El a kezekkel a romániai falvakról! A Hősök terén tüntető tömeg a falurombolás ellen
Fotó: MTI/Archív
A Monopoly játék során területeket vásároltunk, eladtunk, építettünk és romboltunk. Nagyjából ugyanazt játszottuk, mint amit 1971–1989 között Nicolae Ceauşescu és rendszere Románia egész területével kapcsolatban elképzelt. A diktatórikus elmének „jogában állt” egy egész országot megváltoztatnia. Ördögi terveit területfejlesztés és agrárvárosok néven készíttette el.
2020. július 25., 19:292020. július 25., 19:29
Nicolae Ceauşescu román pártfőtitkár 1965–1989 között gyakran tartotta rettegésben a lakosságot. A falurombolásokkal kapcsolatosan 1986-ban jelentek meg az első intézkedései, amely szerint a Romániában található 13123 falu közül 9192 marad meg, 3931 települést pedig felszámolnak. Az eredeti elképzelések alapján ezek lakóit a legközelebbi városba költöztették volna.
A terv megvalósítására két irányelvet képzelt el. A cél elsősorban a falvak és a községek területének szisztematizálása volt: a falvak egybeépítése vagy lakótelepekkel való kibővítése, és bizonyos falvak teljes lerombolása. Ezzel párhuzamosan megtervezték a városok szerkezetét, átépítését, gazdasági arculatát és a népesség növekedését. A városrendezés céljaként egyértelműen a gazdasági, iparosodási fellendülést tűzték ki. Ezzel elkezdődhetett a falvak rendszerezése, iparosítása, városiasítása, az urbanizáció. A kommunista tervezőasztalokon a kis falusi lakásokat hatalmas panellakások váltották fel. Az emberek ezzel kiszolgáltatottabbak és ellenőrizhetőbbekké váltak.
Romániában 1970-ben hatalmas árvíz pusztított, rengeteg falut mosott el a föld színéről. Ez jó kezdetnek bizonyult a diktátor falurombolási tervéhez, hiszen a megrongálódott falvakban a megmaradt néhány épületet könnyedén legyalulhatták. Így történhetett meg, hogy Szatmár megyében egyszerűen eltűnt több kisebb falu. Az 1970. május 14-i árvíz elmosta Etényt, Kakot, Gánáspusztát, Vágástanyát és Szatmárudvarit. Az árvíz nyomán megmaradt lakóházakat buldózerekkel tették a földdel egyenlővé.
Kakban svábok és szlovákok laktak: 1966-ban 330 lakosa volt, 1989-ben a település lakatlannak számított, de még állt a templom, amit a kétezres évek közepén bontottak le, mert életveszélyes volt. Szatmárudvari régi központját szinte teljesen lebontották és újraépítették: Etény és Kak lakói is helyet kaptak itt, így Szatmárudvari lett az egyik legnagyobb népsűrűségű falu Romániában.
Néhány évvel később, 1977-ben újabb természeti katasztrófa segített a szisztematizálási tervek megerősödéséhez: a pusztító földrengés felgyorsította a romániai területrendezést, ugyanis Ceauşescu bejelentette: új tervek alapján építik újjá a megrongálódott településeket.
A területrendezési terv világszerte elhíresült, sok helyen tiltakozásokat, felvonulásokat rendeztek a romániai falvak lerombolása ellen. Tiltakozott a bonni parlament, a római szenátus, a bécsi kormány, de számos európai kulturális szervezet is. 1988. június 27-én Budapesten emberek ezrei vonultak fel a Hősök terén az erdélyi falurombolás ellen tiltakozva. Közben az amerikai kontinensen is zajlottak a megmozdulások.
Több magyarországi lapban részletes beszámolók jelentek meg Ceauşescu ördögi terveiről. Ezekből kiderült, hogy első körben tucatnyi szász falut akart a kommunista rendszer megsemmisíteni. Többet között Apáca, Alsórákos és Kistorony esett volna áldozatul a területrendezésnek. A mára Nagyszebenhez csatolt Kistoronyban a nyolcvanas években új lakótelepet építettek. Feketehalomban négy új lakótelep épült. De Vidombák, Barcaföldvár, Prázsmár, Botfalu, Keresztényfalva, Höltövény, Sárkány, Szászhermány, Törcsvár és Uzon sem menekült meg az átépítések elől.
A pártnak konkrét tervei és elképzelési voltak a területekkel és az új központok létrehozásával kapcsolatosan. Elképzelésük szerint turisztikai, mezőgazdasági, bányászati és oktatási központok jöttek volna létre. A diktátor rendszerének nemcsak az volt az elképzelése, hogy egy rendszerezett városias települést hozzon létre, a tervek a társadalom egységesítését szolgálták. A homogén szocialista nemzet létrehozása volt az elsődleges elképzelés. Ehhez összevont lakóterületeket terveztek, felszámolva a kisebb településeket, ahol nem egységesen épített házak voltak, és az emberek nem ugyanazt a nyelvet, azaz nem csak a románt beszélték.
A nyolcvanas évek végi radikális településrendezést tehát jóval korábban, már 1948-tól elkezdték.
Ezek szemléltetésére elegendő néhány adat: Hargita megyében 34 községközpontot és 146 települést, Maros megyében 46 községközpontot és 190 települést, Bihar megyében 74 és 109, Szatmár megyében 37 és 207, míg Kolozs megyében 58 községközpontot és 287 települést érintett valamilyen formában a területrendezés.
Eszköz- és pénzhiány miatt 1988-ban a falurombolási folyamatok lelassultak, de a városrendezések és az ezzel járó bontások, illetve az új tömbházak építése felgyorsult. Ennek tudható be, hogy 1989-re 51 község vált várossá Romániában. A kommunista párt dokumentumai szerint az eredeti terv az volt, hogy a város- és a falurendezési tervek egyszerre haladjanak, azonban a várost érintőek mégis elsőbbséget élveztek. Gyakorlatilag a rendszer teljes városrendezési terve megvalósult. E folyamatnak lett az áldozata a kolozsvári Hóstát: a mezőgazdasági termelésből élő kolozsvári földészközösség egyik napról a másikra a panellakások rabjává vált. Kolozsvár urbanizációs fejlesztése – azaz gyors ütemű elrománosítása – országos feladattá vált. A „fejlesztés” következtében a város külső negyedeiben lévő hóstáti házak helyébe négy-ötemeletes tömbházak felépítését tűzték ki célul. Miután házaikat lerombolták, a hóstátiakat beköltöztették azokba a tömbházakba, amelyeket a kertjeikbe építettek. A közösség tragikus történetét viszonylag kevesen ismerik, pedig a Hóstát is azon magyar közösségek közé tartozik, amelyek a kommunizmus áldozatává váltak.
Jakab Mónika
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!