A katolikus püspök szerint a templomban soha nem fog megszűnni Isten dicsőítése és a magyar szó
Fotó: Okos Márton
Fennállásának 130 éves évfordulóját ünnepelte hétvégén a petrozsényi Szent Borbála római katolikus templom közössége. A megfogyatkozott létszámú Zsil-völgyi magyarságnak egyetlen magtartója maradt: a történelmi egyházak.
2017. november 03., 13:402017. november 03., 13:40
2017. november 03., 13:482017. november 03., 13:48
A Szent Borbála római katolikus templom építésének 130 éves jubileumi szentmiséjét tartották Petrozsényben Szász János esperes-plébános vezetésével. A hatodik éve a Zsil völgyében szolgáló plébános arról is beszélt, hogy lehetőségeik függvényében az itt élő híveknek igyekeznek méltó hitbéli és kulturális életet biztosítani. Az ünnepség főcelebránsa, Tamás József püspök beszédében hangsúlyozta: a templomban soha nem fog megszűnni Isten dicsőítése és a magyar szó. Az ünnepségen két testvértelepülés küldöttsége is részt vett: Várpalotáról Fodor József plébános, míg a németországi Gelsenkirchenből Swen Beckendahl plébános vezetésével érkeztek a hívek. Mindkét település bányászváros. Tiszteletét tette az ünnepségen Winkler Gyula EP-képviselő és a város polgármestere, Florin Tiberiu Iacob Ridzi is. Az ünnepségen láthatta a közönség a Szent László-év keretében a Szent László életét bemutató kiállítást, amelyet a Szent László-év Tanácsadó Testület képviseletében Okos Márton nyitott meg.
A 130 éves évforduló történelmi visszapillantásra késztet, hiszen a bányásztelepülés mintegy ötszáz éves múltra tekint vissza, ahol Erdély városainak zöméhez hasonlóan a 20. század derekáig többségében magyarok éltek. A vidék első írásos említése 1493-ból származik, amikor II. Ulászló a Syl folyó menti kaszálókat, szántókat, legelőket Kendefy Mihálynak adományozta a törökkel szembeni küzdelme jutalmazásaként. A 19. század középéig a térség megmaradt a pásztorok és állattenyésztők szállásterületének, azonban a város rohamos fejlődését a szénbányászat hozta el. Ebben úttörő szerepet vállalt Maderspach Károly, aki 1840–50-es években elkezdte a Zsil-völgyi szénmedence szakszerű kutatását és feltárását. Épp jövőre lesz 150 éve, hogy 1868-ban megkezdődött a szén nagyméretű kitermelése.
A Zsil völgyieknek egyetlen megtartója maradt: a történelmi egyházak
Fotó: Okos Márton
Az addig egyszerű pásztortanyák élete hirtelen megváltozott.
1870-ben elkészült a Piski–Petrozsény vasútvonal, amely ipari méretű fejlődést indított el. Alig fél évszázad alatt a medence lakossága megtízszereződött. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint Petrozsény lakossága 12 193, melyből 7748 (63,54 százalék) magyar, 3250 román (26,65 százalék) és 831 (6,82 százalék) német. Összehasonlításként a mai adatokkal: a mintegy 35 ezer lakosából Petrozsénynek ma alig 2500 magyar.
A gyarapodó lakosságnak egyre nagyobb igénye mutatkozott a szervezett hitéletre. 1871-ben György István hátszegi főesperes-plébános egy bányászlakásban celebrált szentmisét a katolikus bányászoknak. Következő évben Fogarassy püspök önálló plébánia létrehozásáról döntött. Petrozsény első plébánosaként Piringer József tevékenykedett 1871 és 1876 között. A szentmiséket ekkoriban egy kápolnává alakított lakásban tartották, amely az évek múlásával egyre szűkebbnek bizonyult.
A kiállítást a Szent László-év Tanácsadó Testület képviseletében Okos Márton nyitotta meg
Csakhamar a többi felekezet is – reformátusok, evangélikusok, unitáriusok – templomot épített hívei számára.
Az első világháború kitörését követően 1916-ban a román csapatok megszállták a Zsil völgyét, de hamarosan menekülniük kellett a magyar honvédség elől. Az itteni harcokban esett el önkéntesként 1916. november 9-én a francia származású Gillemot Ferenc, a magyar labdarúgó-válogatott első edzője, akinek emlékére tavaly több iskola részvételével szerveztek labdarúgótornát.
A trianoni békediktátum után a Romániához kerülő Zsil völgyének szánbányászata töretlenül tovább fejlődött, de az impériumváltást követően a lakosság összetétele lassan, de biztosan megváltozott. Petrozsény 1924-ben kapott városi rangot. A második világháború után a bányákat államosították. 1945-ben mintegy 700 német ajkú férfit deportáltak, és ezzel végzetesen megroppantották a völgy német ajkú lakosságának az erejét. A kommunista Romániában az itteni bányákban szervezték meg az elégedetlen bányászok első sztrájkjait a hetvenes években, amit kemény megtorlás követett a diktatúra részéről.
Az 1989-es változások utáni nagypolitika többször is beavatkozott a bányászok életébe, akik időnként a tárnák helyett Bukarestbe mentek. Az elmúlt 27 esztendő azonban más szempontból is emlékezetes marad a völgy lakói számára. A szénbányászat visszaesett, több bányát bezártak. A forradalom után mintegy ötvenezren dolgoztak a föld mélyén, mára alig tízezren maradtak, és számuk továbbra is apad. A bányászat visszaesésével folyamatosan csökkent a lakosság jövedelme, egyre többen váltak munkanélkülivé, és aki tehette, külföldre távozott, de sok a nyugdíjas is.
A jeles püspökre emlékeztek Petrozsényben tavaly a Márton Áron-emlékév keretében, amikor az Orbán Balázs-díjas Nagy Zoltán előadásán az éppen a térségben tartózkodó Klaus Johannis romániai államfő is részt vett a katolikus templomban. A számarányaiban megfogyatkozott helyi magyarság egyházai köré tömörülve él. A római katolikus mellett a református és az unitárius gyülekezet él a térségben. A nehéz szociális helyzetben lévő gyerekek részére Böjte Csaba ferences rendi szerzetes létrehozta a Jézus Szíve Kollégiumot. A diákok a helyi Eminescu-iskola magyar tagozatán tanulnak.
Okos Márton
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!