
2015. július 24., 21:262015. július 24., 21:26
A tyúkoltás egyszerű feladat. Veszed az oltásokkal tele termoszt, teszel egy kis jeget, ami délig úgyis elolvad és sorra veszel minden gazdaságot az alszegtől a felszegig. Nem igényel felsőfokú végzettséget, jó erre a mezőgazdasági iskolás gyakornok, a kocsis vagy a duzzogó egyetemista is. Lényeg, hogy jó meggyőző ereje legyen, mert mifelénk nagy gyanúval kezeli a problémát az egyszerű ember. Olyat is hallottam, hogy oltás után megállnak a növésben, felére csökken a tojás, vagy éppenséggel minden állat elpusztul mindjárt utána. De még olyan hír is járta, hogy tíz tojás, vagy néhány lej elég volt ahhoz, hogy az oltás is „meglegyen” és úgymond a baromfi is megmaradjon, persze papíron. De lássuk csak milyen betegség a baromfipestis.
Szórványos, de létező
Newcastle-betegségnek is nevezzük, Ázsiában, a Közel-Keleten, Afrikában, Dél- és Közép-Amerikában állandósult járványok formájában jelentkezik. Európában és az USA-ban időszakosan fordul elő. Elmondhatjuk, hogy nálunk a rendszeres preventív immunizálások és igazgatási rendszabályok bevezetése folytán a baromfipestis csak szórványosan fordul elő. Ez az esetenként heveny vérfertőzéses formában, hol légző- és idegrendszeri tünetekben jelentkező betegség rendszerint a tyúkfélék között pusztít (pulyka, tyúk, gyöngytyúk), megbetegedhetnek azonban fácánok, foglyok, fürjek, papagájok, varjak, verebek, kivételes esetben galambok (az utóbbi időben a fogékonyságuk fokozódott) és más szabadon élő madarak is. A szabadon és vadon élő vízimadarak ellenálló képessége igen nagy.
A baromfipestist okozó vírus – legalábbis a betegség heveny szakában – nemcsak a vérben, hanem jóformán az összes váladékban és az ürülékben is megtalálható. A betegségen átesett állatokban a vírus – kivételektől eltekintve – két hétnél hosszabb ideig nem marad életben. A fertőzött istállók talajában viszont 40–50 napig is életben maradhat, ezért az átvészelés utáni két hónapig az ilyen jellegű állományok járványterjesztő szerepével számolni kell.
Közepesen erős vírusról van szó, ami érzékeny a formalinra, marószódára, de forrponton is hamar tönkremegy. Vészmentes vidékekre és udvarokba általában beteg vagy lappangás időszakában lévő élő baromfival, vagy ilyen állapotban levágott baromfi húsával hurcolják be a vírust. Különösen az olyan állatok veszélyesek, amelyekben a betegség mindössze a nátha tüneteiben nyilvánul meg, mert az ilyen állatoktól a tenyésztők nem óvakodnak kellőképpen. Az egészséges állatok a betegek által kiürített orrváladékkal és nyállal, talán bélsárral is, azonfelül a levágott beteg baromfi vérével, szerveivel és kidobott mosóvizével fertőződnek meg. A vándormadarak a vírustörzseket kontinensek között is közvetítik, igen jelentősnek tartják a díszmadarak (pl. papagáj) vírusközvetítő szerepét.
Hatásos óvintézkedések
Virulencia szerint háromféle erősségű vírust különböztetünk meg: velogént, mezogént és lentogént. Az erős velogén vagy éppen mezogén vírus a légzőszervek nyálkahártyájában szaporodik el, innen a véráramba jut és az egész szervezetet elárasztja. Így kerül a tüdő, a bélcsatorna és az idegrendszer szöveteibe, hogy aztán ennek megfelelő tüneteket produkáljon. A lappangási idő rendszerint 3–5 nap. Ami a tüneteket illeti, a tyúkféléknél a járványkitörések legelején találkozhatunk ugyan túl heveny esetekkel is, amikor csak néhány órai bágyadtság előzi meg az állat elhullását, legtöbbször azonban a betegség heveny formában zajlik le. A kezdeti tompultságot és aluszékonyságot étvágytalanság követi. Ilyenkor náthára utaló tünetek is jelentkezhetnek. Az állatok sokat tüsszögnek, folyik a nyáluk s minden lélegzetvételkor sípoló vagy szörtyögő hangot hallatnak. A légzési nehézségek fokozódásával a taraj és a toroklebenyek sötétvörös színt öltenek s végül az állatok elhullanak, miután nagy részüknél hasmenés is jelentkezhet. A járványok vége felé egyes állományokban a betegség idült jelleget ölt, ekkor az idegrendszeri tünetek kerülnek előtérbe. A pulykák olykor tömegesen elhullanak. Tyúkfélék között az elhullási arány az addig vészmentes területeken a 95 százalékot is elérheti. Általában a mortalitás azonban 50 százalék körül van.
A beteg baromfik orvoslása nem jár eredménnyel. A járvány behurcolásának megakadályozása a baromfi és a baromfitermék-forgalom ellenőrzésében, a baromfitartók részéről pedig az újonnan vásárolt állatoknak legalább egy hétig tartó elkülönítésében áll. A járvány kitörésekor legcélravezetőbb az egész fertőzött állatcsoport leölése és tartási helyének fertőtlenítése. Ott ahol a járvány már széles körben elterjedt, vagy egyéb okoknál fogva az előbbi eljárás nem alkalmazható, a beteg és a betegségre gyanús állatok leölésén és ártalmatlanná tételén, valamint a fertőtlenítésen kívül igénybe kell venni a még egészséges, valamint a fertőzés veszélyének kitett baromfiállományok védőoltását. A baromfipestis ellen használatos vakcinák lehetnek élővírusos vagy inaktivált vakcinák. A lentogén törzsek közül a La-Sota és a B1 változatok terjedtek el, fiatalkorban szemcseppként, aeroszolként vagy vízben itatással alkalmazható igen eredményesen. A pulykák a lentogén törzsekből készült vakcinákra érzékenyebbek mint a csirkék, ezt jobban tolerálják itatásos formában. Az utóbbi években egyre szélesebb körben használják az apatogén törzsekből készült vakcinákat. E vakcinák nagy előnye, hogy bármely korban (akár keltetőben is) alkalmazhatók aerosol, spray formában vagy kötőhártyára való cseppentéssel is. Ha a régebbi, mezogén törzsekből létrehozott vakcináknak volt is néhány, a bevezetésben említett mellékhatása megnyugtatom a kedves olvasót, hogy a modern oltásoknak már semmi ilyen mellékhatása sincs és ne feledjük: a baromfipestisben elpusztult baromfiállománynak egyáltalán nincs tojáshozama.
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
szóljon hozzá!