
Folyamatosan van utánpótlás a bálványosváraljai Árvalányhaj Néptánccsoportban
Fotó: Facebook/Árvalányhaj Egyesület
Közel nyolcvan tagot számlál, négy csoportra osztva működik a bálványosváraljai Árvalányhaj Néptánccsoport, amely idén ünnepli megalakulásának 26. évfordulóját. Hunyadi Tünde projektfelelős a kezdetekről, a néptánc szüntelen szeretetéről, legfőbb céljaikról beszélt az Erdélyi Naplónak.
2024. november 08., 09:122024. november 08., 09:12
2024. november 08., 09:222024. november 08., 09:22
A mezőségi Bálványosváralján nem létezett néptánccsoport az Árvalányhaj előtt, a helyi fiatalok a legközelebbi városban, a Désen működő Aranyeső Néptánccsoportba kezdtek el járni 27 évvel ezelőtt. „Itt megtapasztalták a néptánccal járó kellemes érzéseket, és arra gondoltak, hogy jó lenne, ha ez otthon is működne.
Az elején két fiatal fiú foglalkozott az oktatással, nem volt női oktató, próbálkoztak a lányok is felzárkózni, néha volt, aki besegített, de nagyon nehezen indult. Aztán a lányok is elkezdtek hazajönni az Aranyesőtől, és néhány fiatal párral megalakult a néptánccsoport” – elevenítette fel az Erdélyi Napló érdeklődésére Hunyadi Tünde. A csapat tagja, projektfelelőse a névválasztás kapcsán elmondta, az Árvalányhaj elnevezés a váraljai határban is fellelhető, szólásukban fehér fűnek is nevezett száraz növénytől ered, amelyet a fiúk kalapjukba tűznek.
Kezdetben csak férfi oktatók voltak, de idővel a lányok is felzárkóztak
Fotó: Facebook/Árvalányhaj Egyesület
Mint mesélte, az elmúlt 26 évben öt generáció cserélődött ki a csoportban, folyamatosan működött az utánpotlás, mai napig is. Jelenleg közel nyolcvan tagja van a csoportnak, négy generációba osztva. Az évforduló alkalmából szervezendő november 9-ei előadáson az óvodások moldvait és felcsíkit, játékos táncmozdulatokat mutatnak be, míg a kisiskolások szilágysági táncokat. Az ifjúsági csoport román és magyar kalotaszegi táncokat, a felnőtt csoport pedig szintén felcsíki táncokat tár a bálványosváraljai közönség elé. A helyi zenekarral pedig váraljai gyűjtésekből fognak pár éneket bemutatni.
A szombati előadáson különböző táncokat adnak elő a csoportok
Fotó: Facebook/Árvalányhaj Egyesület
„Bálványosváralja nem tartozik Mezőség legnépszerűbb falvai közé, nincs saját tánca, saját zenéje – legalábbis ez élt a köztudatban.
A zenészeink a Kallós Zoltán Alapítvány népzeneiskolájában tanulnak, az ottani tanárok segítenek abban, hogy ezeket rekonstruáljuk, hiszen a gyűjtések nagy része csak énekes és furulyás, tehát nem szárazfás hangszerekkel van” – részletezte Hunyadi Tünde. Hozzátette, már táncanyagot is találtak, úgyhogy jelenleg egy megfelelő szakembert keresnek, ugyanis ez is rekonstrukciót igényel. „Szeretnénk végre elmondani, hogy bálványosváraljai táncokat táncolunk hitelesen, bálványosváraljai zenére. A tánccsoportnak jelenleg az a legfőbb célja, hogy ezt elő tudjuk hívni.
Hunyadi Tünde szerint jelenleg a legfőbb céljuk rekonstruálni a népzenei gyűjtéseket
Fotó: Facebook/Árvalányhaj Egyesület
A működés kapcsán rámutatott, az Árvalányhaj Egyesületen keresztül nyújtanak be pályázatot többek között a Communitas Alapítványhoz, megyei tanácshoz, Csoóri Sándor Alaphoz, Bethlen Gábor Alaphoz. A támogatásnak köszönhetően ugyanakkor minden évben néptánctábort is szerveznek a fiatal csoportnak, idén Maluczán András és László Boglárka oktatta a tagokat Inaktelkén. Év közben az óvodásokat, kisiskolásokat és az ifjúságot egyaránt Kovács Norbert, a Sapientia egyetem néptáncszakos diákja tanítja. Húsz éven keresztül pedig Molnár Alpár, a csoport alapítója oktatta a tagokat, jelenleg viszont inkább a szervezésben vállal részt, bár néha beugrik a táncpróbákra, ahol „besegít, figyel, javít”.
Molnár Alpár alapító most is támogatja a csoportot
Fotó: Facebook/Árvalányhaj Egyesület
Kérdésünkre, hogy mi motiválja már több mint 25 éve a néptánccsoportot, Hunyadi Tünde azt válaszolta,
„Jött az egyetem, munka, sokan külföldre mentek, és így csökkent a létszám. Viszont mindig voltak emberek, akik maradtak, és vitték tovább. Természetesen voltak nehéz időszakok, viszont az a pár ember, aki hajtott előre, soha nem hagyta, hogy megálljon a csoport működése csak, mert nehézségekbe ütközött. Szerintem ez az egyik legfontosabb dolog, ami a néptánccsoportra jellemző, hogy mindig volt húzóerő” – hangsúlyozta Hunyadi Tünde.
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
szóljon hozzá!