
Folyamatosan van utánpótlás a bálványosváraljai Árvalányhaj Néptánccsoportban
Fotó: Facebook/Árvalányhaj Egyesület
Közel nyolcvan tagot számlál, négy csoportra osztva működik a bálványosváraljai Árvalányhaj Néptánccsoport, amely idén ünnepli megalakulásának 26. évfordulóját. Hunyadi Tünde projektfelelős a kezdetekről, a néptánc szüntelen szeretetéről, legfőbb céljaikról beszélt az Erdélyi Naplónak.
2024. november 08., 09:122024. november 08., 09:12
2024. november 08., 09:222024. november 08., 09:22
A mezőségi Bálványosváralján nem létezett néptánccsoport az Árvalányhaj előtt, a helyi fiatalok a legközelebbi városban, a Désen működő Aranyeső Néptánccsoportba kezdtek el járni 27 évvel ezelőtt. „Itt megtapasztalták a néptánccal járó kellemes érzéseket, és arra gondoltak, hogy jó lenne, ha ez otthon is működne.
Az elején két fiatal fiú foglalkozott az oktatással, nem volt női oktató, próbálkoztak a lányok is felzárkózni, néha volt, aki besegített, de nagyon nehezen indult. Aztán a lányok is elkezdtek hazajönni az Aranyesőtől, és néhány fiatal párral megalakult a néptánccsoport” – elevenítette fel az Erdélyi Napló érdeklődésére Hunyadi Tünde. A csapat tagja, projektfelelőse a névválasztás kapcsán elmondta, az Árvalányhaj elnevezés a váraljai határban is fellelhető, szólásukban fehér fűnek is nevezett száraz növénytől ered, amelyet a fiúk kalapjukba tűznek.
Kezdetben csak férfi oktatók voltak, de idővel a lányok is felzárkóztak
Fotó: Facebook/Árvalányhaj Egyesület
Mint mesélte, az elmúlt 26 évben öt generáció cserélődött ki a csoportban, folyamatosan működött az utánpotlás, mai napig is. Jelenleg közel nyolcvan tagja van a csoportnak, négy generációba osztva. Az évforduló alkalmából szervezendő november 9-ei előadáson az óvodások moldvait és felcsíkit, játékos táncmozdulatokat mutatnak be, míg a kisiskolások szilágysági táncokat. Az ifjúsági csoport román és magyar kalotaszegi táncokat, a felnőtt csoport pedig szintén felcsíki táncokat tár a bálványosváraljai közönség elé. A helyi zenekarral pedig váraljai gyűjtésekből fognak pár éneket bemutatni.
A szombati előadáson különböző táncokat adnak elő a csoportok
Fotó: Facebook/Árvalányhaj Egyesület
„Bálványosváralja nem tartozik Mezőség legnépszerűbb falvai közé, nincs saját tánca, saját zenéje – legalábbis ez élt a köztudatban.
A zenészeink a Kallós Zoltán Alapítvány népzeneiskolájában tanulnak, az ottani tanárok segítenek abban, hogy ezeket rekonstruáljuk, hiszen a gyűjtések nagy része csak énekes és furulyás, tehát nem szárazfás hangszerekkel van” – részletezte Hunyadi Tünde. Hozzátette, már táncanyagot is találtak, úgyhogy jelenleg egy megfelelő szakembert keresnek, ugyanis ez is rekonstrukciót igényel. „Szeretnénk végre elmondani, hogy bálványosváraljai táncokat táncolunk hitelesen, bálványosváraljai zenére. A tánccsoportnak jelenleg az a legfőbb célja, hogy ezt elő tudjuk hívni.
Hunyadi Tünde szerint jelenleg a legfőbb céljuk rekonstruálni a népzenei gyűjtéseket
Fotó: Facebook/Árvalányhaj Egyesület
A működés kapcsán rámutatott, az Árvalányhaj Egyesületen keresztül nyújtanak be pályázatot többek között a Communitas Alapítványhoz, megyei tanácshoz, Csoóri Sándor Alaphoz, Bethlen Gábor Alaphoz. A támogatásnak köszönhetően ugyanakkor minden évben néptánctábort is szerveznek a fiatal csoportnak, idén Maluczán András és László Boglárka oktatta a tagokat Inaktelkén. Év közben az óvodásokat, kisiskolásokat és az ifjúságot egyaránt Kovács Norbert, a Sapientia egyetem néptáncszakos diákja tanítja. Húsz éven keresztül pedig Molnár Alpár, a csoport alapítója oktatta a tagokat, jelenleg viszont inkább a szervezésben vállal részt, bár néha beugrik a táncpróbákra, ahol „besegít, figyel, javít”.
Molnár Alpár alapító most is támogatja a csoportot
Fotó: Facebook/Árvalányhaj Egyesület
Kérdésünkre, hogy mi motiválja már több mint 25 éve a néptánccsoportot, Hunyadi Tünde azt válaszolta,
„Jött az egyetem, munka, sokan külföldre mentek, és így csökkent a létszám. Viszont mindig voltak emberek, akik maradtak, és vitték tovább. Természetesen voltak nehéz időszakok, viszont az a pár ember, aki hajtott előre, soha nem hagyta, hogy megálljon a csoport működése csak, mert nehézségekbe ütközött. Szerintem ez az egyik legfontosabb dolog, ami a néptánccsoportra jellemző, hogy mindig volt húzóerő” – hangsúlyozta Hunyadi Tünde.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
szóljon hozzá!