Hirdetés

Hol született az igazi Mikulás?

Minden esztendő december 6-án névnapjukat ünneplik a Miklós névre kereszteltek. És természetesen elhangzik a kérdés: mit hozott a Mikulás? A fehér szakállú, puttonnyal és rénszarvasokkal járó, manapság Coca-Cola üvegeken lovagló pirospozsgás apókát a vásárlási láz fokozása miatt találták és fejlesztették ki a multik. Ráadásul nem is Lappföldön él, hanem a mai Törökország területéről származik.

Somogyi Botond

2014. december 06., 09:492014. december 06., 09:49

2014. december 06., 09:512014. december 06., 09:51

Nagy meglepetést tartogat az arra járónak az Antalyától 100 kilométerre fekvő Demre, amely mintegy 1800 évvel ezelőtt a Myra nevet viselte. Itt született az a Miklós püspök, aki a tengerészek, kereskedők, illatszerészek, zálogházak, gyermekek és diákok védőszentje Oroszországban, Görögországban és Szerbiában, a pálinkafőzők és Kecskemét város védőszentje Magyarországon. Életéről több legenda is kering, ezekből kerekedett ki a Mikulás személye is. „Nem Lappföldön született és él a Mikulás, hanem itt, Kis-Ázsia déli részén látta meg a napvilágot – mesélte idegenvezetőnk, amikor idei nyaralásunk alkalmával az ókori városba látogattunk. – Amit ma a Mikulásról látunk, a nagy cégek imázsépítésének része, az érdekesebb történetek pedig azt szolgálják, hogy az emberek egyre több terméket vásároljanak gyermekeiknek.”

A történet a 3. század vége fele kezdődik: ekkor született Miklós Patarában, Törökország déli részén. Alig volt 19 éves, amikor nagybátyja, Miklós myrai püspök pappá szentelte őt. Gyorsan lépdelt a ranglétrán, nemsokára követte a nagybácsit: Myra püspöke lett. Szüleitől nagy vagyont örökölt, amit a szegények megsegítésére fordított. Sokat járt a városban, meg-megállt az ablakok alatt, s meghallgatta, mire van szükségük az embereknek. Azokat megjegyezte, s az éj leple alatt bedobta a nyitott ablakon a megvásárolt tárgyakat, néha pénzt is. Állítólag egyik alkalommal az ajándéktárgyat épp egy kéményre kitett harisnyába ejtette be – innen eredhet az ismert kéményes történet.

Kétségtelenül nagy szeretet lobogott a szent életű püspökben, aki életében annyi jót tudott tenni embertársaival, hogy a rá való emlékezés öröm és boldogság forrása lett. Ily módon minden évben megjelenik láthatatlan alakja, a gyermekvilág képzeletében ma is hozza a cukorkát, a virgácsot aszerint, ki mint érdemelte. Mikor elköltözött e földi világból, úgy emlékeztek rá, mint Isten egyik jószívű emberére, aki Jézus Krisztus példája szerint mindenkivel jót tett. Ki tudta volna számon tartani, hogy mennyi jót cselekedett? De nem is kellett. Akik vele éltek, megtapasztalták szeretetét, és nem felejtették el. Személyéhez sok legenda kapcsolódik: az elrabolt gyermek hazahozatala, három halálraítélt megmentése, a gabona megsokasítása, a tengeri vihar lecsendesítése, a három lány kiházasítása. Nem csoda, hogy halála után nem sokkal már szentként tisztelték, a tengerészek pedig védőszentjüknek tekintették.

A 11. század óta újabb érdekes történet kötődik a nevéhez, ezúttal az emlékére emelt templomban nyugvó holttestével kapcsolatban. A birodalom gyengülését kihasználva a törökök többször támadták a rómaiakat, és Kis-Ázsia egy részét el is foglalták. Alexiosz Komnénosz visszahódította ugyan a területeket, de uralkodásának első időszakában a helyzet elég zavaros maradt. Ezt kihasználva, 1087. május 9-én itáliai kereskedők – akik az előző években kereskedelmi flottájuk nagy részét elvesztették a viharokban – azt gondolták, Szent Miklós elpártolt tőlük. Ezért kalózokkal feltörették sírját, csontjait pedig elraboltatták, és Bariba vitték. Az ereklyéket ma is az olasz városban őrzik, a demrei templomban csak a kalózok által feltört koporsó látható. A törökök és olaszok között azóta is dúl a vita a csontok visszaszállításáról. Olaszországban Miklóst május 9-én ünneplik, a hajó Bariba való érkezése napján.

A szent életű Miklós 343. december 6-án hunyt el Myra városában. Névnapját először a hozzá közelebb állók, a keleti egyház hívei ünnepelték, aztán lassan az egész egyetemes keresztyén egyházban elterjedt a híre, nagy jóságának tisztelete. Személye emlékeztető: elsősorban ne ajándékokat vegyünk, hanem jót cselekedjünk a szükségben szenvedőkkel.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 02., péntek

Kolozsvár, New York, Fülöp-szigetek, de a legjobb Erdélyben: Baloga István vízilabdázóval sportról és családról

Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.

Kolozsvár, New York, Fülöp-szigetek, de a legjobb Erdélyben: Baloga István vízilabdázóval sportról és családról
Hirdetés
2025. december 30., kedd

Kemény hideggel indul az újév, de a hétvégére enyhül az idő

Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.

Kemény hideggel indul az újév, de a hétvégére enyhül az idő
2025. december 28., vasárnap

Spanyolországi útinapló: narancsfák és mór erődök árnyékában

Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.

Spanyolországi útinapló: narancsfák és mór erődök árnyékában
2025. december 27., szombat

Baricz Lajos plébános harmincöt éve a közösségért: nem pont, csak vessző

Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.

Baricz Lajos plébános harmincöt éve a közösségért: nem pont, csak vessző
Hirdetés
2025. december 26., péntek

Így lesz közönségből közösség. Színpad és katedra között Miklós Gyurival (INTERJÚ)

Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.

Így lesz közönségből közösség. Színpad és katedra között Miklós Gyurival (INTERJÚ)
2025. december 23., kedd

Édes időutazás Gyulán: érdemes belekóstolni a Százéves Cukrászda kínálatába

A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.

Édes időutazás Gyulán: érdemes belekóstolni a Százéves Cukrászda kínálatába
2025. december 23., kedd

Hidegfront és havazás: bekeményít az idő az év utolsó hetében

Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.

Hidegfront és havazás: bekeményít az idő az év utolsó hetében
Hirdetés
2025. december 22., hétfő

Ceaușescu diktatúrája rózsaszín fényben – Történelemtanár a fiatalokat elérő TikTok-tartalmakról

A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.

Ceaușescu diktatúrája rózsaszín fényben – Történelemtanár a fiatalokat elérő TikTok-tartalmakról
2025. december 21., vasárnap

Advent a rohanásban – Lelkipásztorok vallanak a karácsonyra készülő emberről (VIDEÓ)

A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.

Advent a rohanásban – Lelkipásztorok vallanak a karácsonyra készülő emberről (VIDEÓ)
2025. december 18., csütörtök

Reptéri felfedezés: amikor a karate legendája mellém ült

Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.

Reptéri felfedezés: amikor a karate legendája mellém ült
Hirdetés
Hirdetés