Egy Hargita megyei felmérés szerint tíz gyerekből négynél hátgerincferdülést diagnosztizáltak, de sok az elhízott és cukorbeteg tanuló is. A gyerekek egészsége szempontjából egyre fontosabb szerep hárul az iskolaorvosi szolgálat megerősítésére.
2017. február 10., 14:562017. február 10., 14:56
Dr. Gáll Anna
Hargita megyében 53 ezer tanulót tartanak nyilván, erre kilenc iskolaorvos jut: ötön Csíkszeredában, egy Székelyudvarhelyen, egy Gyergyószentmiklóson és ketten Maroshévízen dolgoznak. Falvakon a családorvos feladata az iskolások orvosi felügyelete.
Országos szinten 1200 iskolaorvos teljesít szolgálatot. A mi munkánk elsősorban a periodikus szűrővizsgálatok lebonyolítása és a fertőző betegségek megelőzése. Rendszeresen képviseljük a megyét az Országos Iskolaorvosi Konferenciákon. Utoljára 2015 májusában Kolozsváron vettünk részt hasonló kongresszuson. Ott tapasztaltam meg, hogy Hargita megyében munkánkat nem értékelik: hat éve tartozunk a polgármesteri hivatalokhoz, de Székelyföldön ez az együttműködés nehezen alakul, nincs partneri kapcsolat a helyi önkormányzatok és az iskolaorvosok között. E konferenciákon derül ki, hogy más erdélyi megyékben – Aradon például – a polgármesteri hivatalok minden lehetséges anyagi támogatást megadnak az iskolákban dolgozó orvosoknak. A Hargita megyei gondokat az is súlyosbítja, hogy a megyében nincs egyetlen fogászati rendelő sem, ahol a tanulók prevenciós vizsgálatával foglalkoznának. Sajnos ezt a rendellenességet az elmúlt 25 évben sem sikerült megoldani.
Egy felmérés lesújtó adatai
Tavaly szeptember–október folyamán két iskolában hat orvos és nyolc gyógytornász segítségével készítettünk alapos felmérést ezer tanuló megvizsgálásával és az adatok feldolgozásával. Az egészségügyi vizsgálatokat és a felmérést a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet (MOGYI) Endokrinológia Osztályán dolgozó dr. Szántó Zsuzsanna főorvosnővel, a budapesti Országos Gerincgyógyászati Társaság munkatársaival, háziorvosokkal és gyermekgyógyászokkal együttműködésben végeztük. Az eredmények lesújtóak: mintegy 400 tanulónál találtunk hátgerincferdülést, sok gyermek küszködik szívzörejjel, elhízással, magas vérnyomással és cukorbetegséggel. Két esetben találtunk melldaganatot és egy gyereknél heredaganatot, illetve golyvát (a pontos adatokat később hozzuk nyilvánosságra).
Újra kell értékelni az iskolai egészségügyi ellátást
Az egészségügyi felmérés adatai alapján is egyértelművé válik, mekkora szerep hárul az iskolaorvosokra, akik elsősorban a fertőzőbetegségek megelőzése terén és a különböző betegségek korai felfedezésével tehetnek sokat gyerekeink egészségéért. A sikeres és eredményes munkához azonban arra van szükség, hogy ez a foglalkozás ne maradjon „holtvágányon”, ne úgy tekintsenek ránk, mint valami felesleges egészségügyi szolgáltatásra. Az iskolaorvosi munka elismerése érdekében kolozsvári és marosvásárhelyi kollégákkal közösen immár országos szinten is azt szorgalmazzuk, hogy munkánkat szakmai szempontból is értékeljék. A kezünk jelenleg meg van kötve: az iskolaorvos nem írhat küldőpapírt, sem ingyen receptet, ez a háziorvos felségterülete. Az iskolákban ugyanakkor jól működött az oltások beadása: amióta a szakminisztérium ezt átadta a háziorvosoknak, a rendszerben sok a hiba.
Szakorvosi pályafutásom 34 éve során dolgoztam gyerekotthonban, nyolc évet kórházi sürgősségi ellátásban és 25 évet csíkszeredai iskolaorvosként, így jó rálátásom van az iskolaorvosi rendszerre és annak valamennyi gondjára-bajára. Fontos a pedagógusokkal való szoros együttműködés, ezért szorgalmazom, hogy minden tanító és tanár elsősegély-nyújtási tanfolyamon vegyen részt. Jó volna tudatosítani mind a Tanügy-, mind az Egészségügyi Minisztérium, mind a helyi önkormányzatok döntéshozóiban, hogy gyerekeink egészsége szempontjából az iskolaorvosi ellátásnak alapvető szolgáltatássá kell válnia.
A szerző gyermekgyógyász főorvos
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!