Oltassunk és védjünk

A védőoltás olyan egészségügyi tevékenység, amelynek során oltóanyagot juttatnak a szervezetbe aktív vagy passzív immunizálás céljából. Ennek segítségével az adott betegség elleni specifikus védettség alakítható ki és fokozható.

Aktív és passzív

Aktív immunizáció esetén az oltóanyagban vagy nem fertőző baktérium, illetve vírusrészek, vagy egész kórokozók vannak, de annyira legyengítve, hogy ne okozhassanak fertőzést. A szervezet védekezőrendszere az oltásra olyan anyagok – antitestek és fehérvérsejtek – termelésével válaszol, melyek felismerik és megtámadják az oltóanyagban lévő baktériumot vagy vírust. Ettől kezdve ezek az antitestek és más anyagok természetes módon termelődnek, valahányszor az egyén találkozik ugyanezzel a baktériummal vagy vírussal.

A védőoltás azt jelenti, hogy a szervezetünk immunrendszerének megmutatjuk azokat a kórokozókat, amelyek később megbetegedést okozhatnak. A védőoltás így „megtanítja” szervezetünk  immunrendszerének, hogyan készítsen ellenanyagokat és memória-sejteket az adott  kórokozók ellen, mert így később, ha a mikroorganizmus megjelenik a szervezetben, késlekedés nélkül mozgósítani tudja az immunsejteket. A védőoltások beadását követően az immunrendszer már az első fertőzéskor is ártalmatlanná teszi a kórokozókat anélkül, hogy a betegség tünetei kialakulnának.

Passzív immunizáció esetén egy bizonyos kórokozó elleni specifikus antitestek – már kész ellenanyag – vannak az oltóanyagban. Passzív immunvédelemben részesülnek azok az emberek, akiknek a védekezőrendszere nem tud megfelelően válaszolni a fertőzésre, vagy akik nem voltak oltva, amikor a fertőzést megkapták, például a veszettség vírusával való találkozáskor. Olyankor is lehet passzív immunizációt alkalmazni betegség megelőzésére, amikor várható a kórokozóval való találkozás, viszont nincs idő a teljes oltássorozat beadására, például távoli országokba való utazás esetén. A passzív immunvédelem viszont csak néhány napig vagy hétig tart, amíg a szervezetből ki nem ürülnek a beoltott ellenanyagok.

A kötelező szükséges is

Miért van szükség védőoltásra olyan betegségekkel szemben, melyek ma nem, vagy elvétve fordulnak elő? – érvelnek azok, akik ellenzik az oltást. Miközben a védőoltások következtében sok fertőző betegség ritkává, szinte ismeretlenné vált, a szülőkben és az egészségügyi dolgozókban az a vélemény alakulhat ki, hogy a továbbiakban nincs is szükség védőoltásokra. Az emberek nem tartanak azoktól a betegségektől, amelyekkel kapcsolatban nincs személyes élményük, amelyeket nem látnak nap mint nap, és nem fordul elő környezetükben.

Azok a szülők, akik azt vallják, hogy a gyerekeknek szükségük van arra, hogy átessenek a betegségeken, helytelenül gondolkodnak, mert felesleges kockázatnak teszik ki gyermeküket. Mivel a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek veszélyesek, a gyógyulást követően maradandó egészségkárosodás fordulhat elő, és egyes esetben akár halállal is végződhet a fertőzés.

A védőoltással kapcsolatos kockázatok összehasonlíthatatlanul, nagyságrendekkel kisebbek annál, mint amit a velük megelőzhető súlyos fertőző betegségek és azok szövődményei jelenthetnek. Ezért egyértelműen kijelenthető, hogy életeket veszélyeztethetnek az oltásokról szóló megalapozatlan hírek.