Egy Hargita megyei felmérés szerint tíz gyerekből négynél hátgerincferdülést diagnosztizáltak, de sok az elhízott és cukorbeteg tanuló is. A gyerekek egészsége szempontjából egyre fontosabb szerep hárul az iskolaorvosi szolgálat megerősítésére.
2017. február 10., 14:562017. február 10., 14:56
Dr. Gáll Anna
Hargita megyében 53 ezer tanulót tartanak nyilván, erre kilenc iskolaorvos jut: ötön Csíkszeredában, egy Székelyudvarhelyen, egy Gyergyószentmiklóson és ketten Maroshévízen dolgoznak. Falvakon a családorvos feladata az iskolások orvosi felügyelete.
Országos szinten 1200 iskolaorvos teljesít szolgálatot. A mi munkánk elsősorban a periodikus szűrővizsgálatok lebonyolítása és a fertőző betegségek megelőzése. Rendszeresen képviseljük a megyét az Országos Iskolaorvosi Konferenciákon. Utoljára 2015 májusában Kolozsváron vettünk részt hasonló kongresszuson. Ott tapasztaltam meg, hogy Hargita megyében munkánkat nem értékelik: hat éve tartozunk a polgármesteri hivatalokhoz, de Székelyföldön ez az együttműködés nehezen alakul, nincs partneri kapcsolat a helyi önkormányzatok és az iskolaorvosok között. E konferenciákon derül ki, hogy más erdélyi megyékben – Aradon például – a polgármesteri hivatalok minden lehetséges anyagi támogatást megadnak az iskolákban dolgozó orvosoknak. A Hargita megyei gondokat az is súlyosbítja, hogy a megyében nincs egyetlen fogászati rendelő sem, ahol a tanulók prevenciós vizsgálatával foglalkoznának. Sajnos ezt a rendellenességet az elmúlt 25 évben sem sikerült megoldani.
Egy felmérés lesújtó adatai
Tavaly szeptember–október folyamán két iskolában hat orvos és nyolc gyógytornász segítségével készítettünk alapos felmérést ezer tanuló megvizsgálásával és az adatok feldolgozásával. Az egészségügyi vizsgálatokat és a felmérést a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet (MOGYI) Endokrinológia Osztályán dolgozó dr. Szántó Zsuzsanna főorvosnővel, a budapesti Országos Gerincgyógyászati Társaság munkatársaival, háziorvosokkal és gyermekgyógyászokkal együttműködésben végeztük. Az eredmények lesújtóak: mintegy 400 tanulónál találtunk hátgerincferdülést, sok gyermek küszködik szívzörejjel, elhízással, magas vérnyomással és cukorbetegséggel. Két esetben találtunk melldaganatot és egy gyereknél heredaganatot, illetve golyvát (a pontos adatokat később hozzuk nyilvánosságra).
Újra kell értékelni az iskolai egészségügyi ellátást
Az egészségügyi felmérés adatai alapján is egyértelművé válik, mekkora szerep hárul az iskolaorvosokra, akik elsősorban a fertőzőbetegségek megelőzése terén és a különböző betegségek korai felfedezésével tehetnek sokat gyerekeink egészségéért. A sikeres és eredményes munkához azonban arra van szükség, hogy ez a foglalkozás ne maradjon „holtvágányon”, ne úgy tekintsenek ránk, mint valami felesleges egészségügyi szolgáltatásra. Az iskolaorvosi munka elismerése érdekében kolozsvári és marosvásárhelyi kollégákkal közösen immár országos szinten is azt szorgalmazzuk, hogy munkánkat szakmai szempontból is értékeljék. A kezünk jelenleg meg van kötve: az iskolaorvos nem írhat küldőpapírt, sem ingyen receptet, ez a háziorvos felségterülete. Az iskolákban ugyanakkor jól működött az oltások beadása: amióta a szakminisztérium ezt átadta a háziorvosoknak, a rendszerben sok a hiba.
Szakorvosi pályafutásom 34 éve során dolgoztam gyerekotthonban, nyolc évet kórházi sürgősségi ellátásban és 25 évet csíkszeredai iskolaorvosként, így jó rálátásom van az iskolaorvosi rendszerre és annak valamennyi gondjára-bajára. Fontos a pedagógusokkal való szoros együttműködés, ezért szorgalmazom, hogy minden tanító és tanár elsősegély-nyújtási tanfolyamon vegyen részt. Jó volna tudatosítani mind a Tanügy-, mind az Egészségügyi Minisztérium, mind a helyi önkormányzatok döntéshozóiban, hogy gyerekeink egészsége szempontjából az iskolaorvosi ellátásnak alapvető szolgáltatássá kell válnia.
A szerző gyermekgyógyász főorvos
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
szóljon hozzá!