
2014. augusztus 01., 09:352014. augusztus 01., 09:35
Meghalt Jobim – mondta könnyekkel a szemében Antonia, amikor ajtót nyitottam a csengetésére. Hirtelen nem tudtam, mit mondjak neki. Csak félreálltam, hogy bejöhessen és csendesen követtem a konyhába, ahol hetente egyszer a munkáját kezdeni szokta.
Antoniától béreltem a kényelmes, minden szükségessel felszerelt garzonlakást az Avenida de Atlantico és a Nossa Senhora de Copacabana sugárút közötti kis mellékutcában, ötven méternyire Rio világhíres tengerpartjától. Már negyedik hónapja laktam itt. Szállásadónőm minden héten kitakarított – közben jókat beszélgettünk, ha épp otthon voltam. Jó barátok lettünk, férjével többször meghívtak ebédre vagy egy pohár borra magukhoz a néhány utcával odébb lévő lakásukba.
Meghalt Jobim. Először egy rokonra gondoltam. Tévedtem. Antonio Carlos Jobim a világhírű Garota de Ipanema dal szerzője volt. Neve hazájában és főleg Rióban úgy csengett, mint Peléé. Brazil szenvedélyességgel szerették. És akit vagy amit a brazilok megszeretnek…
Começando quer as coisas. Kezdetet akarnak a dolgok. Ez a brazil közmondás sokszor cseng a fülemben azóta, hogy a ma Tom Jobimról elnevezett repülőtéren először tettem Brazília földjére a lábam. Akkor Galeao Nemzetközi Repülőtér volt a neve, a zeneszerző-énekesóriásról addig még csak nem is hallottam. Szóval, começando quer as coisas. Amondás több is, kevesebb is, mint a mi „minden kezdet nehéz” közmondásunk. Azt mondja, mindent el kell kezdeni valahol. Filozófikusabb a tartalma a mienknél. Kezdet nélkül nem történik meg semmi. Még a vég sem.
És elkezdtem. Mint addig és azóta sokszor és sok mindent. Hét hónap alatt megpróbáltam felfedezni Rio de Janeirót, a világ egyik legszebb városát, Brazíliát, a legváltozatosabb, legsokszínűbb országot, amelyet valaha láttam, Dél-Amerika egy részét, a legellentmondásosabb kontinenst.
Most tudom, hogy két egymás utáni futball-vb-n végzett tudósítói munka után azon a délelőttön, a brazil nyárban, Jobimra emlékezve van a kezdete mindannak, amit négy héten át a brazíliai labdarúgó-világbajnokságról éreztem, gondoltam, írtam. Amióta ott ébredtem, és ott feküdtem le hónapokig a Copacabana melletti keresztutcában, megérintettem és megértettem a brazilok lelkét. Ott kéz a kézben jár a foci és a zene. A brazil lélek lüktető anyagai ezek. Egy hónapon át volt alkalmunk, hogy elmerüljünk benne. Ugye, nem mindennapi érzés volt.
És a mi lelkünk is megtelt a csodával.
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
szóljon hozzá!