János Zsigmond márványkoporsóját a gyulafehérvári székesegyházban az édesanyjáé mellé helyezték el
Fotó: Makkay József
János Zsigmond fejedelem 31 évet élt. Élete végén a Habsburgokkal kötött tartós egyezsége békeidőt ígért az egész Magyar Királyság számára.
2019. március 11., 09:162019. március 11., 09:16
2019. március 11., 09:172019. március 11., 09:17
(folytatás 7. lapszámunkból)
A székely felkelés leverése után Ferdinánd utóda, I. Miksa Habsburg király és János Zsigmond seregei a Felvidék északkeleti részén csaptak össze. A Báthory István által vezetett had meglepetésszerű rajtaütéssel 1564 szeptemberében visszafoglalta Szatmár várát és Nagybányát is. A katonai sikerektől fellelkesülve az erdélyi diéta általános hadfelkelést hirdetett: János Zsigmond is harcba vonult 12 ezer fűnyi sereg élén. Az uralkodó vezetése alatt az erdélyi had visszafoglalta Hadadot, Ecsedet, Szinyért és egész Kassáig haladva elfoglalta a Felvidék keleti részét.
1565-ben Lazarus von Schwendi, I. Miksa király kassai fűkapitánya ellentámadást indított az erdélyi uralom alatt lévő várak ellen. A Habsburgok elfoglalták Tokajt, Szatmárt, Nagybányát és Szerencset.
Az egyezség szövegét Báthory István vitte Bécsbe. Elindulása után egy hónappal azonban a fejedelem gyorsfutárt menesztett Báthory után, hogy visszavonassa a megegyezés bizonyos pontjait. Időközben megjött a Portától a követe, aki ígéretet hozott a törököktől, hogy János Zsigmond katonai támogatásban részesül a Miksa király elleni harcához. Válaszképpen Báthory Istvánt a Habsburg király fogságba vetette, ahonnan csak két és fél év múlva szabadult. A Habsburg követek bosszúból beárulták János Zsigmondot a Portán a szatmári béke megkötéséről.
Az erdélyi fejedelem a Habsburgok cselszövései miatt nehéz helyzetbe került a Portán. Személyesen szerette volna kiengesztelni a szultánt, de II. Szulejmán azt üzente, inkább ű maga jön Magyarországra, hogy fogadja alattvalója hódolatát, és egyben támogassa őt a Habsburgokkal szemben. Találkozásukra az 1566. évi oszmán hadjárat idején került sor, amikor János Zsigmond négyszáz fűnyi küldöttségével II. Szulejmán szultán elé járult Nándorfehérvár közelében. A török császár még 1566-ban kinevező és megerősítő okiratot adott ki, amelyben formálisan elismerte az erdélyiek fejedelemválasztó jogát. Az oszmán uralkodó maga számára csak a megválasztott erdélyi fejedelem megerősítésének jogát tartotta fenn. Az erdélyi rendek országgyűlése erre hivatkozva 1567-ben törvénybe iktatta a szabad fejedelemválasztási jogát.
János Zsigmond 1562-ben hagyta el a katolikus hitet. Előbb a lutheránus, majd a kálvinista, végül 1569-ben az unitárius egyház hívévé vált. E nagy váltásokban a korszak fejedelmi prédikátorai mellett Dávid Ferenc, a fejedelem udvari papja, majd az igen nagy befolyásra szert tevő Blandrata doktor, az unitarizmus lelkes híve játszott jelentűs szerepet. János Zsigmond teret engedett országában a hitvitáknak. 1567-ben „királyi nyomdát” alapított, ahol az új vallási irányzat, az unitarizmus számos vitairata jelent meg. 1568-ban a tordai országgyűlésen az unitárius felekezetet is a bevett vallások közé emelték. Egyúttal
Az erdélyi urak, de maga János Zsigmond is mindent elkövettek a Habsburg Johanna hercegnővel való házasságért, de a frigy nem jött össze. János Zsigmond egészsége megromlott, és végzetét érezve az 1567-es évi gyulafehérvári országgyűlésen az összegyűlt rendeket arra hatalmazta fel, hogy halála után határozzanak a szabad fejedelemválasztásról. Végrendeletére megeskette az erdélyi urakat, és a család jelentűs vagyonát a lengyel királyra, azaz nagybátyjára hagyta. Az uralkodó egészségi állapota egy év alatt, 1568-ban azonban jelentűsen javult, így újrakezdődtek a Habsburg–erdélyi béketárgyalások. Mindkét fél tapasztalhatta, hogy a határ menti háborúskodás csak az oszmánoknak kedvez.
A Habsburgok közben a törökökkel is tárgyalásokba bocsátkoztak. II. Szelim szultán és I. Miksa császár követei 1568-ban Drinápolyban nyolc évre szóló békét kötött egymással. János Zsigmondot a török szultán értesítette, és levelében a fejedelem tudtára adta, hogy Erdélyt bevétette a béke szövegébe, mivel az országot saját birodalmához tartozónak nyilvánította. A két birodalom közötti megegyezés megtiltotta mindkét fél számára a határok mentén az összecsapásokat és új várak építését.
János Zsigmond semmit nem tehetett a feje fölött megkötött béke ellen.
Életének utolsó éveiben ismét előtérbe került a fejedelem házassága. Nősülésével az erdélyi diéták is foglalkoztak, akik francia, míg János Zsigmond Habsburg menyasszonyt akart. Terve megvalósítására a fejedelem Bekes Gáspárt küldte újabb követségbe Miksa királyhoz, de a házasság tervét a török hatalmasságok is megtudták. A szultán megüzente János Zsigmondnak, hogy nem vehet feleségül Habsburg-házbeli hercegnőt.
János Zsigmond feleségkeresése akarva-akaratlanul elvezetett az erdélyiek és a Habsburgok megegyezéséhez. Bekes Gáspár Speyerben folyó tárgyalásai a házasság előkészítéséről is arra irányultak, hogy rendezzék Erdély és a királyi Magyarország, illetve a két uralkodó viszonyát. A tárgyalásokon Zsigmond Ágost lengyel király képviseletében közvetítőként részt vett Adam Konarski poznani püspök is, aki sokat segített az erdélyi érdekek érvényesítésében. A két állam közötti megállapodás végső szövegében már 1570 augusztusában megegyeztek a tárgyaló felek. A Bekes Gáspár által Erdélybe vitt békepontokkal János Zsigmond meg volt elégedve. A fejedelem 1570. december elején írta alá a szerződést, aminek szövegét vissza kellett vinni Bécsbe Miksa császár aláírására. Időközben János Zsigmond egészségi állapota egyre romlott. Bekes Gáspár – aki Erdély trónjára pályázott – nem akart újra visszatérni Bécsbe, mert attól tartott, hogy az uralkodó halála esetén elesik a fejedelemségtől. Miután János Zsigmond megígérte neki, hogy őt jelöli utódjául, Bekes Gáspár elvállalta az utazást. Miksa császár a regensburgi birodalmi gyűlésen 1571. március 10-én ratifikálta a szerződést. Négy nappal késűbb,
anélkül hogy tudott volna a szerződés ratifikációjáról. Halálát napokig titkolták, ezért temetésére csak május 23-án került sor unitárius szertartás szerint. Márványkoporsóját a gyulafehérvári székesegyházban az édesanyjáé mellé helyezték.
A speyeri szerződés jelentősége
A speyeri szerződés annak a folyamatnak a végét jelentette, amely a mohácsi csatát követű kettűs királyválasztással kezdődött. Erdély a nemzetközi jog értelmében is különvált az anyaországtól, és önálló államalakulat lett. Uralkodóját fejedelemnek ismerte el nemcsak a császár és a magyar király, hanem a német-római birodalom rendjei is. A szerződésnek a fejedelemség önálló államisága szempontjából is jelentősége volt: vitás közjogi kérdéseket tisztázott és rögzítette az Erdélyi Fejedelemség határait. Ennek ellenére a speyeri szerződés elviekben megtartotta Magyarország egységét, és kilátásba helyezte a Habsburg császár hatalma alatti egyesítését. A szerződés szerint a Magyar Királyságból négy vármegye – Máramaros, Bihar, Kraszna és Közép-Szolnok – a Részek megnevezése alatt közjogilag is az Erdélyi Fejedelemséghez tartozott. A hódoltság és az Erdély közé szorult vármegyetöredékek – a Lugos és Karánsebes központú kerületek is – a fejedelemség részeiként voltak elismerve.
A jólelkű, engedékeny és értelmes fejedelem
János Zsigmond itáliai testűrkapitánya, Giovanandrea Gromo 1564 és 1567 között tartózkodott a gyulafehérvári udvarban. Nem csupán testűrkapitányként töltött be itt jelentűs tisztséget, hanem ű volt a Vatikán és Velence hírszerzője is. E minőségében írt 1566-ban Erdélyről jelentést a firenzei nagyhercegnek, Cosimo de Medicinek. Írásában János Zsigmondról is jellemzést adott, akirűl többek között azt írta: a latin nyelv mellett jól tudott magyarul, olaszul, lengyelül, németül és románul, kicsit értett görögül és törökül is. Vidám természetűnek ismerte, aki kedvelte a borivást és a jó társaságot. A kapitány szerint az uralkodó jólelkű, engedékeny, értelmes és megfontolt ember, nem tűri az esztelen kegyetlenkedést, de a harcban hősiesen helytáll, jól ért a lándzsaforgatáshoz és a lőfegyverekhez is. Szamosközy István történész is leírta, hogy János Zsigmond szelíd természetű ember volt. Legtöbbször még az árulóknak is megkegyelmezett, és bőkezűen osztogatott kiváltságokat, rangokat.
(folytatjuk)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!