A katolikus püspök szerint a templomban soha nem fog megszűnni Isten dicsőítése és a magyar szó
Fotó: Okos Márton
Fennállásának 130 éves évfordulóját ünnepelte hétvégén a petrozsényi Szent Borbála római katolikus templom közössége. A megfogyatkozott létszámú Zsil-völgyi magyarságnak egyetlen magtartója maradt: a történelmi egyházak.
2017. november 03., 13:402017. november 03., 13:40
2017. november 03., 13:482017. november 03., 13:48
A Szent Borbála római katolikus templom építésének 130 éves jubileumi szentmiséjét tartották Petrozsényben Szász János esperes-plébános vezetésével. A hatodik éve a Zsil völgyében szolgáló plébános arról is beszélt, hogy lehetőségeik függvényében az itt élő híveknek igyekeznek méltó hitbéli és kulturális életet biztosítani. Az ünnepség főcelebránsa, Tamás József püspök beszédében hangsúlyozta: a templomban soha nem fog megszűnni Isten dicsőítése és a magyar szó. Az ünnepségen két testvértelepülés küldöttsége is részt vett: Várpalotáról Fodor József plébános, míg a németországi Gelsenkirchenből Swen Beckendahl plébános vezetésével érkeztek a hívek. Mindkét település bányászváros. Tiszteletét tette az ünnepségen Winkler Gyula EP-képviselő és a város polgármestere, Florin Tiberiu Iacob Ridzi is. Az ünnepségen láthatta a közönség a Szent László-év keretében a Szent László életét bemutató kiállítást, amelyet a Szent László-év Tanácsadó Testület képviseletében Okos Márton nyitott meg.
A 130 éves évforduló történelmi visszapillantásra késztet, hiszen a bányásztelepülés mintegy ötszáz éves múltra tekint vissza, ahol Erdély városainak zöméhez hasonlóan a 20. század derekáig többségében magyarok éltek. A vidék első írásos említése 1493-ból származik, amikor II. Ulászló a Syl folyó menti kaszálókat, szántókat, legelőket Kendefy Mihálynak adományozta a törökkel szembeni küzdelme jutalmazásaként. A 19. század középéig a térség megmaradt a pásztorok és állattenyésztők szállásterületének, azonban a város rohamos fejlődését a szénbányászat hozta el. Ebben úttörő szerepet vállalt Maderspach Károly, aki 1840–50-es években elkezdte a Zsil-völgyi szénmedence szakszerű kutatását és feltárását. Épp jövőre lesz 150 éve, hogy 1868-ban megkezdődött a szén nagyméretű kitermelése.
A Zsil völgyieknek egyetlen megtartója maradt: a történelmi egyházak
Fotó: Okos Márton
Az addig egyszerű pásztortanyák élete hirtelen megváltozott.
1870-ben elkészült a Piski–Petrozsény vasútvonal, amely ipari méretű fejlődést indított el. Alig fél évszázad alatt a medence lakossága megtízszereződött. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint Petrozsény lakossága 12 193, melyből 7748 (63,54 százalék) magyar, 3250 román (26,65 százalék) és 831 (6,82 százalék) német. Összehasonlításként a mai adatokkal: a mintegy 35 ezer lakosából Petrozsénynek ma alig 2500 magyar.
A gyarapodó lakosságnak egyre nagyobb igénye mutatkozott a szervezett hitéletre. 1871-ben György István hátszegi főesperes-plébános egy bányászlakásban celebrált szentmisét a katolikus bányászoknak. Következő évben Fogarassy püspök önálló plébánia létrehozásáról döntött. Petrozsény első plébánosaként Piringer József tevékenykedett 1871 és 1876 között. A szentmiséket ekkoriban egy kápolnává alakított lakásban tartották, amely az évek múlásával egyre szűkebbnek bizonyult.
A kiállítást a Szent László-év Tanácsadó Testület képviseletében Okos Márton nyitotta meg
Csakhamar a többi felekezet is – reformátusok, evangélikusok, unitáriusok – templomot épített hívei számára.
Az első világháború kitörését követően 1916-ban a román csapatok megszállták a Zsil völgyét, de hamarosan menekülniük kellett a magyar honvédség elől. Az itteni harcokban esett el önkéntesként 1916. november 9-én a francia származású Gillemot Ferenc, a magyar labdarúgó-válogatott első edzője, akinek emlékére tavaly több iskola részvételével szerveztek labdarúgótornát.
A trianoni békediktátum után a Romániához kerülő Zsil völgyének szánbányászata töretlenül tovább fejlődött, de az impériumváltást követően a lakosság összetétele lassan, de biztosan megváltozott. Petrozsény 1924-ben kapott városi rangot. A második világháború után a bányákat államosították. 1945-ben mintegy 700 német ajkú férfit deportáltak, és ezzel végzetesen megroppantották a völgy német ajkú lakosságának az erejét. A kommunista Romániában az itteni bányákban szervezték meg az elégedetlen bányászok első sztrájkjait a hetvenes években, amit kemény megtorlás követett a diktatúra részéről.
Az 1989-es változások utáni nagypolitika többször is beavatkozott a bányászok életébe, akik időnként a tárnák helyett Bukarestbe mentek. Az elmúlt 27 esztendő azonban más szempontból is emlékezetes marad a völgy lakói számára. A szénbányászat visszaesett, több bányát bezártak. A forradalom után mintegy ötvenezren dolgoztak a föld mélyén, mára alig tízezren maradtak, és számuk továbbra is apad. A bányászat visszaesésével folyamatosan csökkent a lakosság jövedelme, egyre többen váltak munkanélkülivé, és aki tehette, külföldre távozott, de sok a nyugdíjas is.
A jeles püspökre emlékeztek Petrozsényben tavaly a Márton Áron-emlékév keretében, amikor az Orbán Balázs-díjas Nagy Zoltán előadásán az éppen a térségben tartózkodó Klaus Johannis romániai államfő is részt vett a katolikus templomban. A számarányaiban megfogyatkozott helyi magyarság egyházai köré tömörülve él. A római katolikus mellett a református és az unitárius gyülekezet él a térségben. A nehéz szociális helyzetben lévő gyerekek részére Böjte Csaba ferences rendi szerzetes létrehozta a Jézus Szíve Kollégiumot. A diákok a helyi Eminescu-iskola magyar tagozatán tanulnak.
Okos Márton
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!