Várvédő Kinga a kultkávézó tervezésekor ragaszkodott ahhoz, hogy gyereksarok is legyen
Fotó: Dorozsmai Endre
Magyar kulturális kávézó nyílt idén ősszel Nagybányán. A hely tulajdonosait és működtetőit, Várvédő Leventét és Kingát az életükben bekövetkezett profilváltásról és az új kihívásokról kérdeztem.
2018. december 28., 20:122018. december 28., 20:12
2018. december 28., 20:132018. december 28., 20:13
– Milyen okból vág bele egy jogász és egy mérnök a kockázatos vállalkozásnak számító vendéglátó-ipari egység működtetésébe?
– Várvédő Kinga: Szerettük volna, hogy Nagybányán is létezzen magyar szórakozóhely. Fiatalkorunkban működött a Domino, de az sajnos bezárt. Van három gyermekünk, mire felnőnek, vélhetően befut a vállalkozás. Mi a magyar fiatalok védelmére is gondoltunk, amikor ezt a helyet kitaláltuk: Nagybányán sajnos óriási veszélyt jelentenek a különböző drogok, elég sok helyen kínálják a fiatalokat.
Mint ahogy azt is komolyan vesszük, hogy 18 év alattiaknak nem szolgálunk fel alkoholt. Másrészt ha valaki ittasan érkezik, az is az alkoholmentes italok között kénytelen válogatni.
– Kiváló magyar borokat látok a kínálatban. Honnan szerezték be az útbaigazítást?
–Várvédő Levente: Csávossy György, az erdélyi borszakma nemrégiben elhunyt nagy öregje mondta, hogy a bor a magyar ember itala, amely elkíséri őt a keresztelőtől a torig. Ezt tartottuk szem előtt, amikor eldöntöttük, az italok közül a boré lesz a főszerep. Egy borszakértő barátunkat kérdeztük meg, aki több mint egy évtizede jár Nagybányára borkóstolókat tartani. Ő javasolta, merre induljunk el. Meggyőzött arról, hogy az erdélyi magyar borvidékeken gazdálkodó magyar termelők borait kellene bemutatni.
Kínálunk továbbá borokat az anyaországi befektetéssel működő Kárásztelki Pezsgőpincészettől. A hozzánk legközelebb eső bortermelő település, Krasznabéltek legismertebb pincészetének, a Nachbilnak a borait is bevettük az itallapra. De vannak más vidékekről is boraink. Amikor nemrég a Vura Vinotéka borbálján jártunk, rájöttünk, milyen remek borokat lehet kóstolni az egész Kárpát-medencéből.
A nagybányai Colonello termét a magyar történelmi személyiségek portréival díszítik
Fotó: Dorozsmai Endre
– Mi nyerte el leginkább a tetszésüket?
– V. L.: A szerémségi borok: ez a törökök előtti idők legjelentősebb magyar borvidéke, ahol Maurer Oszkár indította újra a magyar borászkodást. Olyan hajdani dűlőket telepített be, amelyeken évszázadok óta senki nem termelt szőlőt. Ma a Krisztus-, a Táncos-, a Kárász-, a Csücsülős-dűlők adnak ismét remek borokat. A Szerémi Szerelem nevű vörös házasítását be is vettük a választékba.
– A sörválasztékban is megmaradtak a magyar kínálatnál...
– V. K.: Egyelőre csak a csíkszentsimoni manufaktúra söreit forgalmazzuk. Tervezünk négyfejes csaprendszert, akkor a szűrt világos és a barna mellett csapolunk majd szűretlen világost és áfonyást is.
Kolozsváron van egy magyar kézben levő főzde – Sör Kolozsvári módra –, az ő söreiket is jó lenne beilleszteni az itallapra. Kávé műfajban is igyekszünk a legjobbat adni, ahogy a tea is a minőségi kategóriába tartozik. Egyébként van saját dobozolású, magyar feliratú teakeverékünk is.
– Mennyire van igény a szintén jó minőségű erdélyi pálinkára?
– V. L.: Igény lenne, de fiatal még a hely és küzdünk a bürokráciával. Nem volt még időnk minden irányba lépni. Olyan prémium minőségű pálinkát szeretnénk kínálni, mint amilyen többek között a sepsiszentgyörgyi Potio Nobilis.
– Ha az ember beül a Colonellóba, nem tudja eldönteni, hogy a helyiség kávéház, teázó, söröző vagy borozó. Mennyire tudatos e sokszínűség?
– V. K.: Ezt tudatosan találtuk ki, és még nincs vége a paletta szélesítésének.
Magyarországon láttam egy hangulatos kávézóban az ötletet: az egész falat könyvek borították, ahonnan azzal a feltétellel lehetett elvinni egy kötetet, ha az ember helyette mást hozott. A megnyitás óta volt már gyógyító olajbemutató: elkötelezettjei vagyunk a természetes gyógymódok népszerűsítésének, e témakörben minden bizonnyal lesznek még termékbemutatóink és előadásaink. Támogatjuk a kézművességet, szervezni fogunk kézműves gyermekfoglalkozásokat, de hadd említsem meg, hogy a gyermeksarokban Sass Boglárka saját készítésű párnáin ücsöröghetnek az apróságok. Ezek a párnák meg is vásárolhatóak. Az is meglehet, hogy előbb-utóbb Heit Lóránt borász – akinek húsz Bakator tőkéjét „fogadtuk örökbe” a Vura borbálon – húzza majd a talpalávalót a borkóstoló után megrendezendő táncházunkban.
– Milyen a hely fogadtatása a nagybányaiak körében?
– V. K.: Nagyon pozitív. Nem hittük volna, hogy ilyen hamar kialakulhat egy törzsvendég csoport. A Németh László Líceum gólyabálosai nálunk tartották a bulit. A nyolcadikosok és kilencedikesek itt készítették a fotóikat, születésnapokat is szoktak itt ünnepelni, tartottunk már retrobulit is. Többnyire telt házas rendezvényeink voltak.
– Ki tervezte a csodás belteret?
– V. K.: A szakmában igen jó hírnévnek örvendő Paskucz Istvánnal együttműködve terveztük. Volt néhány dolog, amiből nem engedtem. Például az, hogy feltétlenül legyen gyermeksarok.
– Merre fejlesztenék ezt a nem mindennapi magyar kezdeményezést?
– V. K.: A fiatalokat szeretnénk elsősorban megszólítani. Erdély-szerte azt látjuk, hogy csak az idősebbek látogatják a kulturális programokat. Egyrészt ez remek helyszín az ismerkedésre, a magyar fiatalok közös szórakozására. Másrészt
Pályáztunk a Nemzeti Kulturális Alaphoz egy koncertsorozat ügyében, filmklubot akarunk alapítani, a falak alkalmasak arra, hogy fiatal művészek kiállítsanak, akárcsak egy galériában. Amatőr zenészeket is szívesen látnánk: vásároltunk hangszereket és erősítést is. Stand up comedy és karaoke is beleférne a választékba. Fő célunk, hogy a Colonello magyar kulturális központtá érjen. Ez is eszköz lehet az asszimiláció ellen.
Colonello
A Colonello Nagybányán, a Teleki Ház alagsorában nyitotta meg kapuit idén szeptemberben. A helyiség nevével az 1848/49-es forradalom és szabadságharc helyi hőse, Teleki Sándor gróf emléke előtt tiszteleg. A jeles gróf nemcsak Bem seregében harcolt ezredesként, hanem ugyanebben a rangban szolgált Garibaldi mellett is. A történelmi levegőjű, boltíves belső termek falait korhű dokumentumok – Teleki Sándort, feleségét és kortársait ábrázoló grafikák – díszítik. A kínálat átgondolt és minőségi, a kiszolgálás kedves, minden felszolgáló tud magyarul. A magát kultkávézóként minősítő hely magyar közösségi térként is működik: van gyereksarok, és otthont adnak különféle kulturális programoknak. A termet a Teleki Magyar Háztól bérlik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!