
Fotó: Pál Árpád
Milyen sokat jelent, ha valaki magára ölti a fehér köpenyt. Milyen nagy felelősséget érez betege iránt az, aki ilyenkor a lelkét is tisztába teszi, hogy figyelni tudjon páciensének minden szavára.
2017. február 01., 18:372017. február 01., 18:37
2017. február 01., 18:392017. február 01., 18:39
Dr. Gáll Anna
Igen, így kellene tennünk mindannyian, akiknek fehér köpeny a munkaruhánk. Fehér az a szín, amely valóban a tisztaságot jelenti. S mit él meg a beteg, amikor szembe találja magát a fehérköpenyessel, legyen az orvos vagy nővér? Sokszor a fehérköpenyes kikéri magának… A beteg figyeli a szavát, minden gesztusát, mozdulatát, magatartását. Ami lehet rutinos, közömbös, megértő, részvétet sugárzó vagy ráfigyelő.
A fehér köpeny rendszerint jól körülírható reakciót vált ki a betegből, ami félelemben, szapora szívműködésben, elpirulásban nyilvánul meg. Ez a találkozás mindig fontos momentum a beteg életében, sürgősségi vagy krónikus esetben még inkább az. Sok orvosnak mindez már unalmas – hiszen naponta a sokadik betegével találkozik –, de a páciensek számára ezek a találkozók meghatározóak. Sajnos keveset foglalkoztunk ezzel a témával egyetemi tanulmányaink során. Ma viszont már több lehetőség van erre is: a Bálint-csoportban lehet sokat megtanulni erről, fiatal kollégáknak nagyon ajánlom.
Orvostól függ, hogy a fehérköpeny-szindróma milyen hatással van a betegre. Van, akinél ez a hatás eleve elindítja a gyógyulás folyamatát. Ha az orvos, a nővér, a beteg és a hozzátartozók hozzáállása megfelelő, az már önmagában pozitív jelenség, amitől mindenki jól érzi magát. Ilyen összhang megteremtésével túl lehet lépni nagyon sok nehézségen. Sőt, a gyógyíthatatlan betegségek diagnózisának a közlésére is meg lehet találni a módot, ami az orvost is nehéz helyzet elé állítja. Adott pillanatban a fehérköpenyes szakembernek nem orvosként, hanem emberként kell helyt állnia. Ezért fontos, hogy a háziorvos valóban ismerje a beteget, ha már évek vagy akár évtizedek óta követi páciense állapotát.
A kórházbeli vagy a poliklinikai szakorvos helyzete más, mert lehet, hogy csak egyszer látja a beteget, és utána már nem találkozik vele. Van, amikor a beteg lelke letaglózódik az olyan gúnyos megjegyzésekre, mint „miért hanyagolta el magát?”, „hamarabb kellett volna jönni ” stb. Milyen könnyű az orvosnak vagy a nővérnek szavakkal dobálózni, menteni a bőrét, miközben betege sokszor már menthetetlen. Nehéz a megoldás, a helyes középút megtalálása, főleg, ha idős betegekről van szó, akiket gyakran az orvos is un, ha nincs jól fizető hozzátartozójuk.
Érdemes arra gondolni, hogy mi is megöregszünk. Mai öregjeink fiatal korukban sokat dolgoztak. Idős hozzátartozóinknak sokat köszönhetünk. Mindezen orvosként vagy nővérként azért is érdemes elgondolkodnunk, hogy mindig a gyógyulás érdekében dolgozhassunk.
Természetesen mindennek lehet határa. A fehérköpenyes ember is időnként fáradt, túlterhelt, beteg, amit sokan nem értenek. Ezért van szüksége a pihenésre, a szabadságra, hogy a beteg valóban reménnyel mehessen orvosához.
Azt tapasztalom, hogy mai, rohanó világunkban sokszor nem kíméljük egymást. Arra törekszünk, hogy egymásnak keresztbe tegyünk, egymás sorsát megnehezítsük. Csak akkor döbbenünk rá egymás értékeire, amikor már vége az életünknek.
Ha napunkat azzal kezdenénk, hogy Uram, adj erőt, hogy segíteni tudjak a hozzám forduló emberen, sokat változna a világ. Ezt a változást pedig most kell elkezdenünk, elsősorban mindenki saját magában. Sokat tudnánk tenni a fehérköpeny-szindróma gyógyításáért is.
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
szóljon hozzá!