
2015. október 17., 21:232015. október 17., 21:23
Kezdetben vala a munka. A munkának pipacsos mezeje, ahová minimum négy éven át készül az ember fia. A munkát, illetve annak szükséges mivoltát nem kérdőjelezzük meg, s jólnevelten alapból szeretjük. Ha jól fizetik, azért, ha nem, akkor meg legalább azt mondhatjuk, hobbiból dolgozunk. Pár nap alatt átvesszük a nyolctólnégyig lüktetését, és ha rajtunk múlna, legtöbbünk nyugdíjig ki se jönne a kerékvágásból.
Aztán családunk lesz. Apává-anyává lágyulunk. Puha lesz a testünk, s megváltoznak a funkciói: párna, homokzsák, légzsák... kényelmes szobortalapzat, amire méhünk gimilcsét biggyesztjük. Biggyeszdrózsámnembánom, hiszen olyan rendkívüliek, csodálatosak, már románul is tud a fiam. Mondja például, hogy gunaminineáca, s első hallásra megjegyzi az őszi verseket, a lányomnak meg remek a humora, s olyan eredetien csacsog, mint senki más. A baba meg, hát a baba, ő az áldott-áldás harmadik, aki mindent tud, mindent ért, rajong a világért. Újabban rákapott a varázslásra, közös játékunk, hogy ez mondja. Cilibicilibá, legyen anya szisza – s amikor kurrogni kezdek, már göndörödik is a nevetés belőle. Nemrég valami olyant művelt, amit nem értettem... Mondom neki, te, én kutya legyek, ha értem, mit akartál ezzel, amire a válasza: cilibicilibá, legyen anya kuta!
Ó, ti önzetlen tejbekásák, palacsintahegyek, őszinte bundáskenyerek, vidám társasjátékozás, barangolások a természet lágy ölén és egyéb önfeledten élvezett haszontalanságok, visszatértek-e valaha?
Merthogy létezik egy olyan – laboratóriumi körülmények között működőnek tartott –kombináció is, ahol a munka meg a család együtt áll fenn. Mondjuk, vegyünk egy pedagőgöst, aki szereti a munkáját. A cipője poros, mert olyan közel jönnek hozzá a gyerekek, hogy letapossák, a szoknyája gyűrött, hiszen valaki mindig az ölébe kérezkedik, naponta tízszer köt cipőfűzőt, tizenötször húz bele pontmakinőtt majót a nadrágba, ötször emeli fel a hangját, amit legalább hatszor bán meg... A leghosszabb mesét mondja el, a legszebb verseket idézi, a legbársonyosabb dallamokban lubickoltatja a tanítványait. Aztán négy óra, hazamegy. Várja három gyerek, akik pechükre az ő gyerekei... A fia sajnos mind a három szakaszt elmondja az őszi versből románul, közben idegtépőn csacsog a nagylány, a kisebbik meg persze ölbe vágyik. Játszani kell, hazug bundáskenyereket sütni, közben egyetlen dologra gondolni: megúszni, elvonulni, valami csendes zugot keresni. Vágyakozva lesi a nagy tévésdobozt, neeee, baba, kérlek, most ne legyen anya szisza! Vacsora jön, amikor azért általában történnek dolgok: kiömlik, lefolyik, mostmostamfel, ragad is, a pizsamádra is került, családtagok intim testrészének fojtott mormolása... Az esti mesét csak nem tudja megúszni. Jó. Fejből mondja, a címe: Az egér farka...
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Dr. Sárosi Arthur, a kolozsvári diakóniai munka egyik meghatározó alakja a rendszerváltás utáni években indult el azon az úton, amely mára Erdély-szerte ismert intézményhálózatot eredményezett.
Pontosan egy héttel azután, hogy megvonta a politikai támogatást a Bolojan-kormánytól, felrobbantva a tíz hónappal ezelőtt összeállt koalíciót, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) folytatta politikai ámokfutását.
A még mindig jó egészségnek és szellemi frissességnek örvendő pedagógus olyan korszakok tanúja, amelyeket a mai nemzedék tagjai elbeszélésekből, vagy csak a történelemkönyvekből ismerhetnek.
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Szeles, de többnyire napos napok következnek a térségben: a hét közepén még hűvös marad az idő, a hétvégére azonban jelentős felmelegedés érkezik. Csapadék csak elszórtan fordulhat elő, ugyanakkor az északi szél több napon át erős marad.
Mindössze két hét telt el azóta, hogy az egyik nemzetközi hitelminősítő a politikai instabilitás kockázatára – és annak kedvezőtlen mellékhatásaira – figyelmeztetett Romániával kapcsán, és a politikum tett róla, hogy ez önbeteljesítő jóslattá váljék.
szóljon hozzá!