
Pár éve még a saját hányásában és vizeletében feküdt részegen, bedrogozva, kint a mínusz tíz fokban. Ma sikeres sportember, egy magyarországi vívóközösség szakosztályvezetője, a Vívódások és a Nem hagyhatom kint Istent című könyvek szerzője.
2016. július 07., 09:532016. július 07., 09:53
Vadas Henrietta
Gombola András négy éve szabadult a szenvedélyfüggőség börtönéből. Három kemény télen keresztül vergődött az általa leírt gusztustalan mély gödörben. A tömény italfogyasztás után már csak a marihuána és a füves cigaretta segített neki abban, hogy még véletlenül se élje meg józanul ezt a földi világot. Folyamatos filmszakadások és öngyilkossági kísérletek után azért imádkozott, hogy ne érhesse meg a következő reggelt. Akkor viszont még nem tudta, hogy kihez fohászkodik.
A vívás nagymesteréből lecsúszott senki lett, akinek addig csak profitorientált kapcsolatai voltak. Az a szeretet, amit ő ismert, csak nyereségen alapuló érzelem volt. Hosszú távú kapcsolatai mind egyéjszakás kalandokból lettek. Mindent és mindenkit kihasznált csak azért, hogy neki és az egójának jó legyen. Álarcok mögé bújt, és más személyiségek összelopkodásából rakta ki a sajátját.
Majd jött a fordulat. Több mint öt évvel ezelőtt került be a Bonus Pastor Alapítvány által működtetett magyarózdi terápiaközpontba. 15 hónap rehabilitáció és háromszori újrakezdés után tapasztalta meg, hogy mit jelent szabadon élni. Hogy hogyan lehet józanul megtapasztalni ezt a világot, és hogyan lehet ebben a józanságban kapcsolódni Istenhez. Erről írt legújabb könyvében, a Nem hagyhatom kint Istent címűben, amit a Kolozsvári Rádió koncerttermében mutatott be nemrég.
A könyvbemutatón megrázó őszinteséggel és tabuk nélkül beszélt arról az életről, amit maga mögött hagyott. Egyszer csak azon vettem észre magam, hogy már nem jegyzetelek. Magával sodort az a más világ, amelyben ő éveken keresztül élt. Megpróbáltam elképzelni, ahogy a bejárati ajtó előtt fekszik kiütve, és a lábtörlő adta meleggel próbálja túlélni az éjszakát. Vagy azt, ahogyan lassan elveszti minden ember bizalmát, és csövesként, elhagyatottan, ital és drog után éhezve tengeti éjszakáit és nappalait az utcán. Vagy azt, ahogyan a kezébe kerülő zsilettel éppen csontig vágja magát.
Egy igazi küzdő ő, aki nemcsak a páston bizonyított. Megírt élettörténete azoknak szól, akik ugyanúgy keresik a kiutat, ahogyan ő tette évekkel ezelőtt. Akikben ugyanúgy harcol egymással a jó és a rossz, mint ahogy benne is. De azoknak is, akik még nem tapasztalták meg a feltétel nélküli szeretet igazi erejét. Vagy azt a sok csodát, ami miatt nem hagyhatják ki Istent az életükből.
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
szóljon hozzá!