Folyamatosan van utánpótlás a bálványosváraljai Árvalányhaj Néptánccsoportban
Fotó: Facebook/Árvalányhaj Egyesület
Közel nyolcvan tagot számlál, négy csoportra osztva működik a bálványosváraljai Árvalányhaj Néptánccsoport, amely idén ünnepli megalakulásának 26. évfordulóját. Hunyadi Tünde projektfelelős a kezdetekről, a néptánc szüntelen szeretetéről, legfőbb céljaikról beszélt az Erdélyi Naplónak.
2024. november 08., 09:122024. november 08., 09:12
2024. november 08., 09:222024. november 08., 09:22
A mezőségi Bálványosváralján nem létezett néptánccsoport az Árvalányhaj előtt, a helyi fiatalok a legközelebbi városban, a Désen működő Aranyeső Néptánccsoportba kezdtek el járni 27 évvel ezelőtt. „Itt megtapasztalták a néptánccal járó kellemes érzéseket, és arra gondoltak, hogy jó lenne, ha ez otthon is működne.
Az elején két fiatal fiú foglalkozott az oktatással, nem volt női oktató, próbálkoztak a lányok is felzárkózni, néha volt, aki besegített, de nagyon nehezen indult. Aztán a lányok is elkezdtek hazajönni az Aranyesőtől, és néhány fiatal párral megalakult a néptánccsoport” – elevenítette fel az Erdélyi Napló érdeklődésére Hunyadi Tünde. A csapat tagja, projektfelelőse a névválasztás kapcsán elmondta, az Árvalányhaj elnevezés a váraljai határban is fellelhető, szólásukban fehér fűnek is nevezett száraz növénytől ered, amelyet a fiúk kalapjukba tűznek.
Kezdetben csak férfi oktatók voltak, de idővel a lányok is felzárkóztak
Fotó: Facebook/Árvalányhaj Egyesület
Mint mesélte, az elmúlt 26 évben öt generáció cserélődött ki a csoportban, folyamatosan működött az utánpotlás, mai napig is. Jelenleg közel nyolcvan tagja van a csoportnak, négy generációba osztva. Az évforduló alkalmából szervezendő november 9-ei előadáson az óvodások moldvait és felcsíkit, játékos táncmozdulatokat mutatnak be, míg a kisiskolások szilágysági táncokat. Az ifjúsági csoport román és magyar kalotaszegi táncokat, a felnőtt csoport pedig szintén felcsíki táncokat tár a bálványosváraljai közönség elé. A helyi zenekarral pedig váraljai gyűjtésekből fognak pár éneket bemutatni.
A szombati előadáson különböző táncokat adnak elő a csoportok
Fotó: Facebook/Árvalányhaj Egyesület
„Bálványosváralja nem tartozik Mezőség legnépszerűbb falvai közé, nincs saját tánca, saját zenéje – legalábbis ez élt a köztudatban.
A zenészeink a Kallós Zoltán Alapítvány népzeneiskolájában tanulnak, az ottani tanárok segítenek abban, hogy ezeket rekonstruáljuk, hiszen a gyűjtések nagy része csak énekes és furulyás, tehát nem szárazfás hangszerekkel van” – részletezte Hunyadi Tünde. Hozzátette, már táncanyagot is találtak, úgyhogy jelenleg egy megfelelő szakembert keresnek, ugyanis ez is rekonstrukciót igényel. „Szeretnénk végre elmondani, hogy bálványosváraljai táncokat táncolunk hitelesen, bálványosváraljai zenére. A tánccsoportnak jelenleg az a legfőbb célja, hogy ezt elő tudjuk hívni.
Hunyadi Tünde szerint jelenleg a legfőbb céljuk rekonstruálni a népzenei gyűjtéseket
Fotó: Facebook/Árvalányhaj Egyesület
A működés kapcsán rámutatott, az Árvalányhaj Egyesületen keresztül nyújtanak be pályázatot többek között a Communitas Alapítványhoz, megyei tanácshoz, Csoóri Sándor Alaphoz, Bethlen Gábor Alaphoz. A támogatásnak köszönhetően ugyanakkor minden évben néptánctábort is szerveznek a fiatal csoportnak, idén Maluczán András és László Boglárka oktatta a tagokat Inaktelkén. Év közben az óvodásokat, kisiskolásokat és az ifjúságot egyaránt Kovács Norbert, a Sapientia egyetem néptáncszakos diákja tanítja. Húsz éven keresztül pedig Molnár Alpár, a csoport alapítója oktatta a tagokat, jelenleg viszont inkább a szervezésben vállal részt, bár néha beugrik a táncpróbákra, ahol „besegít, figyel, javít”.
Molnár Alpár alapító most is támogatja a csoportot
Fotó: Facebook/Árvalányhaj Egyesület
Kérdésünkre, hogy mi motiválja már több mint 25 éve a néptánccsoportot, Hunyadi Tünde azt válaszolta,
„Jött az egyetem, munka, sokan külföldre mentek, és így csökkent a létszám. Viszont mindig voltak emberek, akik maradtak, és vitték tovább. Természetesen voltak nehéz időszakok, viszont az a pár ember, aki hajtott előre, soha nem hagyta, hogy megálljon a csoport működése csak, mert nehézségekbe ütközött. Szerintem ez az egyik legfontosabb dolog, ami a néptánccsoportra jellemző, hogy mindig volt húzóerő” – hangsúlyozta Hunyadi Tünde.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!