
2015. október 28., 19:472015. október 28., 19:47
2015. október 28., 19:482015. október 28., 19:48
Dr. Plesek Zoltán pszichológus
A társas élet egyik velejárója a folyamatos összehasonlítgatásból származó önértékelés. Ki vagyok én és ki a társam, elég jó vagyok-e és a társ elég jó-e számomra? Elnyúlt az az időszak, amelyet a párok a házasságkötés előtt együtt töltenek és sokkal több idő maradt arra, hogy a szerelem ábrándos időszakai után újra és újra értékeljük magunkat és társunkat. Másrészt a halálig tartó házasság fogalma is sokat veszített feltétlen értékéből. Talán ezek a tények is hozzájárulnak ahhoz, hogy ma nehezebben köttetnek a házasságok, mint ötven évvel ezelőtt, és sokkal gyakoribbak a válások. Nem tudnám eldönteni, hogy a mai „felvilágosult” állapot-e a jobb, vagy az akkori volt tényleg ideális az erős társadalmi értékeivel? Egy dolog biztos: a mai társadalom sajátosságai a párkapcsolatok esélyeire is kihatnak.
Egy időben sok fiatal nő keresett meg pszichológiai tanácsadásért, hogy valamit kezdjen alacsony önértékelésével. Úgy gondolta, hogy a magas önértékelés a jó. Általában azt mondták: ahhoz, hogy manapság érvényesülni lehessen, a nőnek magas önértékelésre van szüksége. Párkapcsolatukat és szakmai pályájukat akarták rendezni, illetve ahol ez még nem volt meg, a legjobb választásra törekedtek. A beszélgetés szerkezete nagyjából mindig ugyanazt a modellt követte: egyszerre keresték a magas önértékelést, és elítélték a törtetést és az önzőn céltudatos próbálkozásokat. A pszichológiai gondolkodás gyorsan átlátja ennek a következményeit: az ember ilyenkor az ellentmondásos értékei között gyötrődik, és sehova nem halad. Kis türelemmel és nem kevés beszélgetéssel a fiatalok eljutnak oda, hogy megértsék az ellentmondást, de ez még nem oldja meg a kérdést: hogyan tovább?
Az alacsony önértékelés második logikai csavarja abban áll, hogy valójában nincs olyan alacsony önértékelés miatt szenvedő ember, akinek az önértékelése ne legyen irreálisan magas is. Ezt már nehezebb lenyelni, hiszen az alacsony önértékelésű szerethető áldozat szerepéből nem szívesen lép ki az ember. A dolog logikája pofonegyszerű: lehet valakinek igazán alacsony önértékelése, de szenvedni csak akkor fog emiatt, ha legalább egészséges elvárásai vannak magával szemben. Az alacsony önértékelés és a helyes elvárások közötti eltérés egyre több kudarchoz vezet: az ember lassan átmegy az áldozat szerepébe, egyre türelmetlenebbül várja a sikert és emiatt elvárásai egyre inkább irreálissá válnak. Miközben telik az idő, az ember elismerést akar, ezért egyre türelmetlenebb lesz önmagával és környezetével szemben. Ha én tudom magamról, hogy mit érek – a jó nagyra nőtt önértékelés ellenére az eredmények késnek vagy elmaradnak –, akkor egy dolog lehetséges: a világgal van valami baj. A párom is jó nagy részét képezi a világomnak, szóval lehet, hogy vele van a gond. Ez pedig a társkapcsolatoknak legtöbbször nem tesz jót.
A tapasztalat szerint az emberek ösztönösen érzik azt, hogy a jó önértékelés nem lehetetlen és elérése nem bonyolult. Akinek ez mégsem sikerül, az rendszerint azért van, mert a jó önértékelés jó önismeretet feltételez, ez pedig csak idővel alakul(hat) ki. Nem mindegy, hogy hol és mikor van esélyünk megtanulni. Néha csábítónak tűnik az a vélemény, hogy helyes önértékelés nem is létezik.
Sorozatunk következő részében arról lesz szó, mi a jó önértékelés kulcsa és miként tudjuk azt ellenőrzés alatt tartani.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!