz nem csak a románt beszélték.
A nyolcvanas évek végi radikális településrendezést tehát jóval korábban, már 1948-tól elkezdték.

A nagyobb városok lakossági összetétele 1977-ig teljesen megváltozott: míg az 1900-as évek elején az erdélyi városok túlnyomó többsége magyar ajkú volt, addigra az 1980-as évek elejére a román lakosság többségbe került.

Ezek szemléltetésére elegendő néhány adat: Hargita megyében 34 községközpontot és 146 települést, Maros megyében 46 községközpontot és 190 települést, Bihar megyében 74 és 109, Szatmár megyében 37 és 207, míg Kolozs megyében 58 községközpontot és 287 települést érintett valamilyen formában a területrendezés.

Áldozatul esik a Hóstát

Eszköz- és pénzhiány miatt 1988-ban a falurombolási folyamatok lelassultak, de a városrendezések és az ezzel járó bontások, illetve az új tömbházak építése felgyorsult. Ennek tudható be, hogy 1989-re 51 község vált várossá Romániában. A kommunista párt dokumentumai szerint az eredeti terv az volt, hogy a város- és a falurendezési tervek egyszerre haladjanak, azonban a várost érintőek mégis elsőbbséget élveztek. Gyakorlatilag a rendszer teljes városrendezési terve megvalósult. E folyamatnak lett az áldozata a kolozsvári Hóstát: a mezőgazdasági termelésből élő kolozsvári földészközösség egyik napról a másikra a panellakások rabjává vált. Kolozsvár urbanizációs fejlesztése – azaz gyors ütemű elrománosítása – országos feladattá vált. A „fejlesztés” következtében a város külső negyedeiben lévő hóstáti házak helyébe négy-ötemeletes tömbházak felépítését tűzték ki célul. Miután házaikat lerombolták, a hóstátiakat beköltöztették azokba a tömbházakba, amelyeket a kertjeikbe építettek. A közösség tragikus történetét viszonylag kevesen ismerik, pedig a Hóstát is azon magyar közösségek közé tartozik, amelyek a kommunizmus áldozatává váltak.

Jakab Mónika

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 21., szerda

Kárpátok fővárosa: ilyen lesz a te multikulti erdélyi barátod

Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.

Kárpátok fővárosa: ilyen lesz a te multikulti erdélyi barátod
Hirdetés
2026. október 20., kedd

Lehűlés és eső érkezik Erdélybe, de mutatjuk, mikor tér vissza a napsütés

A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.

Lehűlés és eső érkezik Erdélybe, de mutatjuk, mikor tér vissza a napsütés
2026. október 19., hétfő

Kapituláció esetén Zelenszkij húszmillió menekültre figyelmeztet, az Európai Bizottság nem árulta el, felkészült-e

Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.

Kapituláció esetén Zelenszkij húszmillió menekültre figyelmeztet, az Európai Bizottság nem árulta el, felkészült-e
2026. október 19., hétfő

A Tisza, az RMDSZ, az erdélyi magyarok és a Csillagok háborúja

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.

A Tisza, az RMDSZ, az erdélyi magyarok és a Csillagok háborúja
Hirdetés
2026. október 19., hétfő

Dekrétumnemzedék: sorsközösség, kétmillió nyugdíjas. Horváth István szociológus Ceaușescu rendeletének következményeiről

A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.

Dekrétumnemzedék: sorsközösség, kétmillió nyugdíjas. Horváth István szociológus Ceaușescu rendeletének következményeiről
2026. október 15., csütörtök

Kivégzésből show-műsor?

Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.

Kivégzésből show-műsor?
Kivégzésből show-műsor?
2026. október 15., csütörtök

Kivégzésből show-műsor?

2026. október 13., kedd

Változékony, de enyhe őszi idő vár Erdélyre

Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.

Változékony, de enyhe őszi idő vár Erdélyre
Hirdetés
2026. október 13., kedd

Ki tanítja meg tanítani a tanárokat? A kevés iskolai gyakorlat is hozzájárulhat a romániai diákok gyenge eredményeihez

A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.

Ki tanítja meg tanítani a tanárokat? A kevés iskolai gyakorlat is hozzájárulhat a romániai diákok gyenge eredményeihez
2026. október 12., hétfő

Aranykapu: húsz éve „ás mélyre” a hagyományok tiszta forrásaiért

Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.

Aranykapu: húsz éve „ás mélyre” a hagyományok tiszta forrásaiért
2026. október 06., kedd

Októberi nyárutó: záporok és lehűlés érkezik Erdélybe

A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.

Októberi nyárutó: záporok és lehűlés érkezik Erdélybe
Hirdetés
Hirdetés