A messze földön híres középkori templom Re városában, Észak-Olaszországban
Fotó: Csermák Judit
Budapesten a krisztinavárosi Havas Boldogasszony templomának főoltárán értékes kegykép látható. Története a távoli múltba nyúlik vissza, s élénken bizonyítja a középkorban összefonódó egyházi szálakat. Szűz Mária festményét zarándok hozta Olaszországból. A kegyhely kedvelt a házasságkötésekre: a szentkép alatt mondta ki a boldogító igent gróf Széchenyi István és Semmelweis Ignác is.
2019. április 10., 14:292019. április 10., 14:29
2019. április 10., 14:332019. április 10., 14:33
Minden kor emberének és minden vallásnak megvolt a saját halotti, kegyeleti, zarándoklati szokása és jellegzetessége. Manapság a temetőkben halottak napján szinte mozdulni sem lehet, a sírokon friss virágok virítanak, mécsesek lángja lobog. A húsvét előtti böjti időben is magába száll a lélek, többen útnak indulnak szent helyek felé. A keresztény középkorban több út vezetett kiemelt hitbéli központokba, a Santiago de Compostelát, a Szent Jakab apostol sírjához vivőt ma is sokan végigjárják.
A kereszténység évezredeiben kialakult Szűzanya-tisztelet Európa számos pontján a Mária-kegyhelyek egyház általi elismeréséhez vezetett. Ilyen zarándokhely Észak-Itáliában a mesés Vigazzo-völgyben fekvő Re falucska. Közel fekszik a Lago di Maggioréhoz, mindössze 767 lakossal bújik meg a magas hegyek között. A kéményseprők és kandallóépítők hazája volt egykor. Innen rajzottak szét, elterjesztve Madonnájuk tiszteletét. A falu templomában Mária-kegyképet őriznek, amelynek másolata megtalálható a budai Havas Boldogasszonyról elnevezett plébániatemplomban, Krisztinavárosban.
„Tudunk e kapcsolatról – mondta el érdeklődésünkre a templomigazgató. – A közép-kelet-európai területeken is elterjedt a Vérehulló Szűzanya tisztelete. Az olaszokon kívül sok svájci látogat el ide, osztrákok és németek is szép számmal érkeznek. A Mária-kegyhelyek azért is váltak népszerűekké, mert akik nem tudtak eljutni a vágyott Szentföldre, ezeket keresték fel. A zarándokok közül sokan jönnek az egyházi ünnepekre is. Krisztus feltámadásának ünnepén, húsvétkor is sokan vagyunk. Észak-Olaszországban a templomtól a temetőig együtt mennek a hívek a halottak napján. Másnap sok-sok misét mondatnak a megholt hívekért” – fogalmaz az olasz kegyhely papja.
Mitől lett zarándokhely Re temploma? A történet 1494-re nyúlik vissza. A falucska főterén férfiak szerencsejátékot játszottak. A vesztes, akinek neve is ismert – Giovanni Zucono – dühében kővel dobta meg a falu kápolnájának falán lévő, a Szűzanyát gyermekével ábrázoló freskót. Másnap döbbenten vették észre, hogy
Az eredeti, könnyező Madonna-festmény Rében
Fotó: Csermák Judit
Az eseteket az egyházi hatóságok kivizsgálták, és jegyzőkönyvbe foglalták. A vért felitató szövetdarabot a kegykép hátoldalánál kialakított ereklyetartóban őrzik. A kápolnát egyre bővítették, oly módon, hogy a freskó a főoltáron kaphasson helyet, s 1958-ra már hatalmas bazilika várta a híveket.
A kegykép másolata Krisztinavárosba is eljutott. A török kiűzése után az újra benépesülő budai vár lakosságát pestis tizedelte meg. Ekkor fogadta meg a módos, Re vidékéről származó kéményseprő mester, Franczin Péter Pál, hogyha családja megmenekül a vésztől, elzarándokol ősei földjére, s a kegykép másolatát elhozza Budára. A tisztes távolságot a hagyomány szerint gyalog tette meg, vélhetően nem ott festetett képet, hanem egy rézkarcot hozott magával, amiről a másolat készült.
Egy évvel később csodás esemény történt, amelyet Antonio Bonfini, itáliai származású humanista tudós is lejegyzett. A budai lakosok 1495 decemberében a felhőkön, karján gyermekével előtűnő Szűzanyát láthattak. A jelenés hosszú ideig tartott. A fakápolna – amit neveztek kéményseprő- és vérkápolnának is – a várbéli lőportorony felrobbanása miatt 1723-ban leégett, a festmény azonban csodás módon megmenekült. Az 1726-ban épített új templom főoltárán helyezték el.
1751-ben maga Mária Terézia is aranyat ajándékozott, mivel szerencsésen hazaért Budáról. Érdekesen kapcsolódik össze ez esetben a népi hiedelem a kéményseprő szerencsét hozó volta – hiszen ekkor még él a kéményseprő-kápolna elnevezés – és a Szűz Mária kegyelemközvetítő erejébe vetett hit.
Az 1795–1797-es években szükségessé vált Isten házának bővítése. Az 1940-as évek elején újabb nagyobbítás történt, ekkor technikai bravúrral két kereszthajót beékelve a szentély falait odébb tolták. A Vérehulló Madonna festmény ma is a főoltár dísze.
A budapesti Krisztinavárosban fellelhető Szűzanya-másolat
Fotó: Csermák Judit
A kéményseprők szerencsét hoznak – tartja a néphagyomány. Így a kéményseprő-kápolna helyett épült templomban sokan mondták ki a boldogító igent. Többek között főnemesi esküvőt is tartottak. Széchenyi István gróf, a „legnagyobb magyar” Seilern Crescentia grófnővel 1836 februárjában kötött házasságot, amelynek emlékét a templom falán elhelyezett emléktábla is őrzi. Semmelweis Ignác, az „anyák megmentője” 21 évvel később lépett frigyre választottjával. 1865 szeptemberében Liszt Ferenc, világhírű zeneszerzőnk is fohászkodott a Madonna kép előtt.
A magyar történelem viharai is érintették az épületet. Az 1848-as szabadságharcban a budai vár elfoglalása során falai megsérültek. A Tanácsköztársaság napjaiban a hívek a toronyra – bár tiltották – nemzeti színű zászlót tűztek ki, a vörös zászlót pedig a templom előtt elégették. Megtorlásként a vörös katonák Úrnapján az ünneplő tömegbe lőttek, a sortőznek áldozatai is voltak.
A kegyképről több másolat is készült. A pesti ferences templom baloldali első mellékoltárán lévőhöz magam is elmentem. (Magyarországon több is található, például Budakeszin, Makkosmárián, Görcsönyben, Szegeden.) A képek különböznek egymástól, mivel a másolatokat a megalkotásuk korának megfelelő stílusban festették meg, módosítva az eredeti ábrázolást. Az itáliai freskó bizánci stílusjegyeket mutat. Az ilyen ábrázolás a 14. században terjedt el Itáliában a sokáig dúló pestisjárványok elleni oltalomként. A gazdagon díszített kék palástban ábrázolt Szűzanyát fején glóriával, jobb kezében a hit-remény-szeretet három szál rózsájával láthatjuk.
Csak remélni tudjuk, hogy mint minden zarándoklat, ez a belső vándorlás is érzékenyebbé, ugyanakkor erősebbé tesz.
Csermák Judit
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A mezőpaniti Balogh Albert különleges hivatást választott: orgonákat restaurál és épít. A Krónikának arról beszélt, hogyan talált rá erre a különleges mesterségre, milyen titkokat rejt egy orgona belseje, és mi jelent ma kihívást az orgonák megőrzésében.
,,Biztosan nem lesz világháború?” – kérdezte tőlem hosszú évekkel ezelőtt a lányom. ,,Emlékszem, apa – mondta nekem a minap – azt válaszoltad, háború biztos nem lesz, legfennebb gazdasági, digitális háború.”
Mintegy három hónapos késéssel, március 10-én tette közzé a bukaresti pénzügyminisztérium a 2026-os állami költségvetés tervezetét. Hogy mihez képest a késés? Egy felelősen gazdálkodó ország kormányához mindenképp.
Igazi tavaszias, napos idő elé nézünk a következő egy hétben. A tavasz megérkeztét jelzi, hogy a nappali csúcshőmérsékletek elérik a 17 fokot, de az éjszakák továbbra is hidegek maradnak.
Az alapvető élelmiszerek árréssapkája nem kezelte a megélhetési válság valódi okait – állapítják meg legfrissebb elemzésükben a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karán létrejött Romanian Economic Monitor kutatócsoport szakértői.
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!